Forrás: Napi.hu | 2014.11.24.

Szakértői becslések szerint kétszáz milliárd forintot meghaladó kockázat van a költségvetés bevételi oldalán, amelyre még a tartalékok sem nyújtanak fedezetet. Ha nem lép a kormány még a költségvetési vita alatt, akkor Költségvetési Tanácsnak meg kell vétóznia a büdzsé tervezetét. Ugyanakkor a kormány épp múlt héten jelentette be a megmaradt magánnyugdíj-pénztári pénzek államosítását - ezzel épp 200 milliárd forintos vagyon hullik az ölébe.

Több kockázatos tétel is található a 2015-ös költségvetésben - hívták fel a figyelmet a költségvetési tervezésre rálátó szakértők. A kockázatok meghaladják a 230 milliárd forintot, amit a költségvetési törvény elfogadásáig rendeznie kell a kormánynak és a parlamentnek. A legnagyobb kockázat, az a 169 milliárd forintos vagyonértékesítési bevétel, amit a költségvetés vagyonfejezetébe tervezetek be. A tétel billeg - ugyanis semmilyen intézkedéssel nincs alátámasztva - ezt a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is szóvá tette a törvényhez készített jelentésben, ám ennek ellenére a javaslatot vitára alkalmasnak találták.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hallgat az ügyben, így nem tudni, hogy milyen vagyonelemek értékesítésből fedeznék ezt a hatalmas összeget. Banai Péter Benő, a tárca költségvetési tervezésért felelős államtitkára szerint ez a bevétel az állami tulajdonú vagyonelemek értékesítéséből, illetve hasznosításából származik. Ezek a vagyonelemek ingatlanok, ingóságok, vagyoni értékű jogok lehetnek alapvetően.

Csak akkor épül stadion, ha befolyik a titokzatos pénz

Nem pénzügyi eszközök értékesítéséről van tehát szó. Előbbiek, azaz az államtitkár által említett tételek az uniós elszámolási módszertan szerint is bevételnek minősülnek, utóbbiak (pénzügyi eszközök) viszont nem. Jelenleg folyik a konkrét tervek kidolgozása, így ennél több részletet korai lenne nyilvánosságra hozni, s az ellentétes lenne az állam üzleti érdekeivel.

Meg kell ugyanakkor azt is jegyezni, hogy a Beruházási Alap kiadásainak teljesítése függ e bevétel beérkezésétől, így a költségvetés egyensúlya akkor kerül veszélybe, ha a bevétel nem, vagy nem ilyen összegben folyna be. Vagyis az államtitkár múlt heti szavai szerint a Beruházási Alapba tartozó beruházások (stadionépítések) csak akkor kezdődhetnének meg, ha a pénz befolyt.

Szakértők ugyanakkor felhívták arra a figyelmet, hogy e tételek forrására a költségvetési vita végéig a kormánynak magyarázatot kell adnia, ellenkező esetben a Költségvetési Tanácsnak - amelynek tagja a Kovács Árpád elnök, Domokos László, mint Állami Számvevőszék és Matolcsy György, mint az MNB elnöke - meg kell vétóznia a költségvetés elfogadását. (Más - kormányzati - vélemények szerint viszont erre a KT-nek nincs joga, a grémium a végszavazás előtt csak akkor vétózhat, ha a javaslat nem felel meg az államadósság-szabálynak, vagyis, hogy az államháztartás adóssága december/december alapon nem csökken.)

Kieső adók és bevételek

További bevételi kockázat az internetadó kilövése, ebből a forrásból eredetileg 25 milliárd forintot vártak volna. Ugyancsak nincs fedezetezte az e-útdíj kiterjesztéséből várt 40 milliárd forintos pluszbevételnek. A kormány már tárgyalt a kérdésről, az NGM tervei szerint az elektronikus útdíjfizetést kiterjesztenék a buszokra is. Az ügyben még nincs döntés, ám ha lesz is, ezek januári bevezetése - jogállami szempontokat is figyelembe véve - nem lehetséges, nem beszélve technikai akadályokról.

A költségvetési kockázatokat mérsékli az élelmiszerlánc felügyeleti díj drasztikus emelése, amely a tervezett 12-13 milliárd forinttal szemben, akár 23-24 milliárdos bevételt hozhat a kvázi adó drasztikus emelése után - ám még így is 220 milliárd forintos lyuk marad a 2015-ös költségvetésben.

Ezzel szemben áll a tervezési hibákra félretett 60 milliárd forintos Országvédelmi Alap, és további forrást jelent a költségvetés általános tartaléka - ebben száz milliárd áll a kormány rendelkezésére évközi kiadásokra, amelynek részbeni törlése ellensúlyozhatja a kockázatokat.

Vannak tartalékok is

További céltartalékok is vannak a költségvetésbe: 60 milliárd forint van a közintézmények, kórházak lejárt adósságának rendezésére. A közszféra bérkompenzációjára (különböző bérkiegészítésekre) 51,7 milliárdos céltartalékot képeztek, de ez az összeg nem csökkenthető. Az utolsó céltartalék a 61,1 milliárdos különakassza - ebből viszont a honvédelmi, rendvédelmi dolgozók béremelést és a pedagógus béremeléseket kellene finanszírozni.

A tartalékok összegét politikai kényszerekkel, ígéretekkel csökkentve 150-180 milliárd nyerhető ki ezekből a forrásokból a kockázatok csökkentése végett.

És ott van a manyupok 200 milliárdos vagyona - bár nem mindenre gyógyír

Az 2015-ös költségvetést megalapozó salátatörvény viszont többek között az is kimondaná, hogy meg kell szüntetni azt a magánnyugdíjpénztárat, ahol a tagok 70 százaléknál kevesebben fizetnek be - hívta fel a figyelmet a Portfolio a múlt héten. A magánnyugdíjpénztárak vagyona szeptember végi piaci adatok szerint 205 milliárd forintra rúgott. Így a parlament elfogadná Varga Mihály javaslatát, akkor 205 milliárd forint kerülne a költségvetésbe - hasonlóan 3000 milliárd forintos vagyonhoz 2011-ben.

A költségvetés kockázatai így eltűnnének - legalábbis ami a folyó hiányt illeti. Az EU-nak fontos eredményszemléletű hiányon viszont ez nem segítene (az idén életbe lépő statisztai módszertan-váltás miatt), ugyanis ESA2010 szabályrendszer szerint a magánpénztáraktól elvett vagyont nem lehetne már folyó bevételként elkönyvelni - hívta fel a figyelmet Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője egy blogbejegyzésében.

E cikkből viszont az is kiderül, hogy a 200-205 milliárd forintos vagyon átvétele csökkentheti az államadósságot az új módszertan szerint is, amire a szakértő szerint a kormánynak erre inkább szüksége van. Ha ugyanis hosszú távon nem teljesíti a magyar kormány a csökkenő államadósság trendet, megindítható az országgal szemben a túlzottdeficit-eljárás, amely végül akár az uniós támogatások felfüggesztésével is járhat.