Forrás: Hír24 | Vitéz F. Ibolya | 2017.11.20.

Négyszer is előfordul a Lázár János vezette Miniszterelnökség neve azon a projektlistán, amelyet az Európai Bizottság auditorai nagyítóval fognak megvizsgálni ezen a héten. Az ellenőrök hétfőn érkeznek, és a héten 34, uniós forrásból támogatott projektet, illetve közbeszerzést ellenőriznek a 2015-2017 közötti termésből – értesült a 24.hu. Mint beszámoltunk róla, arra keresik a választ, hogy megfelelő-e a magyar közbeszerzési eljárások rendszere, különös tekintettel az ellenőrzésre. Ha nem lesznek elégedettek, akkor megeshet, hogy felfüggesztik a 2014-2020 közötti finanszírozási időszak támogatásainak a folyósítását. Ez elég nagy baj lenne, mert az összesen durván 9000 milliárd forintnyi szubvencióból eddig alig 400 milliárd forintot utalt át a Bizottság.

Vizsgálják az udvari tanácsadó Ész-Ker nyereményeit

A kancellária az uniós forrásokat menedzselő rendszer csúcsszervezete, így különösen pikáns, hogy a Miniszterelnökség saját közbeszerzései ilyen szép számmal bekerültek az ellenőrzési programba. Mégpedig a következőkkel:

• közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadás: 5 milliárd forint

• kommunikációs tevékenység (3 részben): 5,1 milliárd forint

• a fejlesztéspolitikai intézményrendszer külső szakértői támogatása: 560 millió forint

• kommunikációs tevékenység (2 részben): 6,5 milliárd forint

Ami a tanácsadó tendereket illeti, már a kiírásukkor tudható volt, hogy az auditorok különös figyelemmel kísérik a külső szakértői megbízásokat. Már csak azért is, mert az előző ciklusban

az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata alapján korrupciós gyanú merült fel, egész pontosan az, hogy még a Brüsszel által a közbeszerzések csúcsellenőrzésére adott pénzeket is megcsapolták.

Az OLAF olyan súlyosnak találta az ügyet, hogy a teljes támogatási összeg, 2,4 milliárd forint visszafizetését javasolta. A főszereplők közül némelyik felbukkant az új ciklus tendernyertesei között, de a tanácsadóbizniszben hatalmasnak számító, 5 milliárdos összeg önmagában is kivívta az auditorok érdeklődését. Nyerteseivel – az SBGK, illetve a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, valamint az Ész-Ker Zrt. – kapcsolatban Brüsszelben már korábban feszegették az összeférhetetlenség kérdését. Az udvari tanácsadó Ész-Ker esetében például sokallták az átfedéseket, mivel a cég a kancellária hivatalos közbeszerzési tanácsadója, konkrét projektekben, mint a 420 milliárdos gigatenderben közbeszerzési tanácsadó, és ugye a főellenőr közbeszerzési felügyeleti főosztály külső tanácsadója is a projektek ellenőrzésében.

A Plasser-Theuer BM 1000 típusú, Európában egyedülálló alépítményjavító géplánc a dél-balatoni vasútvonal korszerűsítési munkálatain Balatonlellénél
Fotó: MTI/Varga György

Meglehet, az sem véletlen, hogy az auditorok az Emberi Erőforrások Minisztériumának 480 milliós „közbeszerzési jogi minőségbiztosítási szolgáltatások és szakértői tanácsadás” nevű szerződését ugyancsak a listára vették. A nyertesek között itt is felbukkan az Ész-Ker.

Rogán szomszédja is a listára került

A kancellária beszerzései közül egészen friss darab is a listára került, az a 6,5 milliárdos PR-tender, amelyet Rogán Antal propagandaminiszter szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba cégei nyertek meg. Az összegen kívül az is vizsgálatra érdemes, hogy rajtuk kívül más nem is jelentkezett a feladatra, az uniós ellenőrök pedig nem kedvelik az egyszereplős pályázatokat. A másik vizsgálandó PR-tender, a tavalyi 5,1 milliárdos megbízás egyik nyertese egyébként ugyancsak a Csetényi-féle Network 360 Reklámügynökség Kft. és filiáléja lett.

Vajon mitől drágulnak folyton az építkezések?

Bár a lista alapján nagy figyelmet szentelnek az apparátus uniós pénzköltésének, a köfopból (közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési operatív program) finanszírozott szerződéseknek, a közel háromtucat projektből a legtöbb, csaknem a fele valamilyen építési beruházás. Az összesen 1200 milliárd forintnyi lista összeállításának szempontjait nem ismerjük, de

nem tűnik véletlenszerű válogatásnak. A legtöbb esetben a felhívásban szereplő nettó becsült értékhez képest jóval, 20-70 százalékkal magasabbra sikeredett a szerződéses ár.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Néhány kiválasztott építési beruházás (zárójelben a szerződéses ár):

• Hármas metróvonal, rekonstrukció, Nagyvárad tér-Lehel tér: 39,3 (59,7) milliárd forint,

• Budapest-Esztergom, vasútvonal villamosítása: 28,6 (33,7) milliárd forint,

• Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy, illetve Fonyód-Kaposvár, vasútfejlesztés: 55,5 (72,4) milliárd forint,

• Kelenföld-Százhalombatta vasútkorszerűsítés: 30,9 (51,3) milliárd forint,

• M4 Berettyóújfalu-Nagykereki, autópályaépítés: 68,6 (83) milliárd forint,

• R67 gyorsút: 51,4 (65,7) milliárd forint.

Bekerült a szórásba ezek mellett az eddigi legnagyobb, nettó 500 milliárd forint keretösszegű magyar közbeszerzés is, amelyet a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. írt ki a közszféra energiahatékonysági beruházásaira. Akkora botrány kerekedett belőle annak idején, hogy lefaragták a keretet 200 milliárdra, de az auditorok számára még így is érdekes maradt az ügylet.

Brüsszelig jutott az MFB-pontok híre

A vizsgálatok között másfajta delikátok is akadnak, így például az uniós pénzek közvetítésére kitalált MFB-pontok projektje, amelyből a listán egy 16,8 milliárdos darab van. Azt fogják vizsgálni példul, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által milliárdokért bevont kereskedelmi bankoknál az MFB-pontok egy külön ügyintéző asztalon túl milyen extra szolgáltatással járulnak hozzá a támogatások terítéséhez.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd