Forrás: Napi.hu | Béres Máté | 2020.05.18.

Egyenruhások tűntek fel a kórházak, cégek élén. Utánanéztünk mennyire befolyásolják a napi működést. Kiderült, nagyobb hatalom került a kormány kezébe, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk.

Sokakban rémületet keltett, hogy Orbán Viktor első intézkedései között fegyvereseket vezényelt ki egyes kórházak, valamint vállalatok élére. Két hónappal a veszélyhelyzet kihirdetése után sem egészen világos, hogy miért volt erre szükség, ugyanis jellemzően túl sokat nem tudnak hozzátenni egy egészségügyi intézmény, különböző termékek gyártására, szolgáltatások nyújtására szakosodott társaságok működtetéséhez.„Páran vannak. Segíteni jöttek, hogy a vállalat üzletmenete folytonos maradjon, ne legyen fennakadás. Minden nap bekérik az adatokat arról, hogy hány beteg, hány házi karantén alá vont dologzó van” – mondja egy olyan vállalat munkatársa, amihez az elmúlt hetekben kimasíroztak a katonák.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) közlése szerint a szolgáltató- és gyártókapacitások, közlekedési, gyógyszeripari, élelmiszeripari, távközlési, infokommunikációs szektor és az oxigénellátást biztosító cégek tartoznak ebbe a körbe. A listán szerepel többek között a Telekom, a TESCO, a Mátrai Erőmű, a MOL, a Bonafarm és a TEVA is.

Milyen célból?

Jóval valószínűbb, hogy a kormányfő politikai célból hozta meg ezen rendelkezéseket. Elméleti szinten akár jogos is lehet sokak félelme, hiszen a lehetőség adott: akár vissza is lehet élni a helyzettel. Beszédes, hogy a legélesebb járványügyi vitákat kiváltó, 200 főnél népesebb, önkormányzati fenntartású idősotthonokhoz is kimasíroztak a parancsnokok a közelmúltban.

A magas beosztásban dolgozó forrásunk szerint a hozzájuk kirendelt egyenruhások eleinte aktívabbak voltak, egy-két területen kértek is segítséget tőlük, időnként még hasznosnak is bizonyultak. Kaptak egy-egy irodát, viszont az ottlétük nem jelent plusz költséget a cég számára.

Az idő haladtával formálissá vált a jelenlétük, mostanra pedig eljutottak odáig, hogy „nem nagyon akad megbeszélnivaló velük”. Ugyanis ezeknél a magántulajdonban lévő társaságnál is létrehoztak egy vezetőkből álló saját „operatív törzset”, ami követi az országos intézkedéseket, a katonák velük tartják a kapcsolatot. „Megvitatják például, hogy milyen szigorú legyen a maszkhasználat”.

Infókat továbbítanak

Forrásunk szerint az az általános vélekedés a vállalaton belül, hogy nem tudnak mit hozzátenni a munkához, de nem is zavarnak, nem szólnak bele a folyamatokba.

A vezetőkkel napi negyed-félórát egyeztetnek, aminek a tartalma eléggé kiüresedett mostanra. Forrásunk azt sem tudta megmondani, hogy pontosan mennyi időt töltenek naponta a cégnél az állam emberei, de mivel a járványhelyzet stabilizálódni látszik, egyre kevésbé van rájuk szükség.

Megkerestünk egy másik létfontosságúnak minősített cégnél dolgozó középvezetőt, aki nem találkozott a hozzájuk kirendelt katonákkal, és hasonlóan nyilatkozott egy orvos is, aki akkor értesült róla, hogy van náluk kórházparancsnok, amikor szembesítettük őt ezzel – igaz, ő látott pár „kék egyenruhást” az intézmény környékén, de azt hitte, csak azért voltak ott, hogy „biztosítsák a rendet”, a betegek közlekedését, a távolságtartást felügyeljék.

Aggályos

Forrásaink válaszaiból úgy tűnik, a kirendelt fegyveresek nem befolyásolják a dolgozók közvetlen munkavégzését, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne aggályos, hogy az állam beavatkozik magáncégek működésébe, rálát adott esetben üzleti folyamatokra. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az Orbán-kormány 2010 óta hangoztatott célja, hogy egyes ágazatokban – így a kiskereskedelemben – a magyar tulajondosok kerüljenek többségbe.

Kocsi László honvéd alezredes és Jakab György rendőr alezredes, a honvédelmi irányító törzs tagjai átadják megbízólevelüket Éder Tamásnak, Bonafarm Zrt. társadalmi és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatójának.

A veszélyhelyzet kihirdetését követően az első intézkedése között hozták meg a kórházparancsnokokról szóló rendeletet, és a felhatalmazási törvény alapján a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbították annak hatályát, vagyis ez egy hosszú időre szóló berendezkedés” – mondja Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza, aki egy hosszabb elemzést szentelt a kérdésnek a közelmúltban.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter vasárnap este közölte, május 26-án terjesztik a parlament elé a rendkívüli jogrend megszüntetéséről szóló tervezetet, amit még júniusban elfogadhatnak a képviselők. Hogy ez mikor fog hatályosulni, hogy a javaslatban milyen záróidőpontot írnak bele, még nem tudni, így az sem zárható ki, hogy a nyáron fennmarad a veszélyhelyzet.

A rendelet alapján jelenleg 109 kórház és 18 idősek otthona élére rendeltek ki parancsnokot. Többségük fegyveres testület tagja (katona vagy rendőr), csak néhányan katasztrófavédelmisek, holott a veszélyhelyzet nem honvédelmi típusú jogrend, a járványt nem fegyverrel kell legyőzni. Kötelezően végrehajtandó javaslatot tehetnek (vagyis parancsot adhatnak) az intézményvezetőknek.

Ez önmagában egy ellentmondásos kifejezés, Farkas szerint nem felel meg a világosság és egyértelműség követelményének, ami a jogszabályokkal szemben alapvető elvárás, különösen a veszélyhelyzetben, amikor a jogalkotás célja épp a járvánnyal szembeni hatékony fellépés.

Tágra nyitott rés

Továbbá a rendelet szerint a „járvány-veszéllyel összefüggő szabályok betartásával” kapcsolatban tehetnek javaslatokat, márpedig az ilyen jellegű intézményeknél, a kórházaknál, idősotthonoknál kevés olyan döntés van, ami ezen a körön kívül esne most – vagyis a parancsadási jogkörük meglehetősen tág. Ebbe beleférhetnek az elbocsátásokkal, munkaerőfelvétellel, alvállalkozói, beszállítói szerződésekkel kapcsolatos javaslatok is.

„Az intézményvezetők a megbízatásukra irányadó szakmai szabályok és a fenntartói utasítások szerint végzik a munkájukat. Ha odakerül egy parancsnok, aki a szakmai szabályokat nem ismerve, kötelezően teljesítendő utasításokat adhat, abból olyan ellentmondásos helyzetek állhatnak elő, amelyek feloldására a jogszabály nem ad támpontot. Ugyanakkor minden döntésért továbbra is az intézményvezető felel” – fogalmaz Farkas.

Ráadásul a fegyveres szervezeteknél alkalmazott parancsadási jog teljesen idegen a magánszférában, de még az egészségügyi intézményeknél sem bevett. „Mindennek ellenére hallgatnak a kórházigazgatók, nem tiltakoznak az egyes felső utasítások ellen, pedig egyik-másikról kiderült, hogy szakmailag igen problémás. Egy fegyveres testülettől odarendelt parancsnok mellett hogy is mernének felszólalni?” – mondja a jogász.

Esti mese

A meglehetősen rövid, „esti mese hosszúságú” rendelet lehetővé teszi továbbá, hogy az egészségügyi intézmények őrzés-védelmét katonák és rendőrök lássák el, ami tovább fokozhatja a fegyveres jelenlétet és az intézményekben ellátott civil lakosságot is közvetlenül érinti. A jogász megjegyzi, hogy egy másik kormányrendelet kiterjeszti a katonai egyenruha viselésének lehetőségét azon kormányzati szakmai felsővezetők körében, akik nyilvánosan szerepelnek - például az operatív törzs által tartott tájékoztatókon. Ebből arra lehet következtetni, hogy a miniszterelnök demonstrálni szeretné a fegyveres testületek szerepét a járványkezelésben.

Védőfelszerelés csekk                                                                            MTI/Kovács Attila

Csőben egy módosító

Ha csak a forrásaink tapasztalataiból indulunk ki, akkor a kórházparancsnokoknak kontrollszerepe van, azonban a vállalatok élére kirendelt katonák leginkább kommunikációs közegnek tekinthetők.

A Koronavírus Sajtóközpont tájékoztatása szerint a Létfontosságú Vállalatok Biztosításáért Felelős Akciócsoport eddig 200 vállalatot azonosított, és 105 élére vezényelt ki fegyveresket, ezeknek a Honvédelmi Irányító Törzsek (sokak által csak „hiteseknek” becézett egyenruhások) biztosítják a folyamatok működését, az ellátás biztonságát.

„Feladatuk, hogy szakmai tudásokkal és a Magyar Honvédség eszközeivel szükség esetén segítséget nyújtsanak például a logisztikai, teher- és személyszállítási, ellátási, őrzés-védelmi vagy biztonsági feladatokban. A HM-ban működő Irányító Csoportnak tesznek jelentést, amely az Operatív Törzs felé továbbítja a feldolgozott információkat. Az akciócsoport pedig folyamatosan elemzi az aktuális helyzetet, és azt mérlegelve dönti el, hogy mely cégekkel bővüljön a lista” – áll a sajtóközpont közleményében, amiben nem adtak választ azokra a kérdéseinkre, hogy a kormány tervez-e több intézmény élére parancsnokokat kirendelni, illetve hogy kibővítik-e ezeken a területeken szolgáló rendőrők, katonák jogkörét.

Farkas Erika felhívja rá a figyelmet, hogy az Országgyűlés előtt van egy törvénymódosítás, ami nagyobb legitimitást adhat a cégekhez kivezényelt katonák tevékenységének. „Jelenleg nincs törvényi alapja a katonai erők alkalmazásának a létfontosságú vállalatoknál – ezen változtatnának. A javaslat szerint különleges jogrendben a kormány rendeleti úton kijelölheti az egyik tagját – akár a honvédelmi minisztert is –, hogy az említett cégek tevékenységét koordinálja, együttműködésre szorítsa őket és előkészítse az állami felügyeletet”.

Ez már nemcsak a veszélyhelyzetről szól

Egy már hatályba lépett kormányrendelet pedig kizárólagos és lényegében korlátlan jogot biztosít a veszélyhelyzetben Benkő Tibor miniszter számára arra, hogy létfontosságúnak minősített cégeket kijelöljön. Ezt akár azonnali hatállyal megteheti, anélkül, hogy a minősítéssel szemben jogorvoslattal élhetnének az érintettek. A veszélyhelyzet megszűnésével a létfontosságú minősítés nem szűnik meg automatikusan, sőt a törvényjavaslat értelmében később bármelyik ilyen céget a tárcavezető gyorsított eljárásban úgynevezett »ágazaton kívüli honvédelmi« szervezetté minősíthet, tehát akár hosszú távon is katonai felügyelet alá kerülhet bármelyik vállalat” – mondja Farkas.

Érdemes a kétmilliárd árbevételű Kartonpack Dobozipari Nyrt. történetén elgondolkodni, amit állami felügyelet alá vontak: rendőrők, katonák és ügyvédek lepték el a társaságot, és közölték a cégvezetővel, hogy további értesítésig hazamehet, majd a történet odáig eszkalálódott, hogy a Magyar Nemzeti Bank felfüggesztette a kereskedést a társaság részvényeivel a tőzsdén. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyik Kormányinfón azt mondta, amennyiben a helyzet megkívánja, átveszik a felügyeletet a piaci alapon működő vállalatok felett.

Katonai rendészek járőröznek a Nyugati téren 2020. április 3-án.        MTI/Mónus Márton 

Háborús miniszterelnök

„A miniszterelnök katonai terminuszokat használ: »háborúban állunk«, »most lépünk a védekezés második szakaszába«, és hasonlók. A hadtudományi szókészletét már ellőtte” – állítja egy honvédségi forrásunk. A napokban felkerestük több informátorunkat, akik a kormány rendészeti, katonai tevékenységét jól ismerik, és megfelelő rálátással bírnak a járványügyi védekezésre. A háttérbeszélgetések alapján kijelenthető, Orbán Viktor egy „háborús miniszterelnök” képét akarja mutatni, aki csak az egyenruhásokban bízik meg.

Egyik forrásunk szerint a hiteseknek összekötő feladata van, általában 2-3 fős csoportokban küldik ki őket. Honvédek a vezetők, de akadnak köztük rendőrök és katasztrófavédelmisek is. Aktív katonákról, ezredesekről alezredesekről van szó, nem a HM állományából csoportosítanak át erőket, viszont a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadttudományi és Honvédtisztképző Karáról is küldtek át a cégekhez honvédeket.

„Próbálják összeszedni a kvalifikált embereket” – mondja forrásunk, aki szerint a kivezényelt katonáknak nincs vállalatvezetési tapasztalata, azonban szervezési-tervezési van, és a NATO, valamint az Európai Unió jóvoltából külföldön is megfordultak. Továbbá úgy tudja, alapvetően nincs rajtuk döntési kényszer, elsősorban megbeszéléseket folytatnak a cégvezetőkkel. Az a feladatuk, hogy megismerjék a vállatok helyzetét, javaslatokat tegyenek, információkat gyűjtsenek és kommunikáljanak a kormányzat felé, illetve ha a valamely cég hozna egy megítélésük szerint hátrányos döntést, akkor riadót fújnak.

Műintézkedések

„Ez lehet hasznos is, ha megvan a felek között a bizalom” - mondja forrásunk. Viszont mivel jelenleg gyenge hatáskörrel bírnak, ezért sokszor műintézkedéseket hajtanak végre, hiszen így nem lehet rájuk húzni, hogy nem veszik komolyan a járványhelyzetet.

Forrásunk szerint egyes vállalatok presztízskérdést csináltak abból, hogy ők is bekerüljenek a felügyelt cégek csoportjába. Lobbiztak, hogy hozzájuk is menjenek ki a honvédek, ugyanis „akkor ők is fontosak”. Ettől függetlenül nagy kérdés szerinte, hogy miért nem a gazdasági minisztériumokra bízták ezen cégek ellenőrzését. „Miért nem az Agrártárca biztosítja a mezőgazdasági társaságokat? A tech-cégeket az innovációs minisztérium? Miért nem az Emmi fokozza a jelenlétét a gyógyszergyártóknál?” – kérdezi.

„Ha igazgató lennék, nem örülnék ennek”

Akárhogy is van, a kórházparancsnoknak bonyolultabb a helyzete, mint a hiteseknek, mert nekik az ágykiürítést kellett felügyelniük forrásaink szerint, illetve a készletek kezelését - ami most nagy falat, hiszen a kormány hatalmas mennyiségű, esetenként kétes minőségű védőfelszerelést vásárolt. Részt vehetnek a kórházak munkájában, és ha azt tapasztalják, hogy valami nem működik jól, akkor beleszólnak a döntésekbe.

„Ha én lennék az igazgató, akkor nem örülnék ennek, de ezt a rendszert már Magyarországon megemésztették: az egyetemek élére is kancellárokat neveztek ki”. Forrásunk emlékeztet, a kórházigazgatóknak megfelelő jogosítványaik vannak, gazdasági, ápolási igazgatók, felügyelők dolgoznak az intézményekben, nekik kellene ellátniuk a szakmai feladatokat. Szerinte a kórházparancsnokok ahhoz kellenek, hogy a védőeszközöket nyilvántartsák, de a rendszer így „túl van bürokratizálva”.

Összességében a megkérdezettek úgy látják, az egész fegyveres közreműködés a nyomásgyakorlás célját szolgálja, illetve kifelé azt mutatja a kormány, hogy határozott döntéseket hoz, de alapvetően nem attól lesz kevesebb fertőzött, hogy az intézmények, cégek élére kiküldik őket.

Ugyanakkor a katonák megjelenése ezen túlmenően is megkérdőjelezhető egyik forrásunk szerint: az ország belső biztonságának fenntartása ugyanis nem a honvédek dolga, hanem a rendőrségé. Hozzáteszi: „utcán való járőrözésre, harckocsik járatására pedig abszolút semmi szükség”.

  MAGYARNARANCS 

Mire képes a honvédség járvány idején?

A helyzet fokozódik, idővel szükség lehet a katonák komolyabb jelenlétére a védelemben. A seregnek vannak hiányosságai, de azért nem teljesen eszköztelen. „Tényleg szeretnének ezzel a témával foglalkozni?" - kérdezett vissza egy, a honvédelmi körökben otthonosan mozgó forrásunk, amikor arról érdeklődtünk, a járvány fokozódása esetén a Magyar Honvédség (MH) milyen mértékben tudná segíteni a lakosságot (alapvető élelmiszerek eljuttatása, segítség a közszolgáltatások fenntartásában stb.).

Elolvasom a cikket itt: magyarnarancs.hu >

powered by embedly