A magyar lakosság többsége évtizedek óta elégedetlen anyagi helyzetével, nincs ez másként most sem - derül ki az Ipsos felméréséből. Az emberek 56 százaléka, összegezve saját és családja pénzügyi lehetőségeit az idei évet negatívan értékelte. Ugyanakkor azok aránya is számottevő (38%), akik pozitívan élték meg egzisztenciájuk alakulását.

Az életkor emelkedésével, az iskolázottság csökkenésével egyre sötétebb kép rajzolódik ki. A társadalom legtöbb csoportjában inkább a panaszok jellemzőek, de néhány rétegben pozitív irányba billen a pénzügyi helyzet mérlege. A 30 év alattiak, a vezető beosztásban dolgozók, a diplomások nagyjából hattizede előnyösnek minősítette egzisztenciájának idei változásait. Ezzel szemben a 60 év felettiek, az alacsony iskolázottságúak, a szakképzetlen munkavállalók mindössze egynegyede számolt be anyagi boldogulásáról, kétharmaduk-héttizedük viszont sikertelen pénzügyi évet élt meg a felmérés szerint.
 
A munkahelyi viszonyokról, a pénzkereséssel eltöltött időszakról a dolgozók nagyobbik csoportja (54 százaléka) kedvezően nyilatkozott, míg a másik részük (41 százalékuk) inkább rossz tapasztalatokat halmozott fel az idén. Az értékelésékben jelentkező különbségeket lényegében egyetlen társadalmi tényező, a képzettség mértéke határozza meg. A szakképzetlen munkavállalók több mint fele (55 százaléka) rossznak minősítette a munkaerőpiacon eltöltött egy esztendejét. A szakmunkás végzettségűek és az érettségizettek körében a munkájukkal, munkahelyükkel elégedettek vannak többségben (53-55 százalékukban), s a diplomások kétharmada is jónak ítélte az idei évet e szempontból - olvasható az Ipsos közleményében.
 
Az Ipsos felméréséből az is kiderül, hogy a lakosság többségének, 58 százalékának 2014-ben nem voltak jelentős egészségi problémái, ezért e tekintetben jó évet hagynak maguk mögött. Ugyanakkor viszonylag sokaknak, 38 százaléknak a betegség, a rossz egészségi állapot jellemezte az elmúlt egy esztendejét. Leginkább az életkor befolyásolja, hogy mennyire érzi magát egészségesnek valaki.

A húszas éveikben járók körében 74 százalék életerősnek érzi magát, míg 19 százalék betegnek. A harmincasok-negyvenesek körében 68-27 százalék a két csoport mérete, de még az ötvenes korosztályban is az egészség érzete a nagyobb (54%), mint a betegségtudat (44%). A hatvan év felettiek sokkal inkább úgy gondolnak vissza a 2010-es évre, mint amelyet a betegségek domináltak (63 százalék szemben az egészséges voltát említő 35 százalékkal).
 
A legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy mind többen vannak, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban: október és december között 48-ról 64 százalékra emelkedett az arányuk - olvasható a kutatóintézet közleményében. Mérlegre téve Magyarország teljes elmúlt egy esztendejét, a lakosság 62 százaléka szerint az idei rossz éve volt hazánknak s csak 31 százaléknyian értékelték jónak.

Az általános közérzetben megjelenő különbségekre főképpen a politikai hovatartozásnak van hatása, a társadalmi státusz alig befolyásolja azt. Az ellenzéki szavazók még az átlagosnál is kritikusabban értékelik az idei évet: a Jobbik híveinek 74, a DK-sok 83, az MSZP-sek 92 százaléka vélekedik úgy, hogy rossz esztendőt zárt Magyarország. Az LMP-sek és a pártválasztásukban bizonytalanok véleménye, ha nem is ennyire karakteres, de alapvetően kedvezőtlen, 60-62 százalékuk rossz emlékeket őriz 2014-ről. A Fidesz hívei jellemzően pozitívan értékelik az elmúlt egy év történéseit: 73 százalékuk szerint Magyarország sikeres évet zár, míg 20 százalékuk szerint inkább kudarcokat hozott az elmúlt egy esztendő.