Idén nem csak a tavalyinál, de az átlagos, sőt az influenzajárványos éveknél is sokkal nagyobb az influenzaveszély. A szakértők szerint ezúttal minden racionális érv még inkább a védőoltás mellett szól. A negyedik Covid-hullám és az Omikron variáns miatti kiszámíthatatlanság pedig azt is indokolttá teszi, hogy aki tervezi az influenza elleni oltást, az minél előbb cselekedjen.
Rendkívüli influenzaszezonra, sok fertőzésre számítanak, az influenza már elérte a környező országokat
Sok év átlagában a magyar lakosság 15-20%-a fertőződik meg influenzavírussal. Tavaly ez az arány gyakorlatilag nulla volt, idén viszont az előrejelzések 30-40%-os, rendkívül magas fertőzöttségről szólnak.
Vagy az influenza szempontjából egymás után két rendkívüli év követi egymást.
A védekezési stratégiát is ehhez kell igazítani – hangsúlyozza Dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának nyugalmazott vezetője. A 2020-2021-es szezon mindenképpen példátlan volt abban a tekintetben, hogy az influenza a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések miatt elmaradt. (Számos más fertőző betegség, például még a veszettségre gyanús sérülések gyakoriságát is érezhetően csökkentették a korlátozások.)
A lezárások nyomán Dél-Kelet-Ázsiából, ahol az adott évi influenzajárványt elindító influenzatörzs rendszerint kialakul, nem volt repülőforgalom (és általában utasforgalom). Emiatt a vírus Ausztráliába és Új-Zélandra el sem jutott, és Európába is csak minimális mennyiségben került be. A minden országban következetesen betartott védőintézkedések, elsősorban a távolságtartás és a maszkviselés következtében esélye sem volt elterjedni.
Az idei év más. Van utasforgalom – ha valamivel kisebb is a szokásosnál –, és a védőintézkedések is hézagosabbak.
Most is igaz, hogy az A vírus H3N2 törzse Dél-Kelet-Ázsiában alakul ki, ott mutálódik, és onnan indul hódító útjára.
Európában már megjelent Horvátországban, Hollandiában, Oroszországban, Skóciában Írországban, Svédországban (sőt, Macedóniában az influenza B vírus is jelen van). A távolságtartás és a maszkhasználat jelenlegi, visszafogott intenzitása nem akadályozza meg az influenzavírus terjedését. Az influenzaaktivitás egyelőre alacsony, de ahol nem vezetnek be a Covid-19 vírus miatt szigorúbb védőintézkedéseket, és ahol engedélyezik a tömegrendezvényeket, ott a berobbanás szinte elkerülhetetlen.
Dr. Ócsai Lajos szerint az idei nagyobb influenzajárványra vonatkozó előrejelzéseket az indokolja, hogy tavaly nem volt influenzajárvány, így az a szokásosnak mondható 15-20%-nyi beteg, aki egy átlagos évben a kórokozóval megfertőzve időleges védelmet szerez, nem találkozott a vírussal. Őket most hozzá lehet adni ahhoz a mennyiséghez, akik egy átlagos évben, átlagos intenzitású járvány esetén megfertőződnének.
Az influenza a mutációk révén minden évben változik valamennyit,
így egy adott évben szerzett védelem minden további esztendőben valamivel gyengébb, idővel pedig teljesen „elkopik". Aki tavaly nem szerzett védettséget, az idén ugyanúgy fogékony a vírusra, mint akinek a védettsége mostanra fogyott el.
Védőoltás: nem a megfertőződést zárja ki, hanem a halálozás és a súlyos megbetegedés valószínűségét minimalizálja
Mivel az idei évben a fertőzésveszély nagyjából a kétszerese a szokásosnak, ebben a helyzetben különösen fontos az influenza elleni védőoltás. Magát az oltást különösen az teszi még indokoltabbá, hogy az idei szezonban egyszerre lesz jelen a koronavírus és az influenza. A két betegség párhuzamosan vagy egymás után jelentkezve – esetleg egy bakteriális tüdőgyulladással kombinálva – a legerősebb immunrendszert is próbára teszi, a nagyobb kockázatú csoportokra pedig kiemelt veszélyt jelent.
A védőoltásnak itt is – akárcsak a Covid esetében – a súlyos megbetegedések és a halálozások megelőzésében van kulcsszerepe:
a halálozás megelőzésében ez a leghatékonyabb, a súlyos esetek kialakulásának megelőzésében pedig a második leghatékonyabb eszköz.
Amennyiben az emberek között cirkuláló vírus megegyezik a vakcinában lévő törzzsel, akkor az oltás hatékonysága 70-90%-os. A hatékonyság korosztályfüggő; az idősek esetében azért alacsonyabb, mert az ő immunrendszerük lassabban reagál. Ha a súlyos betegség kialakulását, a kórházba kerülést sikerül megakadályozni, az egyéni és társadalmi szinten is hasznos.
A társadalom számára azért, mert csökken a Covid miatt amúgy is kifeszítetten működő egészségügy leterheltsége, az egyénnek pedig azért, mert a párhuzamosan futó járványok miatti erős leterheltség miatt alacsonyabb lehet a kórházi gyógyítás hatékonysága. Az influenza abban is hasonlít a Covidhoz,
hogy itt is kevesebben halnak meg közvetlenül a vírus következtében.
A fertőzés a meglévő alapbetegségeket teszi/teheti sokkal súlyosabbá. Például egy diabétesznél lázas állapotban a cukorszint beállítása sokkal nehezebb – különösen idős korban –, a magas vérnyomás pedig halálos kockázat lehet. A Covid eddig két év alatt mintegy 34 ezer – évente 17 ezer – halálos áldozatot követelt. Ebben a számban gyakorlatilag mindenki benne van, aki úgy halt meg, hogy közben Covid-fertőzött volt.
Közvetlenül influenzában nagyságrendileg 88-100 ember hal meg évente, ám az influenzajárványos években tapasztalt többlethalálozás ennél jóval nagyobb, eléri az évi 5-6-7 ezer főt. Azaz a szokásosnak mondható évi 124 ezres halálozás 130-131 ezerre emelkedik. Az influenzának is rengeteg poszt-tünete van: a stroke valószínűsége a hatszorosára, az infarktus és más súlyos szív-érrendszeri betegségeké az 5-10-szeresére nő influenza után – szögezi le Dr. Ócsai Lajos.
Választható vakcinák, mérlegelendő szempontok
A gyártók hozzá vannak szokva az új törzsek megjelenéséhez, ezért minden évben új összetételű influenzavakcinát gyártanak. Idén ugyanakkor két teljesen új törzs is megjelent, ami a lakosság nagyobb fogékonyságával együtt tovább fokozza a megfertőződés veszélyét.
Magyarországon jelenleg háromféle influenza elleni vakcina érhető el,
mindhárom a klasszikus oltásiskola „terméke". A magyar oltóanyag a teljes elölt (inaktivált) vírust tartalmazza, és van benne konzerválószer, illetve adjuváns (az elölt vírust az immunrendszernek „bemutató" az immunválaszt erősítő anyag) is. A francia vakcina ún. proteikus szer, csak az antigéneket és inaktivált vírusból származó minimális sejtanyagot tartalmaz, konzerválószer- és adjuváns-mentes.
A harmadik elérhető vakcina orrspray formátumú, élő, legyengített vírust tartalmaz, és elsősorban egészséges immunrendszerű gyermekeknek adható. Amennyiben azonban a családban immunsérült vagy terhes családtag van, akkor a továbbfertőzés veszélye miatt nem ajánlott. A potenciális pácienseket tekintve a legszélesebb spektrumnak a francia oltóanyag adható, klinikai tanulmány alapján akár a terhesség alatt is.
Arra vonatkozóan is van klinikai adat, hogy a második és a harmadik trimeszterben történő beadás esetén a placentán keresztül a magzatba is átjut annyi ellenanyag, ami az első hónapokban az újszülött számára is védettséget biztosít.
Mindhárom vakcina vényköteles.
A magyar oltóanyag a háziorvosnál érhető el ingyenesen.
A francia a patikákban férhető hozzá. Az orvos akár betelefonálás nyomán is fel tudja írni, a recept pedig felkerül a felhőbe, így a rendelő felkeresése nélkül is kiváltható a vakcina. A háziorvosoknál egyébként a francia oltóanyagból is van készlet, a krónikus beteg gyermekeknek ezt adják, szintén térítésmentesen.
A magyar gyártásúból 1,3 millió adag áll rendelkezésre, a franciából további 200 ezer érhető el patikai forgalomban.
Egy átlagos évben általában 6-700 ezer ember oltatja be magát idehaza influenza ellen.
Tavaly relatíve sokan, 1 244 000-en vették fel az oltást, részben azért is, mert akkor még nem léteztek Covid-19 elleni vakcinák, így sokan ezt tartották egyfajta lehetséges védekezésnek.
Oltásfelvétel: jobb előbb, mint később
Idén a helyzetet tovább nehezíti, hogy a háziorvosok a Covid-19 járvány miatt erősen le vannak terhelve. Egy tavasszal elvégzett kutatás azt mutatta, hogy nagy lesz az igény az influenza elleni oltásra, és októberben valóban kimagasló volt a kereslet – részbe azért is, mert a Covid-oltás miatt sokan megtapasztalták, hogy nincs ok félni a vakcinázástól. Novemberre némileg visszaesett az igény, elsősorban azért, mert a Covid-19 járvány ismét felerősödött, elvonva a figyelmet és az energiát az influenza megelőzésétől.
Egy védőoltási program mindig akkor tud sikeres lenni, ha felépítik a bizalmat az oltóanyag(ok) iránt, erre lenne most is szükség.
A gyermekeknél az influenza elleni védőoltásnak differenciáldiagnosztikai jelentősége is van.
Hiszen aki be van oltva, annál az influenzát nagy valószínűséggel ki lehet zárni. Az influenza és a Covid-19 tünetei hasonlóak, de a terápia teljesen más, és a két betegséget egzakt módon csak labordiagnosztikával lehet elkülöníteni. Ennek időigénye a háziorvosi gyakorlatban legalább egy hét, így a Covid-19 kizárásának azonnali lehetősége jelentős lépéselőnyt biztosít.
Bár elvileg a kétféle védőoltás (az influenza és a Covid-19 elleni) akár egyszerre vagy egymáshoz közeli időpontban is adható, a tapasztalat azt mutatja, hogy óvatosságból az influenzaoltást inkább későbbre tolják a háziorvosok. Ezt a gyakorlatot az is ösztönzi, hogy a Covid-19 oltás előtt kitöltendő kérdőívben rákérdeznek, kapott-e a megelőző hónapban védőoltást a páciens.
A valóságban a Covid-19 oltás után 2 héttel minden további következmény nélkül beadható az influenza elleni védőoltás,
a két hatóanyagnak semmi köze egymáshoz – mint ahogy a kisgyermekek is kapnak egyszerre több védőoltást a szokásos oltási sor részeként. Aki tehát számol az influenza elleni oltás lehetőségével, minél előbb lépjen kapcsolatba a háziorvosával – idén minden érv a mielőbbi oltásfelvétel mellett szól.