A 2014-es adócsomagban a könnyítések száma bőven meghaladja a szigorításokét. Az egyik kivétel, hogy a magas cukortartalmú szörpökre is kivetik jövőre a csipszadót. Adóemeléssel szembesülnek a nyugdíjas vállalkozók is: nekik egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük, amelynek összege 6660 forintról 6810 forintra emelkedik.

A pénztárgépek körül lassan egy éve tart a káosz. A kormány azzal igyekszik rászorítani a kiskereskedőket a határidő betartására, hogy a mulasztókat keményen szankcionálhatja a NAV. Az adóhatósággal való online kapcsolattartásra képes kasszákat az idén év végéig be kellene üzemelni: a mulasztási bírság mellett a NAV 2 napra be is zárhatja az üzletet, amelyik megszegi a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos előírásokat.

A bankok kapnak egy új adót a nyakukba, bár a hitelintézeti hozzájárulást egyszeri elvonásnak ígéri a kormány. Ha a bank az általános kockázati céltartalékba helyezett összeget az év végéig visszavezeti az eredménytartalékba, akkor annak 19 százalékát be kell fizetnie az államkasszába, függetlenül attól, hogy nyereséges-e a bank, vagy sem. Ez a bankrendszernek maximum 17 milliárd forintos terhet jelent.

A családi adókedvezmény kiterjesztése

Az egyik legnagyobb horderejű változás a családi adókedvezmény kiterjesztése a járulékokra is. Az alacsony keresetű sokgyerekesek eddig nem tudták teljesen kihasználni az egy- és kétgyerekeseknél gyerekenként havi 10 ezer, a többgyerekeseknél havi 33 ezer forintnyi adóelengedést. Januártól a 16 százalékos adón felül a 17 százaléknyi egyéni járulékokat is lehet csökkenteni – ezzel 250 ezer családnak kedveznek.

Ennek hatására a kétgyermekes családok havi bruttó 60 606, a háromgyermekes családok havi 300 ezer, a négygyermekes családok havi 400 ezer forint bruttó jövedelem fölött már teljes egészében igénybe tudják venni a kedvezményt. Havi 300 ezer forintos bruttó jövedelem esetén három gyerek mellett már 51 ezer forinttal több pénz marad a családnál havonta.

Pálinkafőzdék, borospincék csalogatnak befelé

Lesz mutatóba egy kis áfacsökkentés is. A bolti árakat aligha csökkenti, a termelők pedig nem nagyon vannak vele kibékülve. Az élő- és félsertés áfakulcsát 27-ről 5 százalékra viszik le, ami azzal jár, hogy a sertéstenyésztőknek 22 százalékpontnyi áfát meg kell finanszírozniuk.

Az első lakáshoz jutást könnyítenék meg azzal, hogy jövőre már nemcsak a 35 évnél fiatalabbak kérhetnék az illetékre a 12 havi pótlékmentes részletfizetést, hanem mindenki. Ha pedig a lakás, ingatlan vagy más vagyontárgy egyik házastárstól a másik nevére kerül, vagy elválnak és megszűnik a vagyonközösség, a vagyontárgyak megszerzését nem fogja terhelni sem ajándékozási, sem vagyonátruházási illeték.

A kis pálinkafőzdéknek is jut valami jó. Nem kell majd külön üzlethelyiséget kialakítaniuk azért, hogy helyben kóstoltassanak és pálinkát adjanak el az utcáról betérő embereknek. Ugyanezt a lehetőséget biztosítják a szőlőbort termelőknek is.

A devizahitelesek megsegítését szolgálja, hogy adómentes lesz a bankok által elengedett tartozás.

Céges változtatások tucatjai

A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kivát) sok vállalkozó azért nem választotta, mert a nyugdíj megállapításakor lényegében csak 10 havi jövedelmet vesz figyelembe 12 hónap helyett. Azzal tennék vonzóvá a kivát, hogy a vállalkozások a főállásúnak minősülő kisadózók után nagyobb összegű, 75 ezer forintos tételes adót fizethessenek, így a kisadózók magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerezhetnének jogosultságot. A társadalombiztosítási és munkanélküli-ellátások alapja ebben az esetben 136 250 forint lesz.

Az adócsomag nagyrészt a vállalkozások működési környezetét szabja át. A jelenlegi szabályozások szerint a harmadik országbeli kiküldöttek akkor mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, ha a magyarországi munkavégzésük időtartama nem haladja meg a két évet. A javaslat a két évnél hosszabb kiküldetések esetén is mentességet biztosítana az egyéni járulékterhek megfizetése alól akkor, ha a kiküldetés két éven túli meghosszabbítására előre nem kalkulálható okból kerül sor, hívta fel a figyelmet közleményében a PwC.

A szabad vállalkozási zónában működő cégeknek is jut könnyítés, és nem kell illetéket fizetni az osztalék elengedésekor történő vagyonszerzés után.

A fejlesztésben gondolkodó kkv-knak jelent könnyebbséget, hogy ha kölcsönből hajtanak végre tárgyieszköz-beruházást, akkor a kölcsön után fizetett kamat 60 százalékával társasági adójukat csökkenthetik (ez most 40 százalék).

Ha egy cég egy másikban részesedést szerez, majd azt nyereséggel adja el, nem kell a nyereség után adót fizetnie, ha legalább 10 százaléknyi tulajdont szerzett és adott el (ez korábban legkevesebb 30 százalék volt). A cégeknek 75 napjuk lesz bejelenteni, hogy tulajdont vásároltak egy másik vállalkozásban.