Forrás: Portfolio.hu | Beke Károly | 2017.01.12.

Tavaly év végén a Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, ami a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról szól, melynek keretében részben a budapesti olimpiai pályázatnak alárendelve tizenegy sportlétesítmény előkészítését kezdhetik meg már az idén. A programra egyelőre 750 millió forintot csoportosítottak át, de az olimpiai pályázatban található költségbecslések alapján akár 200 milliárd is lehet a végösszeg. A lényeg, hogy ezek a létesítmények 2022-ig akkor is megépülnek, ha szeptemberben nem nyeri el Budapest a 2024-es olimpia rendezési jogát, így alig marad olyan versenyhelyszín, ami csak az olimpia miatt épül majd meg.

Egyelőre csak az előkészítésről döntöttek

A december 23-án megjelent Magyar Közlönyben jelent meg a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról szóló kormányhatározat, mely szerint 2017-ben megkezdődik tizenegy sportlétesítmény előkészítése. Hivatalosan a cél a verseny-, utánpótlás- és szabadidősport számára magasabb színvonalú sportszolgáltatások nyújtása, az olimpiai felkészülés sportszakmai feltételeinek megfelelő biztosítása, továbbá egyes sportágak elterjedésének és hozzáférhetőségének javítása, ugyanakkor a határozat azt is kiemeli, hogy a fejlesztéseknél a 2024-es budapesti olimpiai pályázatot is szem előtt kell tartani. Ezeknek a céloknak alárendelve 2017 és 2022 között valósulnának meg a beruházások.

A határozat melléklete szerint az alábbi tizenegy fejlesztés kerülne be a programba:
 

• Budapest Xtrém Szabadidő park
• Dunai Evezős Központ
• Budapesti Atlétikai Stadion és szabadtéri pályák
• Fedett pályás atlétikai multifunkciós csarnok
• Új Budapesti Teniszközpont
• Új Budapesti Velodrom
• Takács Károly Nemzeti Lövészeti Központ
• Nemzeti Lovas Központ
• Új jégcsarnok, uszoda és futókör
• BOK Sportcsarnok- új "B“ Csarnok
• A Népliget jelenleg is sportolásra hasznosított területe

A fentiekkel kapcsolatban arról döntött egyelőre a kormány, hogy május 31-ig folytassák le a tervpályázatokat. Ezért Fürjes Balázs, a kiemelt kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos felel, akit egy másik határozatban az egész létesítményfejlesztési program felügyeletével is megbízott. Arról is megszületett a döntés tavaly év végén, hogy március végéig készüljön előterjesztés a kormány számára a fejlesztések szükséges forrásigényéről és ütemezéséről, illetve a beruházások pontos ütemezéséről.
 

Mibe fog ez kerülni?

A mostani kormányhatározatban a költségekkel kapcsolatban csak annyi szerepel, hogy 744,8 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el a kormány. Ezt a 2016-os költségvetésen belül a Nemzeti Olimpiai Központtól vették el, és a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjához (KKBK) csoportosították át. Ebből az összegből kezdődhet meg a beruházások előkészítése és a tervpályázatok lebonyolítása.

Ahogy említettük, a költségekről egyelőre nincs további információ a határozatban, viszont a beruházások helyszíneit megjelölték. Így pedig már összehasonlítható az októberben beadott olimpiai pályázati dokumentációval. Az elérhető információkat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Klikk a képre!

Eszerint közel 670 millió dollárba, 290-es árfolyammal számolva 194 milliárd forintba kerülne a tizenegy létesítmény megépítése. A Syma-csarnok (új néven BOK-csarnok) esetében korábban arról volt szó, hogy egy C-csarnokot építenek, azonban a tervek módosultak, most az a legfrissebb, hogy lebontanák a B és C elemet és egy új nagyobb B-csarnok épülne helyettük. A Népliget esetében lehet még eltérés, mivel ott nincs teljes átfedés az olimpiai pályázat és a decemberi kormányhatározat között. A határozatban a Kisstadion helyére épülő új uszodaként, jégcsarnokként és futókörként szereplő létesítmény pedig vélhetően azzal egyezik meg, ami az olimpiai pályázatban edzéshelyszínként szerepel.
 

A fejlesztésekhez uniós forrást is megpróbálnának felhasználni, hiszen a kormány felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert és a belügyminisztert, hogy vizsgálják meg a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása érdekében folyamatban lévő, részben európai uniós forrásból megvalósuló KEHOP-1.3.1-15-2015-00002 azonosító számú projekt olyan irányú tartalombővítésének - vagy egy új (KEHOP) európai uniós forrásból indításának - lehetőségét, amelynek keretében a Dunai Evezős Központ folyómedret érintő beavatkozási munkái is elvégezhetőek. A fenti projektről annyit lehet tudni, hogy egy 6,5 milliárd forintos beruházás, melynek támogatásáról még 2015-ben döntöttek.
 

Hivatalosan egyébként szeptember 13-án Limában dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kongresszusa a 2024-es olimpia helyszínéről, melyért Budapest mellett Párizs és Los Angeles szállt versenybe. Ugyanakkor az új programból úgy tűnik, hogy a kormány elszánt, és a fejlesztések nagy részét az olimpiától függetlenül megvalósítaná.
 

Így rejthető el az olimpia valódi költsége

A Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programnak két olvasata van:
 

• Az egyik, hogy a kormány az olimpiától függetlenül a következő években is jelentős összeget szánna sportinfrastruktúrára. Ez beleillik abba a 2010 óta tartó trendbe, mely szerint a jelenlegi kormány kiemelten kezeli a sportot, ami a stadionépítésekben és a jelentősen emelkedő állami támogatásokban mutatkozott meg.
• A másik olvasat, hogy az új program arra is jó, hogy a budapesti olimpia potenciális költségeit csökkentse. Hiszen ha megvalósul a Kemény Ferenc Program, akkor ezek a fejlesztések az olimpiától függetlenül megvalósulnak 2022-ig. Ezután pedig már lehet azzal érvelni, hogy a beruházások nem számítanak olimpiai költségnek.

Az, hogy melyik olvasat érvényes inkább, több dolgon múlhat. Egyrészt, hogy a Kemény Ferenc Program létesítményei mennyire lesznek az olimpiára szabva, például vannak-e speciálisan a világverseny érdekében végrehajtott fejlesztési igények, lesznek-e átalakítási kényszerek, illetve működtethető-e az infrastruktúra az olimpia után is gazdaságosan. Másrészt a kérdés úgy is felvethető, hogy a várhatóan több százmilliárd forintos összegnek lehet-e hatékonyabb nem sportcélú elköltési módja.

A Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programban szereplő sportberuházások nem tekinthetők olimpiai költségnek, hiszen az olimpiától függetlenül, a kormányhatározat értelmében megvalósulnak

- válaszolta kérdésünkre a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.

Éppen ezért a budapesti pályázatért felelős szervezet azt is elárulta, hogy a friss kormányhatározat következtében változik az olimpia becsült költségvetése, hiszen a kérdéses tizenegy létesítmény kikerül belőle. Az olimpia költségbecslésének véglegesítése folyamatban van - tették hozzá.

Ezek után már csak arra voltunk kíváncsiak, hány olyan sportlétesítmény van, ami kimondottan az olimpia miatt épül csak meg. Ezzel kapcsolatban a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. azt válaszolta, hogy "csak az olimpia miatt nem szükséges építeni egyetlen sportlétesítményt sem". Hozzátették, hogy a 2024-es budapesti olimpia és paralimpia legfrissebb Mestertervében (Master Plan) 9 ideiglenesen felépülő sportlétesítmény szerepel, ám ezek nem képezik részét a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programnak.