„A magyarok kicsit angolok, mert a Tescós ételeket eszik” – fejtegette egy 2016-ban Londonban tartott ’56-os megemlékezésen Boris Johnson, aki akkor még külügyminiszterként fogadta magyar kollégáját, Szijjártó Pétert.

Úgy tűnik, a brexitet levezénylő kormányfőként is fontos Boris Johnsonnak Budapest, annak ellenére, hogy a brit és a magyar kormány álláspontja totálisan ütközik az olyan geopolitikai témákban, mint a Kínához és az Oroszországhoz való viszony.

Johnson számára azonban nagyobb súllyal eshet latba, hogy az EU egyik legnagyobb belső bírálójával erősítheti meg a köteléket.

Lehet, hogy jobb lett volna Johnsonnak, ha máskor jön

Az időzítés azonban nem túl jó: Orbán Viktor látogatásáért a Covid-helyzet kezelése miatt amúgy is támadott Johnsonra most további kemény kritika zúdult.

A leggyakoribb, Orbán nevéhez társított megjegyzés a vizitet több cikkben is beharangozó brit médiában az volt, hogy egy 2018-as német lapinterjúban „muszlim megszállókat” emlegetett az EU-ba érkező szíriai menekültek kapcsán. Emellett antiszemitizmussal is megvádolták.

Johnson viszont képmutatónak tűnhet, ha megfeddi a „muszlimozás” miatt Orbánt, mert épp a héten adtak ki egy jelentést a kormányzó Tory párton belül tapasztalt muszlimellenességről. És az anyagban felemlegették azt is, hogy Johnson sokakat mélyen megsértett, amikor – szerinte csak viccelődve –, postaládához hasonlította a csadort viselő nőket, és amiért suta bocsánatkérésre kényszerült.

A Downing Street 10. ezért most igyekezett úgy beállítani, hogy nem azonosul Orbán Viktor értékvilágával, aki ennek ellenére mosolyogva fényképezkedett Johnsonnal a miniszterelnök rezidenciájának ajtaja előtt.

A magyar vendég érkezése előtt a brit kormány „megosztónak és rossznak” nevezte Orbán sokat bírált megjegyzéseit és közölte:

Boris Johnson „nem habozik emberi jogi kérdésekben” kérdőre vonni Orbán Viktort.

Johnsonék finoman, a média és az ellenzék keményebben bírálta Orbánt

Kwasi Kwarteng gazdasági miniszter egy interjúban, inkább gyakorlatias indokokat emlegetve, védelmébe vette a találkozót.

„A politikusoknak „mindenféle emberekkel és nemzetközi vezetőkkel kell beszélniük, olyanokkal is, akiknek nem osztjuk az értékeit” – mondta a Sky News-nak.

„Én semmilyen módon nem támogatnám Orbán Viktornak a migránsokról hangoztatott nézeteit. De emellett, párbeszédet kell folytatnunk az EU-val és ő egy EU-s vezető... ebben a brexit utáni világban abszolút helyes, hogy bilaterális kapcsolatokat építünk országokkal” – tette hozzá.

Johnson hivatala pedig azzal magyarázta az Orbán-vizitet, hogy a Magyarországgal való együttműködés „létfontosságú az Egyesült Királyság jóléte és biztonsága szempontjából”.

Mindeközben a brit média és az ellenzék össztűz alá vette Johnsont. Még a brexit-párti és jobbos Express című lap is „jobboldali populistának” nevezte vendégét. A liberális Independent szerint "Johnson kigurította a vörös szőnyeget a szélsőjobb, autokrata" előtt.

A szintén balliberális Guardian „Biden amerikai elnök harcos bírálójának és Kína barátjának” titulálta Orbánt és megjegyezte, Budapest "kétszer is megvétózta, hogy az EU Kínát bírálja".

A középutas Financial Times szerint „Európa legilliberálisabb vezetőjének” látogatása rávilágít arra, miként kell Nagy-Britanniának a brexit után kínosan „az érdekei és értékei közt egyensúlyoznia”.

Az ellenzéki Munkáspárt pedig azért bírálta Johnsont, mert „Európa egyik leginkább regresszív” vezetőjét fogadta és követelte: „vonja kérdőre, amiért többször is megpróbálta aláásni a demokratikus értékeket”.

Lisa Nandy, a Labour árnyékkormány külügyi főfelelőse szerint Johnsonnak sürgetnie kell Orbánt, hogy „keményebben álljon ki a belarusz Lukasenka-rezsim és Putyin Oroszországával szemben”.

Megszólalt Jeremy Corbyn egykori pártvezér is, aki a Twitteren – tévesen – "volt magyar elnöknek" nevezte Orbánt és sürgette, hogy Johnson vonja kérdőre „a Holokauszt-revizionizmus, az antiszemitizmus, az iszlamofóbia és a fogságban tartott menekültek fizikai zaklatása miatt”.

A maga is antiszemitizmussal vádolt Corbyn ugyanakkor az előző hétvégén azután szólalt fel egy több tízezres, Gázával való szolidaritást kifejező gyűlés előtt, hogy a menetben náci és antiszemita jelképek is feltűntek.

A 'medvecsapda'

„Emiatt a látogatás miatt sokan vakargatják a fejüket” – fogalmazott a BBC diplomáciai tudósítója, majd megpróbálta megadni a választ arra, hogy a fentiek tükrében miért vállalta be Johnson az Orbán-látogatást.

Szerinte azért, mert maga Orbán kérte, hogy vendégül lássák és „elég jó okot kell szolgáltatni, hogy nemet mondjanak egy EU-állam vezetőjének kérésére” – idézett egy név nélküli brit kormányforrást.

A másik ok pedig az, hogy Magyarország veszi át a Visegrádi Négyek elnökségét. Johnson júniusban a G7-es csoportban ülő nagyobb EU-államok vezetőivel találkozik, ehhez most jó alkalom volt egy kisebb uniós tagállammal egyeztetni.

Van egy olyan érzés is azonban, hogy a Downing Street 10-ben azt gondolták, ez csak egy rutintalálkozó lesz, és nem ismerték fel a hatását. „A Number Ten belesétált egy medvecsapdába” – idézett egy további névtelen kormányforrást a BBC.