Forrás: Napi.hu | Szabó Zsuzsanna | 2014.11.28.

A vizsgált 16 eurózóna-tagország 2015-ös költségvetési tervei közül hét esetében látja úgy a bizottság, hogy fennáll annak a kockázata, hogy ezek az országok jövőre megsértik a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett fiskális előírásokat - közölte az Európai Bizottság az éves növekedési jelentés ismertetésekor. Az előző évekhez hasonlóan Magyarország most is azon uniós tagállamok között van, amelyekről a kialakult rendnek megfelelően jövő márciusban mélyreható elemzés készül makro-egyensúlyi hiányok miatt.

Bár az EU túljutott a nehezén, de még mindig törékeny a fellendülés, még mindig nehézkes a talpraállás, ami a magas, 11,5 százalékon beragadt munkanélküliségi adat is mutat - mondta Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős uniós biztos, a 2015. évi növekedési jelentés bemutatásakor. Dombrovskis szerint EU gazdasága az USA-hoz képest is gyengült, ami szerinte részben azzal okolható, hogy a források elosztása nem jó - Dombrovskis szerint ezt mutatják az adatok.

A bizottság szerint csak akkor lehet a bizalmat visszaállítani, az egész EU-t pedig csak akkor lehet újra a növekedés útjára állítani, ha a tagállamok együttesen lépnek fel: ehhez a tagállamoknak határozottan el kell kötelezniük magukat amellett, hogy nemzeti szinten változásokat vezetnek be.

Dombrovskis kiemelte: most első ízben semleges költségvetési pozíciót vár a bizottság, a gazdasági növekedés következtében az adósság szintje csökken, de még mindig több országban a magas államadósság visszahúzza a gazdasági növekedést.

Az eurózónás tagállamoknál a költségvetési áttekintésekről - amely a gazdasági szemeszter keretében az EB-nek már véleményeznie kell -  elmondta, hogy bár egyet sem küldtek vissza, de ez nem azt jelenti, hogy minden rendben lenne, hogy tiszteletben tartanák teljes mértékben a stabilitási és növekedési paktumot - jegyezte meg a biztos. Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyekért, valamint adózásért és vámunióért felelős biztos szerint 7 tagállamnál - Belgium, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Málta, Ausztria és Portugália - merült fel, hogy nem tartják be a költségvetési szabályokat, a többinél ország költségvetése várhatóan betartja majd az uniós szabályokat. Görögországot és Ciprust a kiigazító programok miatt nem vizsgálta most a többi országgal együtt a bizottság.

A bizottság szerint Olaszország, Franciaország és Belgium esetében a túlzottdeficit-eljárás megindítása vagy új szakaszba léptetése is indokolt lehet, de jövő márciusig haladékot kapnak, hogy megtegyék a szükséges lépéseket ennek elkerülése érdekében.

Három pillérre kellene helyezni az intézkedéseket

Az EU 2015-ös gazdaság- és szociálpolitikájára vonatkozóan a bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok a gazdaság- és szociálpolitikát három fő pillérre helyezzék: (1) a beruházások fellendítésére, (2) a megújult kötelezettségvállalásra a strukturális reformok mellett, valamint (3) a költségvetési felelősségvállalásra.

A globális gazdasági és pénzügyi válság miatt az EU-ban alacsony a beruházások szintje, amelynek javítása, illetve a csökkenő trend visszafordítása és így a gazdasági talpraállás érdekében Európai szinten együttes és összehangolt erőfeszítésekre van szükség. A bizottság szerint beruházásokra van szükség az oktatás, a kutatás és az innováció finanszírozásához; az energia környezetkímélőbbé és hatékonyabbá tételéhez; a közlekedési infrastruktúra korszerűsítéséhez, valamint nagy kiterjedésű és gyorsabb szélessávú internet kiépítéséhez. Ennek végrehajtására Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a napokban jelentett be egy következő három évre szóló 315 milliárd eurónyi forrást mozgósítani képes beruházási tervez jelentett be.

Megújult kötelezettségvállalás

Amint a hangsúly a válságból fakadó vészhelyzetek kezeléséről a munkahelyteremtés és a növekedés alapjainak megszilárdítására helyeződik át, megújult kötelezettségvállalásra van szükség a strukturális reformok mellett - emeli ki a bizottság közleménye. A bizottság szerint uniós szinten szükséges az egységes piac elmélyítése. A prioritások között szerepel, a még fennálló szabályozási és nem szabályozási akadályokat elhárítása olyan szektorokban, mint például az energia, a távközlés, a közlekedés, valamint az áruk és szolgáltatások egységes piaca.

Tagállami szinten a bizottság azt javasolja, hogy a hangsúlyt néhány kulcsfontosságú reformra helyezzék: dinamikusabbá kell tenni a munkaerőpiacokat, valamint foglalkozni kell a magas munkanélküliséggel; biztosítani kell a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerek hatékonyságát és megfelelőségét; rugalmasabb termék- és szolgáltatási piacokat kell teremteni; javítani kell az üzleti befektetési feltételeket, valamint a kutatás és innováció minőségét; végül pedig Európa-szerte hatékonyabbá kell tenni a közigazgatásokat.

Költségvetési felelősségvállalás

A bizottság szerint Jelentős előrelépés mutatkozik a költségvetési konszolidáció megteremtése terén: az EU átlagos költségvetési hiánya három év alatt felére csökkent: a GDP 2011-ben mért 4,5 százalékáról 2014-ben a GDP közel 3 százalékára. Ezt tükrözi az is, hogy a túlzottdeficit-eljárásban (edp) érintett országok száma csökkent - a 2011-es 24 országról, 2014-ben 11-re. Ez a bizottság szerint fontos fejlemény az államháztartás megalapozottságába vetett bizalom helyreállításában és a pénzügyi helyzet stabilizálásában.

A hiány kordában tartása, valamint a magas adósságszintek csökkentése azonban továbbra is fontos elemei a fenntartható növekedésnek - áll a bizottság jelentésében -, ezért a stabilitási és növekedési paktummal összhangban lévő felelős és növekedésbarát költségvetési politikára van szükség az adott nemzetgazdasági körülmények figyelembe vételével. A bizottság ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a nagyobb költségvetési mozgástérrel rendelkező országoknak ösztönözniük kell a hazai keresletet és befektetést, az adórendszereket tisztességessé és hatékonnyá kell tenni, és foglalkozni kell az adócsalással és adókikerüléssel.

Komoly aggodalmak

Az éves növekedési jelentést a riasztási mechanizmus (Alert Mechanism Report - AMR) keretében készült jelentés kíséri, amely a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében végzett rendszeres felügyelet része, és az a célja, hogy azonosítsa és kezelje azon egyensúlyhiányokat, amelyek akadályozhatják a nemzeti gazdaságok, az euróövezet és az EU egészének teljesítményét. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás foglalkoztatási és szociális mutatókkal egészül ki, amelyeknek köszönhetően várhatóan érthetőbbé válnak a munkaerőpiaci és szociális fejlemények és kockázatok - olvasható az Európai Bizottság közleményében.

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés azt mutatja, hogy jóllehet az uniós tagállamok tettek előrelépéseket egyensúlyhiányuk orvoslására, és számos gazdaság versenyképessége is javult, a makrogazdasági egyensúlyhiány továbbra is komoly aggodalomra ad okot. A lassú talpraállás és a nagyon alacsony infláció miatt nem sikerült határozottabban csökkenteni az egyensúlyhiányokat és a kapcsolódó makrogazdasági kockázatokat.

Ráadásul továbbra is asszimetrikus a folyó fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítása. Bár a hiány több országban is csökkent, a folyamatot nagyrészt a visszaeső kereslet, és még annál is inkább a visszaeső befektetés vezérelte. Amennyiben ezt nem sikerül kiigazítani, az negatív következményekkel járhat a középtávú növekedési kilátásokra.

Riasztás Magyarországra

Míg Németország és Hollandia továbbra is nagyon magas folyófizetésimérleg-többletet jegyzett, ami a gyenge hazai keresletet és befektetést tükrözi. Az egyes országok tekintetében a bizottság úgy véli, hogy további elemzések (mélyreható felülvizsgálatok) indokoltak az egyensúlyhiány felhalmozódásának és megszüntetésének, valamint a kapcsolódó kockázatoknak a részletes megvizsgálása céljából 16 tagállamban. Ezek Magyarország mellett Belgium, Bulgária, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovénia. Magyarország esetében az egyensúlyi problémák tartós fennállásának kockázatát fogja elemezni a bizottság, az elemzéseket márciusra készítik el. Ennek fényében tesz majd javaslatot a testület további lépésekre.

Magyarország esetében - akárcsak márciusban - most is négy mutató esetében villog a piros lámpa: novemberben is négy esetben jelzett a bizottsági "makro-riasztó". Az ország nettó nemzetközi pénzügyi pozíciója, exportpiacokból való részesedésének térvesztése, az államadósság mértéke és a munkanélküliség területén lépte át Magyarország azt a határértéket, amelyen túl már makroegyensúlyi problémákról lehet beszélni.

A most közzétett AMR-jelentés Magyarországról szóló része rámutat, hogy a folyó fizetési mérleg többletek 2010 óta biztosították a nettó nemzetközi pénzügyi hiány (NIIP) tartós csökkenését, ám az továbbra is rendkívül magas, 2013-as adatok szerint a GDP 84,4 százaléka a 35 százalékos hiányküszöbhöz képest. A bizottság szerint a folyó fizetési mérleg javulása mögött eddig elsősorban a gyenge belső kereslet állt, az exportteljesítmény alapvetően gyenge volt, ami a piaci részesedés jelentős visszaesését eredményezte. A bizottság szerint a 2013-as adatok az elmúlt öt évben 19,2 százalékos piacvesztést mutatnak, míg a küszöbérték 6 százalékos mínuszt "engedélyezne".

2013 közepe óta lelassult az adósságállomány leépítése az államilag támogatott hitelprogramok és a növekedés fellendülésének következtében. Az államadósság fokozatosan csökkent, de az üteme nem eléggé gyors ahhoz, hogy az ország ellenállhasson az esetleges külső sokkhatásoknak. (A 60 százalékos küszöbértékhez képest 2013-as adatok szerint 77,3 százalékon áll ez a mutató.) A bizottság hangsúlyozza, hogy a lefojtott növekedési potenciál és az árfolyamkitettség között olyan negatív visszacsatolás jöhet létre, ami felerősíti az ország sebezhetőségét.

A munkanélküliségi mutató - amelynek hároméves átlaga 2013-ban 10,7% volt - éppen hogy átlépte a 10 százalékos küszöbértéket, elsősorban a megnövekedett munkaerőpiaci részvételi ráta miatt, de ez a várakozások szerint tovább javulhat. Bár a fiatalok munkaerőpiaci helyzete javult, a hosszú távú munkanélküliség továbbra is magas. A foglalkoztatási aktivitási ráta ugyan emelkedőben van, de még mindig az EU-átlaga alatt marad. Az EU bizottság jelentése emellett azt is megjegyzi, hogy a válság kezdete óta valamennyi szegénységi mutató jelentős romlást mutat továbbra is és ez a folyamat folytatódik.