A külföldieket bántjuk, nagy a bürokrácia

A befektetőkre vonatkozó korlátozásokat is magában foglaló intézkedéssorozat és az instabil szabályozási keret miatt az elmúlt három évben folyamatosan romlott a magyarországi üzleti környezet, főként a szolgáltatási ágazatban, beleértve a kiskereskedelmet. A külföldi befektetőket aránytalan mértékben érintő legújabb korlátozások főként a szolgáltatási szektorra összpontosulnak. Az Egyszerű Állam program 114 intézkedést tartalmazott a vállalkozások adminisztratív terheinek megközelítőleg 500 milliárd forint mértékű csökkentésére, de a program végrehajtása késik.

Szerintük Magyarország jelentős költségvetési erőfeszítéseket tett 2012-ben és a GDP 1,9 százalékát kitevő költségvetési hiánnyal túlteljesítette a Tanács ajánlásában a GDP 2,5 százalékában meghatározott hiánycélt, a tanácsi ajánlás idején már elismert bevételeken felül még a GDP 0,2 százalékát kitevő egyszeri bevételekre tett szert a költségvetés.

A tavaly bejelentett három Matolcsy-csomag intézkedései szerintük főként a bevételi oldalon koncentrálódtak, és csak egyes ágazatokra összpontosítottak, ami kérdésessé teszi, hogy mennyire fenntartható a konszolidáció. Brüsszel tavaszi előrejelzése után a kormány új korrekciós csomagot fogadott el, ezekkel az intézkedésekkel várhatóan 2013-ban és 2014-ben is a GDP 3 százalékában meghatározott küszöbérték alatt marad a költségvetés hiánya. A kormányzati tervek szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya folyamatosan csökken, a 2012. évi 79,2 százalékról 77,2 százalékra 2014-ben, majd 2016-ban tovább 73,4 százalékra, vagyis a GDP 60 százalékában meghatározott referenciaérték felett marad.

Erősebb kontroll kell

A Bizottság szerint a közelmúltbeli fejlődés ellenére a Költségvetési Tanács kötelező feladatai és elemzési forrásai "még mindig nem állnak arányban" példa nélküli vétójogával, és azzal, hogy szükség van a számszerű költségvetési szabályok betartásának szisztematikus utólagos értékelésére. Szerintük a középtávú költségvetési keret megerősítése és a Költségvetési Tanács kötelező hatáskörének kiszélesítése javítana a nemrég átalakított költségvetésirányítási keret szilárdságán és hitelén.

A pénzügyi szektor számára az egyik legnagyobb kihívást a romló portfólióminőség kezelése jelenti, amely a nem teljesítő hitelek növekvő számával társul. A kormány az utóbbi években számos intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítésére, több esetben is a bankszektor érdekeltjeivel folytatott konzultációk nélkül. Ezek az intézkedések azonban nem mindig a bajban lévő hitelfelvevőket célozták. A számos intézkedés rövid időn belüli elfogadása növeli az erkölcsi kockázatot, mivel megerősíti az adósok hitét a folyamatos kormányzati beavatkozásban.

Szerintük szükség van a pénzügyi felügyelet hatékony vészhelyzeti hatáskört is biztosító korszerű felügyeletre és egy szanálási mechanizmus létrehozására. Noha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatásköre az elmúlt három évben jelentősen megnőtt, a jogalkotó nem ruházta fel megfelelő ellenőrző hatáskörrel.

Pártfinanszírozás, közbeszerzések

Jóllehet a munkahelyvédelmi akcióterv részeként bevezetett új kisvállalkozási adó kialakítása kedvező, a különböző vállalati szektorokban alkalmazott több eltérő adókulcs gátolja a források hatékony elosztását és kihat a beruházásra és a hitelezésre. A társadalombiztosítási járulékok munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett csökkentett mértéke a munka adóékének csökkentése irányába tett helyes lépés. Az alacsony keresetűeket terhelő adóék azonban még mindig nagy, ezért e csoport jobb célzottsága érdekében kívánatos lenne a rendszer finomhangolása.

A közbeszerzések területén továbbra is alacsony a verseny szintje, a Magyary Program nem foglalkozik sem az elégtelen bűnüldözés problémájával ezen a területen, sem a pártfinanszírozás szigorúbb ellenőrzésével, amely kulcsfontosságú terület. Ezenfelül a bejelentett intézkedések legtöbbjét még nem hajtották végre. A végrehajtott intézkedések ellenőrzésének hiánya szintén továbbra is problémás.

A Széll Kálmán tervben szereplő, a közösségi közlekedés költséghatékonyságának és teljesítményének javítására irányuló intézkedések végrehajtásában jelentős a késedelem, az átfogó közlekedési stratégia hiánya pedig akadályozza a közlekedési rendszer pénzügyi fenntarthatóságát. Jóllehet Magyarország a 2012-ben ajánlottaknak megfelelően növelte a szomszédaival fennálló villamosenergia-hálózati összeköttetéseket, továbbra is aggályos, hogy az energiaügyi szabályozó hatóság nem állapíthat meg függetlenül energiatarifákat, valamint hogy magas a szabályozott energiaárak aránya.