magyarnarancs.hu: 2010 októberében az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette a kétmillió forint feletti végkielégítésekre visszamenőlegesen kivetett 98 százalékos különadót – ezt követően a Fidesz célzatosan szűkíteni kezdte, majd át is alakította az Alkotmánybíróság hatáskörét: már az AB döntésének napján bejelentették, hogy költségvetési és adókérdésekben korlátozzák az Alkotmánybíróság jogosultságait. És az alkotmánybírák jelölésének szabályait is folyamatosan a kormányzó erő érdekeihez igazították.
Kovács Ágnes: Az Alkotmánybíróság világszerte az egyik legfontosabb intézményes kontroll a politikai hatalomgyakorlás, így nyilván a törvényhozás működése felett. Általában egy szakmai karrierútnak a betetőzéseként szoktak valakit ilyen nagy presztízsű intézménybe választani. Olyat például, aki a szakmában széles körben ismert és elismert, és mondjuk – mivel az AB-ról van szó – alkotmányjogász. Most ez egyik jelöltről sem mondható el. A kimagasló szakmai tudás követelménye egyébként az alkotmánybírósági törvényből is kiolvasható: az lehet alkotmánybíró, aki kiemelkedő tudású elméleti jogász vagy legalább húszéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
magyarnarancs.hu: A Fidesznek pedig – jól láthatóan – a pozíciók elfoglalásában van már sokéves gyakorlata, az AB-t sem hagyta ki.
KÁ: A Fidesz-kormány 2010-től kezdődően szisztematikusan felszámolta az AB függetlenségét. Például 2011 nyarán kibővítette az AB létszámát 11-ről 15 főre, így új alkotmánybírókat lehetett kinevezni. Egyébként az ilyen típusú machinációknak nagy irodalma van: amikor a politikai hatalom úgy próbálja rátenni a kezét egy intézményre és kontrollálni annak működését, hogy megemeli annak a létszámát, és feltölti a saját embereivel. A Fidesz ezt megcsinálta az AB-vel. És ahhoz, hogy az AB elfoglalása gyorsan végbemenjen, 2010 nyarán megváltoztatta az alkotmánybírák jelölésének rendjét. Addig az Országgyűlés eseti jelölőbizottságában a parlamenti pártok egyenlő arányban képviseltették magukat, tehát konszenzuskényszerben voltak. Ezután azonban az erőviszonyok szerint kaptak helyet a pártok a bizottságban, azaz elegendő lett a kormánypártiak szavazata ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon. Ezzel elérték, hogy az ellenzék nélkül, egyedül dönthessenek a jelöltek személyéről, akiket a szinte folyamatosan kétharmados többséggel rendelkező kormánypárti képviselők rendre megszavaztak. Sőt, tavaly nyáron a kormánypártok újra megváltoztatták a jelölési rendszert:
megszüntették az erre a célra létrehozott parlamenti eseti bizottságot, és az alkotmánybíró-jelölés feladatát az igazságügyi bizottságra delegálták.
magyarnarancs.hu: Miért volt erre szüksége a Fidesznek? Azt csinálhat amúgy is, amit akar.
KÁ: Van erre egy lehetséges magyarázatom. A korábbi, de már a Fidesz által kialakított szabály azt mondta ki, hogy a jelölőbizottság legalább kilenc, maximum tizenöt tagú, amiben minden parlamenti képviselőcsoportnak legalább egy helyet kell adni, de alapvetően a parlamenti erőviszonyok határozzák meg a testület összetételét. Nos, például a 2018-22-es ciklusban tíz Fidesz-KDNP-s és öt ellenzéki tagja volt a bizottságnak. Viszont most hét ellenzéki frakció van. És a maximális 15-ös létszámba csupán úgy férnek bele, hogy a Fidesz csak nyolc tagot delegálhat.
magyarnarancs.hu: A többséghez elég, ha szűken is.
KÁ: Persze. Azonban, ha az ellenzék bojkottálná ennek a bizottságnak a működését, és mind a hét ember lemondana, működésképtelenné tenné ezt az eseti bizottságot, az nem tudna alkotmánybírót jelölni. Hiszen akkor összesen nyolc tagja maradna a minimum kilenc helyett.
magyarnarancs.hu: Egy éjszaka megváltoztathatták volna az addigi szabályt, pár nap alatt az alaptörvényt is.
KÁ: Mára nyilván ennek a változtatásnak olyan sok gyakorlati jelentősége nincs. Csak sokat elmond a Fideszről, hogy ehhez is megint hozzányúlt, hogy egyedüli erőként tudja a jelölési folyamatot meghatározni. Eddig legalább szimbolikus jelentősége volt annak, hogy egy külön bizottság foglalkozott az alkotmánybírók jelölésével. Most ezt beillesztették a hagyományos kormányzati ügymenetbe úgy, hogy a parlamenti többség odaadta ezt a feladatot az igazságügyi bizottságnak.
magyarnarancs.hu: Aki nem ebben az országban él, az újonnan választottak névsorára ránézve pusztán az életrajzok alapján nem látja tán sötétnek a képet: egy professzor, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke, a korábbi államfő hivatalának vezetője, egyetemi kar dékánja.
KÁ: 2012 óta jelentősen átalakult az AB profilja. Addig a fő hatásköre a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata volt általánosságban. Régebben alapvetően az absztrakt tudományos gondolkodás volt a meghatározó az AB döntéseiben. Viszont a Fidesz 2012-ben „megreformálta” az Alkotmánybíróságot, és átalakította a testület hatásköreit. Például 2012-óta az AB konkrét bírói ítéletek alkotmányosságát is vizsgálhatja, azaz azt, hogy a bíróság jogértelmezése összhangban van-e az Alaptörvény rendelkezéseivel. Nyilván ez a hatásköreltolódás indokolhatná azt, hogy legyenek korábbi ítélkező bírók is a testületben.
magyarnarancs.hu: Van ilyen az újonnan megválasztott bírók között is: például idősebb Lomnici Zoltán.
KÁ:
Lomnici főbírói tevékenységét anno sok szakmai kritika érte. Az elmúlt években pedig nagyon közel került a kormányhoz.
Életrajza szerint jelenleg a Kúria elnökének tanácsadója, és Varga Zs. Andrásról sokszor elmondtuk már, hogy a rá szabott jogalkotás keretében, érdemi szakmai legitimitás nélkül került a Kúria élére.
magyarnarancs.hu: Éppenséggel az Alkotmánybíróságról, s ennek dacára sem talált kivetnivalót saját kinevezésében. Most nagyon magára marad, hiszen a helyettese, Patyi András is alkotmánybíró lett. Vele kapcsolatban azon szoktak szórakozni, hogy a Nemzeti Választási Bizottság elnöke volt, amikor megbüntették Orbán Viktort. Ami egyébként teljesen normális dolog volt, nem?
KÁ: De. Az volt botrányos, ahogyan reagált, amikor a miniszterelnök leszidta. Elnézést kért a kormányfőtől.
Ez Patyi szakmai és erkölcsi integritását teljesen aláásta.
Aztán átkerült a Kúriára, úgy, hogy – amiként Varga Zs.-re is az ő odahelyezésekor – Patyira is „szabtak” egy törvényt. Ami az alkotmányosság szellemével nyilvánvalóan ellentétes, és arra szolgált, hogy megkerüljék a hagyományos pályázati eljárást. Később ő lett a Kúria második számú embere, Varga Zs. helyettese. És ezek után megjutalmazták azzal, hogy alkotmánybírót csináltak belőle.
