„Becsöngetett hozzánk egy ember, aki postásként mutatkozott be, de nagyon gyorsan kiderült, hogy nem postai alkalmazott, mert nem hordott postásegyenruhát. Amikor újból megkérdeztük, mégis kicsoda, nem volt hajlandó azonosítani magát, annyit mondott, hogy hozta a szavazási levélcsomagokat”
– mondta még korábban a Szabad Európának egy névtelenséget kérő szabadkai férfi, aki nem sokkal március 18. után vette át a levélszavazatát.
Nagyon titkos
Azt már korábban is lehetett sejteni, hogy a magyar levélcsomagok kézbesítését a Szerb Posta helyett egy civil szervezetre bízták. Ezt erősítette meg egy március 11-i sajtótájékoztatóján is a Fidesz-közeli VMSZ elnöke.
„Tudomásunk van arról, hogy a posta külső segítséget fog kérni annak érdekében, hogy időben eljuttassa a kovertákat, a borítékokat a címzettekhez" – mondta akkor Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelentette be, aki azt is elmondta, hogy a magyarországi kötődésű CMH (Concordia Minoritatis Hungaricae) irodáját ajánlották arra, hogy a magyar szavazóknak kézbesítsék a levélcsomagokat.
Már március 18-tól átvehették a levélcsomagokat azok a határon túli magyarok, akik nem rendelkeztek magyarországi lakcímmel. A kézbesítési anomáliákkal a Szabad Magyar Szó kezdett el foglalkozni. A szerkesztőség még március 21-én közérdekű adatigényléssel fordult a Szerb Postához, hogy megtudják, kivel kötött szerződést a magyar levélcsomagok kézbesítésére.
Választ azonban csak a választások után két nappal, április 5-én kaptak a Szerb Postától, amelyben azt írták: nem adhatnak ki információt arról, kik kézbesítik a magyaroknak a levélszavazatokhoz szükséges dokumentumokat, mert a szerződést titkosították.
Mégsem annyira titkos
Végül a Szabad Magyar Szó április 7-én panaszt tett a Szerb Posta ellen a közérdekű adatok biztosánál, majd június végén a Szerb Posta e-mailben értesítette a szerkesztőséget: miután jobban átnézték és megvizsgálták a szerződésre vonatkozó dokumentumokat, kiderült, hogy mégsem titkosították. Ezért csatolták is a szerződést, amelyből kiderült, hogy a Szerb Posta a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) irodával kötött szerződést. Ráadásul a Szerb Posta még csak nem is a CMH egyik irodájában, hanem egyenesen a szabadkai Trg Žrtava Fašizma 9., magyarul a Fasizmus áldozatainak tere 9. szám alá vitte a magyarok levélcsomagjait: éppen oda, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve a Magyar Nemzeti Tanács székhelye található.
Ellehetetlenítés
A Szabad Magyar Szó szerkesztősége gyanította, hogy a Szerb Posta törvényt sértett, ezért augusztus közepén újabb levélben fordultak a közérdekű adatok biztosához, hogy megtudják, hányan tettek panaszt a levélszavazással kapcsolatban, illetve a biztos állapított-e meg szabálysértést a Szerb Postával szemben.
Augusztus végén kiderült, hogy a Szerb Posta közérdekű adatokért felelős illetékese ellen a belgrádi szabálysértési bíróságon indítottak eljárást a közérdekű adatokhoz való hozzáférés ellehetetlenítése miatt. Emellett a közérdekű adatok biztosa is szabálysértést állapított meg, amiért harmincezer dinárra – körülbelül 102 ezer forintra – bírságolta meg a posta illetékesét, aki elismerte felelősségét, és nyolc napon belül befizette a bírság összegének felét, ezért az összeg második felét a jogszabályoknak megfelelően elengedték. A Szerb Posta ellen a levélszavazatokkal kapcsolatos titkolózás miatt egy újságíró, illetve egy magánszemély tett panaszt.
