A legújabb modellek szerint 4,5 milliárd éve kezdődött és mai napig tartó vulkáni tevékenység tapasztalható a Jupiter holdja, az Europa mélyén. A jelenség az élet megjelenését is elősegítheti a külsőre sivár, de a vastag jégpáncél alatt hatalmas sósvízi óceánnal rendelkező égitesten.
A tudósok már korábban is feltételezték, hogy bizonyos életformák megjelenhettek az Europán, a Geophysical Research Letters című szakfolyóirat friss számában megjelent tanulmány pedig tovább erősítik ezt a hipotézist.
Kutatásunk újabb bizonyítékot talált arra, hogy az Europa felszín alatti óceánja kedvező környezetet biztosít az élet megjelenéséhez
– írta a NASA honlapján megjelentetett közleményben Marie Běhounková, a csehországi Károly Egyetem munkatársa. – Az Europa azon kevés égitestek egyike lehet, amelyek több milliárd éven keresztül megőrizték vulkáni aktivitásukat, és óriási mennyiségű víztartalékkal és tartós energiaforrással rendelkeznek."
A Jupiter Europa nevű holdja Forrás: NASA
Mi van a mélyben?
Egy laikus külső szemlélő valószínűleg nem érti, miért izgatja annyira a szakértők fantáziáját egy Naptól viszonylag távoli, teljesen halottnak tűnő jeges világ, ahol a felszíni hőmérséklet alig éri el a – 140 Celsius-fokot. A hold felszínén valószínűleg nem is érdemes keresgélni az organizmusokat, ám teljesen más a helyzet, ha a mélyben rejtőző óceánt vizsgáljuk.
Az általunk ismert élet jelentős részben a növények fotoszintézisén alapuló tápláléklánctól függ, de vannak olyan élőlények, amik a legsötétebb régiókban is fennmaradnak; utóbbiak főleg baktériumok, amik a Földön a mélytengeri vulkanikus kürtők környékén élnek, és kemoszintézissel építik fel önmagukat.
A baktériumokat természetesen más lények is bekebelezhetik, így ott is stabil táplálékláncok jöhetnek létre, ahol egyáltalán nincs fény.
Ismert, hogy az Europa felszíne alatt egy globális, sós vizű óceán húzódik; megfigyelték, hogy a jeges kéreg repedésein keresztül gejzírek lövellnek ki a felszínre, emellett a Hubble felvételeinek elemzésével nátrium-kloridra, azaz közönséges konyhasóra bukkantak a holdon. Ezek a körülmények már önmagukban kedveznek a kemoszintézisen alapuló élet megjelenésének, arra azonban idáig nem sikerült választ találni, vannak-e hidrotermális kürtők az Europa rejtett óceánjának fenekén.
Az Europa gejzírjeinek művészi ábrázolása Forrás: NASA/ESA/K. Retherford/SWRI
Az egészen biztos, hogy a Jupiter legbelső holdján, az Ión heves vulkáni tevékenység tapasztalható, amit az óriásbolygó (és többi holdjának) gravitációs vonzása tart életben. Az Europa távolabb van a Jupitertől, így kérdéses, hasonló folyamatok játszódnak-e rajta, mint az Ión. Běhounková és munkatársai ennek próbáltak utána járni.
Mit mutatott ki a szimuláció?
A kutatók részletesen modellezték, miként fejlődött az Europa belseje az évmilliárdok során. A szimuláció több olyan mechanizmust bemutatott, ami akadályozza a hold teljes egészének megfagyását.
Az első dolog, ami kiderült, hogy főként az Europa korai időszakában a holdköpeny radioaktív elemeinek bomlása során jelentős hő szabadulhatott fel, ami melegen tartotta az égitest belsejét.
A másik dolog, hogy idővel a Jupiter körüli keringés során, az árapályerők keltette feszültség hatására az Europa belsejében hő keletkezett, ami megolvasztotta a kőzetrétegeket.
A keletkező magma ez után vulkáni folyamatokat indított be, amik ma is tarthatnak, különösen a magasabb szélességi körök közelében, a sarki régióknál.
Az Europa felszínének művészi ábrázolása Forrás: Afp
Hamarosan új űreszközök fogják bizonyítani vagy cáfolni az elméletet
Szerencsére az elkövetkezendő években több űrszonda is vizsgálni fogja az Europát.
Az egyik a NASA Clipper nevű műholdja, ami nem fog pályára állni a hold körül, hanem többször, közel halad el az égitest mellett, és kameráival nagyfelbontású képeket készít a felszínéről. Műszerei mérni fogják az Europa mágneses mezejének erőségét és irányát, és a jégkérgen áthatoló radarja meghatározza, milyen vastag a jég az óceán fölött. Hasonló mérések várhatóak az Európai Űrügynökség (ESA) JUICE (JUpiter ICy moons Explorer) névre keresztelt műholdjától is.
A Clipper fantáziarajza Forrás: NASA
A most ismertetett modell eredménye jó támpontot adhat arra nézve, hogy mit érdemes a kutatóknak keresniük.
A gravitációs anomáliák mélyben zajló magmatikus folyamatra utalhatnak, továbbá az Europa vékony légkörében jelenlévő hidrogén és metán a hidrotermális kürtők környékén zajló kémiai reakciók produktumai lehetnek. Amennyiben a felszínen sikerülne friss, óceánból származó anyaglerakódást azonosítani, az szintén vulkáni aktivitást jelezhet.
