Forrás: Telex | Gergely Péter | 2026.07.18.

Illusztráció: Getty Images

A szociális hozzájárulási adó 2023-as, több megtakarítási forma hozamára való kiterjesztése hirtelen megnövelte a keresletet a tartós befektetési számlák iránt, és ez a kereslet azóta is fennmaradt. Az adómentes hozam lehetőségét kereső kisbefektetők ugyanakkor nem kizárólag a tbsz-re támaszkodhatnak.

Látványos átrendeződést hozott a lakossági megtakarítási piacon az, hogy az előző kormány 2023. július elsejével több megtakarítási termék kamataira, illetve hozamaira is 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) vezetett be. Ezen különösebben nem lehet csodálkozni, hiszen a frissen behozott szocho a már addig is létező, 15 százalékos személyi jövedelemadóhoz (más néven kamatadóhoz) adódott hozzá, vagyis számos befektetési vagy megtakarítási terméknél összesen 28 százalékos adóteherrel kell számolni az elért hozamból vagy kamatból.

Szociális hozzájárulási adót kell fizetni például az alábbi befektetések kamata, hozama után:

• bankbetétek
• befektetési jegyek (az ingatlanalapok befektetési jegyeinek kivételével)
• életbiztosítások, azokon belül a nyugdíjbiztosítások
• vállalati osztalékok.

Nem terjed ki ugyanakkor a szocho hatálya az alábbi befektetésekre:

• magyar állampapírok
• tőzsdei részvények
• a tőzsdén kereskedett alapok (ETF)
• certifikátok
• opciók
• határidős termékek.

Mi számít ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek?

Az adózásnál ugyanakkor nagyon fontos kérdés, hogy ellenőrzött tőkepiaci ügyletről van-e szó, vagy az árfolyamnyereség szerinti adózást kell alkalmazni. Előbbi nagy előnye, hogy az elért nyereség után csak a 15 százalékos kamatadót kell megfizetni, miközben a nyereséges és veszteséges ügyletek szembeállíthatók egymással – ezzel is csökkentve az adóalap mértékét.

A befektetési szolgáltatók (brókercégek) által az ügyfél megbízásából végrehajtott tranzakciók az ellenőrzött tőkepiaci ügylet kategóriába tartoznak: tehát ha egy kisbefektető a brókercégének részvény vagy tőzsdén kereskedett alap vételére/eladására ad megbízást, az elért hozamnál nem kell a szocho levonásával is számolnia.

A kriptoeszközök kereskedésénél – ami szintén egyre többeket érint – az elért hozam után 15 százalékos szja-t kell fizetni, de csak abban az esetben, ha a kriptót hagyományos valutára váltotta át a befektető: az egyes kriptoeszközök közötti váltásnál nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Ami pedig a külföldi értékpapírokat illeti, az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén működő befektetési szolgáltatóknál kezelt befektetések hozamai is ellenőrzött tőkepiaci ügylet szerint adóznak, tehát a 13 százalékos szocho megfizetésével itt sem kell számolni.

Hirtelen visszatértek a tbsz-ek a piacra

A nagyjából három éve megjelenő szocho mindenesetre ismét ráirányította a figyelmet az akkorra már kissé feledésbe merült tartós befektetési számlákra (tbsz). Ezeket ugyanis – miután tartós befektetésnek minősülnek – nem érintette a szocho. A BiztosDöntés.hu jegybanki statisztikákon alapuló adatai szerint, miközben 2023 első negyedévének végén még 262 ezer TBSZ-t vezettek Magyarországon, egy évvel később már 332 ezer számla szerepelt a nyilvántartásban.

A hirtelen jött érdeklődés szemet szúrt a döntéshozóknak is, és hamar kiderült, hogy sok kisbefektető leginkább a szocho elkerülése céljából nyit TBSZ-számlákat. Ezért 2025 elejétől új, a korábbinál szigorúbb szabályozás vezetett be a konstrukciónál az Orbán-kormány: eszerint, ha a TBSZ tulajdonosa a gyűjtőévtől számított 3 éven belül töri fel a számlát, 15 százalék kamatadót és 13 százalék szochót kell fizetnie – pontosan annyit, mint egy normál értékpapírszámlánál. Az 5 éven belül feltört számláknál 10 százalék szja és 8 százalék szocho terheli az elért hozamot, a teljes adómentesség pedig változatlanul öt év után jár. Az adózási szabályok – egyébként érthető – szigorítása viszont láthatóan nem szegte kedvét a kisbefektetőknek, és a tbsz-ek iránti intenzív érdeklődés változatlanul fennmaradt.

A jegybank adatai szerint március végén már 580 ezer tbsz-t vezettek itthon a pénzügyi szolgáltatók, ami éves alapon több mint 28 százalékos növekedést tükröz. Közben a számlákon lévő vagyon is szépen nő: az első negyedév végén már 8176 milliárd forintot ért el, közel a negyedével többet az egy évvel korábbinál.

Találhatók még lehetőségek

A tbsz-eken kívül egyéb megoldásokban is gondolkodhatnak azok, akik meg szeretnék úszni a kamatadó és a szocho megfizetését. Kézenfekvő megoldást jelentenek például a lakossági állampapírok: ezeknél – ha 2019. június elseje utáni kibocsátásról van szó – szintén nem kell kamatadóval és szochóval kalkulálni. Fontos viszont szem előtt tartani, hogy a mentesség kizárólag a magyar állampapírokra vonatkozik, a külföldiekre nem. Az állampapírok persze nem véletlenül maradtak ki annak idején a szocho által érintett körből: a kormány ezzel is ösztönözni igyekezett a lakosságot az állami adósságpapírok vásárlására. A befektetői kedvet ugyanakkor az előttünk álló hónapokban kissé lehűtheti, hogy egy hónapon belül kétszer is 0,5 százalékponttal csökkentett egyes lakossági állampapírok kamatain az állami adósságkezelő: így a most legnépszerűbbnek mondható, ötéves futamidejű Fix Magyar Állampapír éves kamata 6 százalék. Más kérdés, hogy ez az ajánlat a csökkenő hozamok és a teljes adómentesség tükrében még így is nagyon versenyképesnek tekinthető.

A nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) kezelt befektetések szintén mentesülnek a kamatadó és a szocho alól: ehhez viszont a számla megnyitásától számított tíz évnek el kell telnie úgy, hogy annak tulajdonosa már elérte a nyugdíjkorhatárt. Ha ez a két feltétel nem teljesül, az elért hozam után meg kell fizetni az összesen 28 százalékos közterhet. Mindezek nyomán a nyesz egy behatárolt körnek jelent adóoptimalizálási megoldást, és nem is ez jelenti a legfőbb vonzerejét. Ezzel együtt a nyugdíj-előtakarékossági számlák száma is szép ütemben – 8 százalékkal – emelkedett a március végéig számolt egy év alatt, és meghaladta a 105 ezret. A számlákon lévő vagyon piaci értéke közben több mint a tizedével, 645 milliárd forint fölé emelkedett.

Szintén jó menekülő utat jelenthet a kamatadó és a szocho elől a lakás-takarékpénztári megtakarítás. Ugyan itt kifejezetten hosszabb távú – legalább 4-5 éves –, rendszeres megtakarításról van szó, a futamidőtől függően 10-30 százalékos kamat a csökkenő kamatkörnyezetben egyre versenyképesebbnek tekinthető. A lakástakarékoknál kötött a megtakarított pénz felhasználási lehetősége: itt viszont figyelembe kell venni, hogy ez a felhasználási cél igen széles körűen értelmezhető, másrészt valamilyen lakáscélja a legtöbb háztartásnak van Magyarországon.

Fürödhet az ajánlatokban, aki adómentes befektetést keres

A Biztosdöntés.hu adatai szerint a pénzügyi szolgáltatók több akciót is futtatnak a tartós befektetési számlákhoz és a nyesz-hez kapcsolódóan – több helyen összekapcsolva a lakossági számlavezetési ajánlatokkal.

A HOLD Online vagyonkezelés szolgáltatása például elindítható TBSZ-en is. A legalább középtávon gondolkodó, infláció feletti hozamra törekvő befektetőknek szánt konstrukciónál háromféle kockázati szintű portfólióból választhatnak az ügyfelek, miközben a befektetés háromféle devizában is elindítható. A befektetett pénzt profi portfóliómenedzserek kezelik, így piaci jártasság sem szükséges a befektetés elindításához. A szolgáltatásért csak vagyonkezelési díjat kell fizetni, amely az alapkezelési díjból és a sikerdíjból tevődik össze. A szolgáltatónál a forgalmazott befektetési jegyek online vásárlása is történhet tartós befektetési számlára.

Az Erste most futó folyószámlanyitási akciójának részeként, ha az új ügyfél Erste Future rendszeres befektetést indít, és ezt nyesz-számlán teszi, 25 000 forint egyszeri jóváírást kaphat. A jóváírás akkor is jár, ha az Erste Önkéntes Nyugdíjpénztárba lép be az ügyfél. A pénzintézetnél emellett a mobilappon keresztül is nyitható tbsz-számla.

A Gránit Bank Gránit Appján keresztül is nyitható tbsz-számla. A pénzintézetnél a rendszeres befektetésekhez kapcsolódóan fut akció. Itt, ha az ügyfél rendszeres megtakarítás keretében egy éven át, legalább havi 5000 forint értékben vásárol befektetési jegyet, a havi megtakarításával megegyező összegű – de maximum 40 000 forint – egyszeri jóváírást kaphat. A rendszeres megtakarítás tbsz-számlán is elindítható. A pénzintézet Prestige nevű számlacsomagját választó ügyfelek számára díjmentes az értékpapírszámla-vezetés, miközben kedvezményes letéti őrzési díjjal is számolhatnak, és real time tőzsdei adatok is a rendelkezésükre állnak.

A K&H Bank a lakossági számlavezetési akciójával is igyekszik ösztönözni az értékpapír-befektetéseket: ennek részeként 40 000 forint jóváíráshoz juthatnak azok az új ügyfelek, akik rendszeres befektetést vállalnak legalább havi 20 000 forint összegben.

Az OTP Banknál 2026. végéig tart az értékpapírszámlákat – köztük a tbsz-eket – érintő akció. Ennél az OTP internet- és mobilbankban nyitott értékpapírszámlák számlavezetési díját elengedik december 31-ig. Az ajánlat a teljes állományra vonatkozik.

A MagNet Bank megtakarítási kínálatában változatlanul betétes tbsz érhető el, Adócsillapító Tartós Megtakarítási Számla néven. Az elérhető éves betéti kamat ennél a konstrukciónál a jegybanki alapkamatnál 4 százalékkal alacsonyabb – tehát most 2,0 százalék.

Az MBH Befektetési Banknál elérhető Rugalmas Megtakarítási Programjában hat hónapon keresztül díjmentes számlavezetést biztosít a szolgáltató, és vételi díjat sem számolnak fel. A megtakarítás havi 50 000 forinttól indítható el. Fontos, hogy az elhelyezett pénz nyesz-számlán is befektethető.