A TASZ minden lehetséges jogi eszközzel fellépne az egész magyar titkos megfigyelési szabályozás ügyében, izraeli és uniós eljárást is kezdeményeznek a Pegasus-ügy kapcsán. Szerintük többek közt a magyar Alaptörvénnyel is ellentétes, hogy a törvénytelenül megfigyelt áldozatoknak nincs jogorvoslati lehetőségük Magyarországon.

„Az, hogy a titkosszolgálatokat a nemzet helyett a hatalmat gyakorlók szolgálatába állítják, kínosan ismerős Közép- és Kelet-Európában. Megengedhetetlen, hogy a szükségképpen titkosan végzett hírszerző és elhárító munka az állampolgárok védelme helyett az elnyomásuk eszközévé váljon” – jelentette ki Remport Ádám, a TASZ megfigyelési ügyekkel foglalkozó szakértője.

 

 

Ehhez kapcsolódóan:

Fél év Pegasus: felelősök és következmények sincsenek

 

Ezért a szervezet magyar, illetve nemzetközi szervek elé viszi a magyar titkosszolgálati szabályozás ügyét. A TASZ régóta komoly problémaként jelölte meg, hogy a titkosszolgálatok lényegében korlátlan megfigyelési jogosítványokkal rendelkeznek Magyarországon:

független szerv helyett politikailag elkötelezett miniszter ad engedélyt az információgyűjtésre,

és arról is ő dönt, hogy a megfigyelés jogszerű-e.

Péterfalvi Attiláék egy csomót vizsgálódtak; megvan minden, csak az eredmény nem

Semmilyen külső kontroll nem érvényesült a megfigyelések későbbi szakaszaiban és utána sem. Ez azért problémás, mert ha valakit törvénytelenül figyeltek meg Magyarországon, az soha nem tudhatja meg, így nincs is jogorvoslati lehetősége. A TASZ szerint mindez egyébként a magyar Alaptörvénnyel is ellentétes.

Ez a Pegasus-ügy kapcsán lett különösen aktuális, hiszen a kizárólag államok által megvásárolható Pegasus-kémprogram nyomait több, nemzetbiztonsági szempontból érdektelen, de a kormányzat számára kellemetlen magyar célpont telefonján is megtalálták.

 

 

Ehhez kapcsolódóan:

Kósa Lajos beismerte, hogy a kormány megvette a Pegasus kémszoftvert

A TASZ ezért egyrészt az itthoni jogi lehetőségeket fogja végigjárni egyes hazai áldozatok – Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Németh Dániel, Panyi Szabolcs, a Magyarországon tanuló belga aktivista diák Adrien Beauduin és egy anonimitást kérő hatodik személy – ügyében.

„Az eljárások fő célja, hogy véglegesen kiderüljön, hogy a kémszoftvert a magyar hatóságok használták-e. Nyílt titok egyébként, hogy így történt”

– mondta Remport Ádám.

A magyar állam nemzetközi fórumokon gyakran hivatkozik arra, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) biztosítja Magyarországon a hatékony jogorvoslatot a törvénytelenül megfigyeltek ügyében, mondta el a TASZ szakértője a Szabad Európának.

A NAIH-nál még augusztusban indult is hivatalból vizsgálat az ügyben. Péterfalvi Attila elnök szerint egy csomó vizsgálatot elvégeztek, gyakorlatilag minden megvan, állította decemberben a HVG-nek.

A NAIH elnöke hozzá szeretne férni a teljes kiszivárgott magyar célpontlistához, anélkül nem akarja lezárni a vizsgálatát. Az adatbázist kezelő londoni Amnesty Internationalt viszont a magyar részleg akkori ismeretei szerint egyszer sem kereste a magyar állam.

Izrael hogy adhatta el egyáltalán a magyar kormánynak?

A TASZ emellett a hazai visszaélések nemzetközi vonatkozásai ügyében is eljárásokat indít, például az izraeli legfőbb ügyész vizsgálatát kezdeményezik.

Izrael ugyanis exportengedélyhez köti a hasonló kémfegyverek értékesítését. Az eljárás célja felderíteni, hogy izraeli oldalról hogy kaphatott exportengedélyt a kémfegyver olyan országba, amely nemzetközi jogállamisági jelentések és strasbourgi ítéletek alapján nem szabályozza megfelelően a titkosszolgálati megfigyeléseket. Izrael egyébként azóta közölte, hogy többé nem ad el kiberfegyvert Magyarországnak.

 

 

Ehhez kapcsolódóan:

Izrael nem ad el többé kiberbiztonsági eszközöket Magyarországnak

A jogvédő szervezet az Európai Bizottsághoz is fordul, mivel szerintük a magyar megfigyelések szabályozása európai uniós jogba is ütközik.

Emellett szerintük ezek a megfigyelések politikai motivációjúak voltak. Magyarországon ugyanis jó ideje idegen ügynöknek vagy nemzetbiztonsági kockázatnak állítják be azokat, akik a kormány működésével kapcsolatban kritikát fogalmaznak meg.

A TASZ ezért egy tömeges pert is elindít az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, amelyben a megfigyeléseknek fokozottan kitett, a nyilvánosságban megbélyegzett újságírók és civilek érdekeit képviseli.