A küldöttség tagjai kissé ellenséges fogadtatásban részesültek Budapesten. A küldetés kezdettől fogva a kormánypárti magyar média kampányának fókuszában állt. Az egyes európai parlamenti képviselőket szándékosan rágalmazták. A küldetést 'boszorkányüldözésként' vagy 'inkvizícióként"' elemezték” - ezek a mondatok szerepelnek az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának jelentésének rögtön az elején, ahol a Magyarországon szerzett tapasztalataikat összegezték. A delegáció tagja hat EP-képviselő volt és rész vettek az eseményeken uniós szakértők is, az EU különböző szolgálaitól. A hat politikus között volt két magyar, a DK-s Rónai Sándor és a momentumos Cseh Katalin, a küldöttséget az Európai Néppárt képviselője, a szakbizottság elnöke, a német Monika Hohlmeier vezette.

A misszió célja az volt, hogy a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre összpontosítson, és megvizsgálják, hogy Magyarország képes-e kezelni a rugalmassági és helyreállítási keretből esetlegesen kapott finanszírozást.

A bizottsági tagok találkoztak a jogállamiság feltételrendszerében érintett civil szervezetekkel és oknyomozó újságírókkal, a diszkriminatív intézkedésekkel szembesülő uniós cégekkel, a magyar Országgyűlésben dolgozó kollégáikkal, a regionális fejlesztési miniszterrel, a tárca európai uniós ügyekért felelős államtitkárával, az Igazságügyi Hivatal és az Állami Számvevőszék elnökével, az uniós források ellenőrzési főigazgatójával, valamint a Magyar Feddhetetlenségi Hatóság elnökével. Emellett a misszió Budapest főpolgármesterével és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének képviselőivel is eszmecserét folytatott.

Ehhez kapcsolódóan: Uniós vizsgálóbizottság: Továbbra is vannak problémák az uniós pénzek felhasználásával

Csak nézték a plafont

A küldöttség elkészítette a jelentését, azt hétfőn be is mutatták a szakbizottság előtt és néhány megjegyzést is fűztek hozzá. Elöljáróban Monika Hohlmeier az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételéül szabott elvárások teljesítését így foglalta össze: “Amíg nem teljesítettek mindent, addig úgy tekintjük, hogy nem teljesítettek semmit, addig nem tudjuk ezt az ügyet lezárni.” Ennek a mondatnak a későbbiekben olvasható fideszes reakció miatt lesz jelentősége. Hohlmeier egyébként hosszasan sorolta, hogy milyen visszásságokat látott Magyarországon.

Külön kiemelte és részletesen elemezte, hogy azt tapasztalta, hogy “a belső piac szabályaira fittyet hánynak Magyarország és nem tartják be az egységes piac követelményeit, a jogállamiság szabályait is sértik azon szabályok elfogadása, amelyeket a parlament nélkül fogadták el”. Példaként említette, hogy a költségvetést 95-ször módosították az elmúlt évben. Megrökönyödve tette hozzá, hogy magyar kormánypárti körökből erre az volt a reakció, hogy kétharmados többségnél minek kikérni a parlament véleményét – Hohlmeier szerint ez jól mutatja, hogy mit gondolnak a parlament felügyeleti jogköréről a Fideszben.

Elképesztőnek nevezte, hogy ezt eddig a tagállamok és az Európai Bizottság is tolerálta, úgy véli, hogy a torzító intézkedések ügyét az Európai Bíróság elé kellene vinni, és választ kell kapni arra, hogy mennyire jogszerűen fogadhat el ilyen szabályokat egy tagállam.

A delegáció másik tagja, a finn Petri Saarvama úgy fogalmazott, hogy “voltak érdekes pillanatok Budapesten”. Majd ezt részletezve arról beszélt, hogy legjobban az Állami Számvevőszéknél lepődtek meg, ahol semmilyen kérdésre nem kaptunk érdemi választ. “Voltak, amikor a plafont nézték és nem is reagáltak, semmilyen választ nem adtak. Kínos pillanatok voltak abban a teremben” – mondta, mintha még mindig nem hinné el, hogy ez megtörtént.

Rónai Sándor DK-s képviselő sietett a segítségére, aki arról tájékoztatta a többieket, hogy a Számvevőszék válasza kis késéssel megérkezett, ugyanis a magyar ellenzéki pártokat az ÁSZ 3 milliárd forintra büntette. Rónai egyébként fontosnak nevezte, hogy sikerült létrehozni egy olyan uniós mechanizmust, amely “megállította az uniós források 2010 óta tartó ellopását”.

Fidesz: jöhet a pénz

Fentebb említettük, hogy a Fidesz is reagált a jelentésre és kifejezetten elégedetten vették tudomásul a tartalmát. Így fogalmaznak:

“A jelentés szövege – a küldöttségben többségben lévő baloldali képviselőktől megszokott politikai vádaskodások mellett – egyértelműen elismeri a magyarországi korrupcióellenes- és igazságszolgáltatási reformok pozitív eredményeit, a jelentés az előírt feltételek teljesítéséről számol be. A szakbizottsági jelentés lényeges megállapításai után valójában már nincsen olyan kérdés, amely gátolná az uniós források felszabadítását. Itt az ideje, hogy a brüsszeli bürokrácia is belássa, hogy az uniós kifizetéseknek nincs semmilyen jogszerű akadálya."

Súlyos megállapítások

Ehhez képest a jelentésben – amely elnyerte a végleges formáját, miután a szakbizottság tudomásul vette – súlyos megállapítások szerepelnek, amelyek nem támasztják alá a fideszes optimizmust. A megállapítások között a következő olvasható: “A képviselők felszólították a magyar kormányt, hogy teljesítse a magyar fellendülési és reziliencia tervben szereplő 27 úgynevezett szupermérföldkövet, és haladéktalanul hajtsa végre a feltételrendszeri rendelet szerinti 17 korrekciós intézkedést és a négy horizontális feltételt, hogy végre feloldódjon a közel 28 milliárd eurós támogatást blokkolása.”

Ami elismerésként szerepel a 47 oldalas anyagban, a következő két mondat: "A képviselők észrevettek néhány pozitív fejleményt, de továbbra is várják, hogy az Integritási Hatóság konkrét megállapításokat tegyen a magyarországi korrupcióra vonatkozóan. Elismerték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) együttműködését fokozó reformokat, valamint az Országos Bírói Tanács megerősítését.”

Egyebek mellett aggodalmukat fejezték ki az Állami Számvevőszék hatékonyságával kapcsolatban az uniós források tervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének, valamint a nemzeti hatóságok működésének megfelelő ellenőrzésében, megválaszolatlanul maradtak az Állami Számvevőszékhez intézett kérdések a visszaélésekkel, a pályázati manipulációkkal, a költségvetési elszámolások megbízhatóságával és a csalási ügyek ügyészség felé történő bejelentésével kapcsolatban. Arról is említést tesznek, hogy a képviselők tájékoztatást kaptak a megfélemlítési taktikákról is, mint például a titkosrendőrség cégek irodáiban tett látogatásairól, vagy indokolatlanul gyakori ellenőrzésekről, amelyek célja önkényes szankciók kiszabása és indokolatlan kötelezettségek kiszabása az átvétel előtt. Az Országgyűlés és a civil társadalom képviselőivel folytatott megbeszéléseik során a képviselők aggodalmukat fejezték ki a döntéshozatali folyamat hibái miatt, mint például a nyilvános konzultációk lerövidülése, az éjszakai rendeletek és a költségvetés ismételt kormányrendelet-módosításai.

Érdekes adalék még, hogy Mónika Hohlmeier beszámolt arról, hogy meghívta Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos, hogy adjon számot a Magyarországgal kapcsolata fejleményekről. A szakbizottság elnöke azt a választ kapta, hogy jelenleg “nincs értelme egy ilyen párbeszédnek, mert nincsenek fejlemények”.

Ehhez kapcsolódóan:

Egyetlen jogállamisági ügy sem vész el – ígéri az Európai Bizottság