Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2016 » Január » 25 » Lenyúltuk a korrupció elleni küzdelemre adott EU-s pénzeket?

---

06:25:26 Lenyúltuk a korrupció elleni küzdelemre adott EU-s pénzeket?

Forrás: Portfolio.hu | 2016.01.24. Fennáll a gyanú, hogy "a magyar ellenőrök megcsapolták a közbeszerzések szabályosságának kontrolljára adott uniós pénzeket"- írja a hvg.hu az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF) hivatkozva. Az abszurd ügyet fokozza, hogy bár a Nemzeti Adó és Vámhivatal folytat nyomozást az ügyben, de erről Tállai András államtitkár nem tud, miközben Polt Péter legfőbb ügyész igen. "Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata alapján korrupciós gyanú merült fel, éspedig a magyar pénzosztó apparátus csúcsaira vezető szálakkal. E szerint még a Brüsszel által a közbeszerzések ellenőrzésére adott pénzeket is megcsapolták. Az uniós forrásokat menedzselő csúcsszervnek, az egykori Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek dolgozó tanácsadó konzorcium alvállalkozói körében az OLAF fiktív számlákra, készpénzes kifizetésekre bukkant" − írja hvg.hu. A Quality Control konzorcium néven működő tanácsadóknak volt feladata ellenőrizni az uniós pénzek kifizetéseinek tisztaságát, akik 960 millió forintot kaptak erre, amit később kiegészítettek 2013 júliusában még 265 millióval. A pénzek 85 %-át az EU fizette. A konzorcium pedig további alvállalkozókat bízott meg a munkák egy részével. Ezekkel a megbízásokkal az NFÜ az ellenőrző kapacitását bővítette, hogy még hatékonyabban szűrhesse ki a közbeszerzéssel kapcsolatos szabálytalanságokat. Az Index összefoglalója szerint az OLAF helyszíni vizsgálatokat végzett, ahol olyan szabálytalanságokat talált, hogy ""százszázalékos korrekciót" javasolt, ami a teljes támogatási összeg, csaknem 2,4 milliárd forint visszafizetését jelenti" - írja a lap.   Érdemes megjegyezni, hogy az OLAF a hivatal jellegéből adódóan ha talál szabálytalanságot, akkor alapesetben 100%-os pénzügyi korrekciót javasol az Európai Bizottságnak, amely testület ezt nyugodtan felülbírálhatja és így megállapíthat 5%-os, 10%-os, illetve 25%-os pénzügyi korrekciót is, amelyről a tagállammal is egyeztet (hogy elfogadja-e ezt, vagy saját hatáskörben megállapítja). Ha a tagállam nem fogadja el, akkor a Bizottság a pénzügyi korrekciót megállapítja és ezt a pénzt "elveszi" az adott tagállam által felhasználható keretből, és ezt a döntést támadhatja meg az adott tagállam az Európai Bíróságon. Az OLAF főigazgatója egy december eleji budapesti látogatásán azt mondta, hogy eddig mintegy kéttucat ilyen ügy volt a 2007-2013-as ciklusban, de ezekben minden esetben elfogadták a magyar hatóságok a javasolt korrekciót (összesen mintegy 120 milliárd forintnyit), így ebből eredően nem volt forrásvesztés. Mivel azonban az OLAF nem járhat el a tagországokban, így csak annyit tehet, hogy a helyi adóhivatal figyelmét hívja fel a szabálytalanságokra, nyomozást csak a NAV indíthat Magyarországon. Jávor Benedek ezért tette fel a kérdést, amire Tállai azt felelte, hogy a NAV nem nyomoz, miközben a legfőbb ügyész azt felelte, hogy költségvetési csalás miatt a Fővárosi Főügyészség nyomoz. "Az OLAF bűnlajstromában az adócsalás mellett hűtlen kezelés, vesztegetés, csődbűncselekmény, magánokirat-hamisítás, vesztegetés és passzív korrupció is szerepel" - írja a HVG.

1 2 3 4 5 Kategória: Belföld | Megtekintések száma: 546 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): uniós források, közbeszerzés, olaf, pénzügyi korrekció, gazdaságfejlesztés, korrupció | Helyezés: 0.0/0