1989. február 2. – Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára szerint az 1956-os eseményeket nem lehet egyetlen szóval, ellenforradalomként vagy népfelkelésként, átfogóan jellemezni. A KB-titkár borsodi képviselők előtt elmondja azt is, hogy egyelőre nem lesz újabb magyar–román csúcstalálkozó, mert Arad óta nem történt érdemi változás a két ország kapcsolatában.
– A Magyar Demokrata Fórum javasolja a diplomáciai kapcsolatok felvételét a Vatikánnal.
– Pozsgay Imre államminiszter kijelenti: az MSZMP-ben szükség van az egységre, de ez tekintélyi alapon nem valósulhat meg.
– A Legfőbb Ügyészség cáfolja az MDF gyulai szervezetének állítását, hogy 18 holttestet találtak a magyar-román határ egy 50 kilométeres szakaszán. Cáfolják azt is, hogy a magyar hatóságok visszaküldték Romániába a menekültek felét: valójában 6490 ember közül 1652-őt szólítottak föl távozásra
– Újabb 3 ágazati szakszervezet tiltakozik az áremelések ellen, kompenzációt követelnek.
– A Fiatal Demokraták Szövetsége szerint a VIT-re tervezett költségeket más ifjúságpolitikai célokra kellene fordítani.

– A szmog miatt a fővárosi tanács az autóhasználat mellőzését kéri a budapestiektől. Füstködriadót nem rendelnek el, mivel a levegőszennyezettség mértéke nem éri el a kritikus értéket.

1989. február 5. – Az ÁBMH adatai szerint még mindig legalább 4000 munkanélküli van az iskoláit 1988-ban befejező 130 ezer fiatal közül.
– A Münnich Ferenc Társaság ellenzi és leegyszerűsítőnek tartja, a Szabad Demokraták Szövetsége üdvözli a „népfelkelés” minősítést 1956-ról.

– A Független Kisgazda Párt 1956 októberét nemzeti felkelésnek és a sztálinizmus elleni forradalomnak tekinti.
– Az MSZMP Szolnok megyei bizottsága egyetért az 1956-os események értékelésének felülvizsgálatával, de a „népfelkelés” minősítést nem fogadja el.
– A Magyar Írók Szövetségének elnöksége szerint az éles ellentétek 1956 megítélésében elmélyítették a közéletben feszültséget gerjesztő, a népet a politikai vezetéssel szembefordító bizalmi válságot.
– Budapestre érkezik az ENSZ menekültügyi főbiztosságának ténymegállapító küldöttsége, hogy felmérje: milyen segítséget tudna adni a szervezet az erdélyi menekülteknek.

1989. február 7. – Moszkvában bejelentik: Grósz Károly és Mihail Gorbacsov március második felében találkozik a szovjet fővárosban.

Gorbacsov 1986-ban Budapesten az első- és főtitkárokkal (Zsivkov, Ceausescu, Husak, Kádár, Jaruzelski, Honecker – mek.niif.hu

– Nagy Sándor SZOT-főtitkár közli: a szakszervezetek felmondták a kormánnyal kötött megállapodásokat a minimálbérekről, a szociális intézkedésekről és a nyugdíjemelésekről, mert szerintük az infláció nagyobb lesz a beígért 12 százalékosnál. Nagy egy budapesti munkásgyűlésen aggodalmát fejezi ki a vezetésben tapasztalható válságjelenségek és ellentétek miatt.
– Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes csehszlovák kollégájával jegyzőkönyvet ír alá arról, hogy a bősi vízerőművet a tervezettnél 14 hónappal hamarabb adják át.

1989. február 8. – A szakszervezetek nyomására az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlja, hogy a vállalatok és a szövetkezetek 3 százalékkal emeljék dolgozóik fizetését. Megegyeznek, hogy július helyett már márciustól 3000-ről 3700 forintra emelik föl a minimálbéreket. A szakszervezetek indítványára a minimálbér októbertől további 300 forinttal nő.
– 5 független szervezet a gyülekezési törvény módosítását kéri az Országgyűléstől, hogy a Parlament épülete előtt is lehessen demonstrációkat tartani.
– Valamelyik magyar történelmi címer visszaállítását javasolja az új alkotmány előkészítésével foglalkozó testület Nemzeti Jelvények nevű albizottsága.

1989. február 9. – A kormány állást foglal az 1995-re tervezett Budapest–Bécs világkiállítás megrendezése mellett.

1989. február 10. – Washingtonban bejelentették, hogy a Világbank újabb, 140 millió dolláros kölcsönt folyósít Magyarországnak az ipari szerkezet átalakítására.
– Budapesten megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, elnöke Kozma Imre atya lett.
– Megalakult a Soproni Különleges Gazdasági Övezet Részvénytársaság, amelynek 40 millió forintos alaptőkéjét magyar gazdasági szervezetek és nyugati magánvállalkozók adták össze.
– Oleg Bogomolov, a szocialista világot kutató szovjet akadémiai intézet vezetője kijelentette: nem tartaná a Szovjetunióra nézve fenyegetőnek egy semleges Magyarország létrejöttét. Bár ez szigorúan csak hipotézis, mondta.

1989. február 10–11. – Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint az MSZMP nem mond le politikai vezető szerepéről, de lemond monopolhelyzetéről, azaz állást foglalt a többpártrendszer mellett. A KB értékelte 1956-ot, és úgy foglalt állást: 1956. október 23-án népfelkelés tört ki, de október végétől felerősödtek az ellenforradalmi tendenciák. A testület elsietettnek ítélte, hogy Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP KB PB tagja a történelmi albizottság vizsgálatainak eredményét a KB vitáját megelőzően, január 28-án hozta nyilvánosságra.