A 2019-es EP-választások után a tizenkét fideszes és egy KDNP-s képviselőből álló magyar kormánypárti delegáció az Európai Parlamentben – az Európai Néppárt jelölésével – egy parlamenti alelnöki és négy szakbizottságban alelnöki helyet kapott. (Más kérdés, hogy az állampolgári jogi bizottságban Hidvéghi Balázs sosem tudta betölteni ezt a funkciót, mert a többi párt egyszerűen nem volt hajlandó megszavazni erre a posztra egy fideszes politikust.) Aztán amikor a Fidesz kilépett az Európai Néppártból, és független képviselőkként folytatták, elveszítették a bizottsági helyeiket. Ugyanakkor minden képviselőnek joga van a bizottsági tagsághoz, hogy az általa képviselt polgárok akarata megfelelő súllyal legyen jelen az uniós törvényhozásban. Igen ám, de amikor – néhány hónap elteltével – visszakapták bizottsági helyeiket, már korántsem a korábbihoz hasonló fajsúlyos testületekbe ültették be őket. A tizenkét fideszes harmada nem is állandó, hanem vizsgáló- vagy különbizottság tagja lett.
Járóka vesszőfutása
A Fidesz mélyrepülésének iskolapéldája Járóka Lívia esete. Őt a ciklus elején néppárti jelöltként a szükségesnél lényegesen több szavazattal választották meg alelnöknek. Járóka jelölése üzenetértékű is volt, hiszen vele kapcsolatban mindig hangsúlyozzák, hogy roma politikusról van szó, aki képes a tízmilliós uniós cigányság érdekeit is közvetíteni, megjeleníteni. Némiképp meglepő módon a Fidesz úgy döntött, hogy párttámogatás nélkül is elindítja Járókát a félidős tisztújításon alelnökjelöltként. A következőkkel kampányoltak mellette: „Járóka az Európai Parlament első roma alelnökeként 2017-től aktív szerepet vállalt a roma képviselet uniós szintre emelésében, az emlékezetpolitika, a roma kulturális örökség és a tehetséggondozás felkarolásában. Alelnöksége alatt került először kitűzésre az Európai Parlament épületére a roma zászló, illetve kezdeményezésére 2020-ban először emlékeztek meg a roma holokauszt áldozatairól. Járóka Lívia a 2019-ben kezdődő parlamenti ciklus első felében is megtartotta korábbi alelnöki felelősségi köreit: az Európai Parlament ellenőrző testületének vezetéséért felelős alelnök és a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős alelnök már 2017-es megválasztása óta.”
A szavazáson végül Járóka Lívia a legkevesebb szavazatot kapta a tizennyolc alelnökjelölt közül. Két és fél éve 349-en voksoltak rá, most 169-en. Ez azt jelenti, hogy ennyien szerették volna a tizennégy alelnök egyikeként látni.
Így aztán Járóka Lívia a második forduló előtt visszalépett Roberts Zīle, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jelöltjének javára. Zīlét meg is választották, de a szavazatszámokat elnézve bőven elegendő voksot kapott a fideszes támogatás nélkül is. Ami az alelnöki posztokat illeti: a tizennégy hely közül a szövetséget kötött három párt, a Néppárt, a liberálisok és a szociáldemokraták tizenkét helyet vittek el, egyet-egyet engedtek a konzervatívoknak és a zöldeknek.
Bizottsági helyezkedés
A fideszes képviselők esetleg azzal vigasztalódhatnak, hogy félidőben valamennyien kaptak főbizottsági helyet. Igaz, mindegyikük csak egyet, holott elvileg több bizottsági helye is lehet egy képviselőnek. A posztok részben annak is köszönhetők, hogy több bizottság létszámán emeltek, így a független képviselőknek is nyílt némi mozgástér. Így lesz fideszes politikus a külügyi, a költségvetési, a környezetvédelmi vagy az energiaügyi bizottságban is. Van azonban egy fontos üzenet a helyek elosztásával kapcsolatban. A költségvetési ellenőrzési, illetve az állampolgári jogi bizottságba nem engedtek magyar kormánypárti képviselőt. Ez az a két testület, ahol a leggyakrabban szó esik Magyarországról: az egyikben az uniós források felhasználása, a másikban pedig a különféle emberi jogi, jogállamisági témák kapcsán.
Az pedig már az érdekességek közé tartozik, hogy Deutsch Tamás megint nem jutott fontos szerephez. A fideszes képviselő a Néppártból történt kilépésük után az állatok szállítás közbeni jólétével foglalkozó különbizottság tagja lett, amelynek mandátuma tavaly év végén lejárt, most pedig a petíciós bizottságban kapott helyet, amely az európai polgári kezdeményezésekkel, aláírásgyűjtésekkel foglalkozik.
Maradva a bizottsági helyek elemzésénél, a tizenkét fideszes és egy kereszténydemokrata (a még mindig az Európai Néppárthoz tartozó Hölvényi György) összesen tizennégy állandó szakbizottsági helyet tudhat magáénak, míg a nyolc ellenzéki képviselő tizenegy főbizottsági tagsággal rendelkezik. Jelen állás szerint a parlamenti hierarchiában a legmagasabban jegyzett politikus a szocialista Ujhelyi István, aki a közlekedési bizottság első alelnöke – információink szerint ezt a posztot a következő két és fél évben is megőrzi.
Néppárti nyomulás Fidesz nélkül
Ha a nagyobb képet nézzük, akkor szembetűnő, hogy az Európai Néppárt jelentősen növelte a befolyását. Ursula von der Leyen személyében ők adják az Európai Bizottság elnökét. Most már néppárti az Európai Parlament elnöke, valamint első alelnöke is, és posztján maradt az EP főtitkára, a német kereszténydemokrata Klaus Welle. Az Európai Központi Bank elnöke pedig ugyancsak a Néppárthoz köthető francia politikus, Christine Lagarde, és az eurót használó tizenkilenc tagállam pénzügyminisztereinek tanácsát is egy néppárti vezeti, az ír Pascal Donohue.
Az Európai Néppárt láthatóan megszabadult a Fidesz jelentette ballaszttól, különösen úgy, hogy az ígéretek ellenére egyetlen tagpárt sem követte a magyar kormánypártot, senki sem hagyta ott a Néppártot. Ezzel párhuzamosan a magyar kormánypárt teljes mértékben kudarcot vallott azzal, hogy majd a szélsőjobboldali frakciókat egyesítve jelentős parlamenti csoportot hoz létre. A jobboldali, euroszkeptikus politikai platformok környékén ugyanis semmiféle mozgás nem történt.
