A magyarok 31,9 százaléka él súlyos nélkülözésben – derült ki az Eurostat most közzétett adataiból. Az EU statisztikai hivatala más módszertannal számol, mint a KSH, így történhetett meg, hogy több mint kétszer annyi nélkülözőt találtak, mint a magyar felmérés. A KSH adatai szerint 14,5 százalék él súlyos nélkülözésben, összességében pedig a magyarok negyedét fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség.
Az Eurostat adatai szerint csak három ország van, ahol rosszabb a helyzet, mint itt: Románia, Bulgária és Görögország. A görögök nem sokkal állnak rosszabbul nálunk, a románoknál és a bolgároknál viszont közel 50 százalékos a mutató.
Az EU lakóinak összesen 15,9 százaléka számít súlyosan nélkülözőnek. Az unió legjobb helyzetét Svédországban mérték, ahol alig 2,9 százalék él nélkülözésben, de a finn és a luxemburgi mutató is 5 százalék alatti. Ami a régiónkat illeti, Szlovákiában 15, Lengyelországban 12, Csehországban 9 százalékot mértek, vagyis a visegrádiak közül látványosan a mi helyzetünk a legrosszabb.
Pedig a magyar adat még így is javuló: 2014-ben még 41 százalék élt súlyos nélkülözésben. A mienknél nagyobb javulást egyedül Máltán mértek.
Az Eurostat módszertana szerint az számít súlyosan nélkülözőnek, aki az alábbi 13 kiadás közül legalább ötöt nem tud megengedni magának:
- váratlan kiadások finanszírozása
- évente egy hét nyaralás
- minden törlesztőrészlet, lakbér és rezsi befizetése időre
- hús, hal, vagy ezekkel azonos tápértékű vegetáriánus étel kétnaponta
- az otthona melegen tartása
- egy autó
- az elhasznált bútorok cseréje
- az elhordott ruhák lecserélése újakra
- két pár cipő, a saját méretében
- hetente egy kevés pénz nem létszükségleti kiadásokra
- rendszeres kikapcsolódás
- havonta egyszer egy étel vagy ital elfogyasztása barátokkal, családdal
- internet-hozzáférés
