Háromrészes cikksorozatban mutattuk be a pártfinanszírozással kapcsolatos visszásságokat és pártok közötti paktumokat. Írtunk arról, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium továbbra sem adja ki a lélegeztetőgép-beszerzések fontos iratait, és hogy a Miniszterelnökség az autópálya-koncesszió részleteiről titkolózik. Tudósítottunk többek között a balatonföldvári strand beépítéséről, és beszámoltunk a helyiek aggályairól a Recsken nyíló kőbánya miatt. Ezek voltak a hét legfontosabb témái.

Magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, és ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Háromrészes cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.

Ehhez kapcsolódóan: „…Egy részét le is fogják nyúlni”

A sorozat első részében részleteztük a 2010-es elsöprő Fidesz-győzelem utáni változásokat és a kampányok finanszírozási, elszámolási trükkjeit, valamint a piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködését a közpénzek eltérítésében. A második cikkben bemutattuk néhány fontosabb párt működését a szürkezónában, és a Fidesz 2010 utáni pénzosztó rendszerének innovációit. A harmadik részben ismertettük, hogyan tartja kézben a Fidesz az ellenzéket. A zárócikk arról is szól, hogy vajon a titkosszolgálatok csak látják vagy befolyásolják is-e a feketekasszák titkos pénzmozgásait, és hogy hogyan használja ki a Fidesz versenytársai önérdekeit arra, hogy számára kedvező politizálásra serkentse őket. Kitérünk arra is, hogy a DK-elnök politizálásában sokak szerint anyagi érdekek is előkerülnek.

Ehhez kapcsolódóan: „Micsoda szolgáltatás!”

Háromrészes sorozatunk megírásához több tucat, szigorú azonosíthatatlanságot kérő politikussal, pénzszerzővel, üzletemberrel, államigazgatásban dolgozóval, politikai háttéremberrel beszéltünk. Az idézőjelek közötti mondatok mind tőlük származnak. Hogy a pletykákat, városi legendákat, inszinuációkat ki tudjuk szűrni a hosszú háttérbeszélgetésekből, csak azokat az állításokat használtuk, amelyeket keresztinformációkkal meg tudtunk erősíttetni.

Ehhez kapcsolódóan: Hogyan tartja kézben a Fidesz az ellenzéket?

Szijjártóék időhúzásra játszanak

A Kúriához fordul a minisztérium, hogy titkolózhasson: szeptember óta jogerős bírósági ítélet kötelezi a Külgazdasági és Külügyminisztériumot a dokumentumok kiadására, amelyre a végrehajtókat is ráküldte a momentumos Tompos Márton. A Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet kérte ki a kormányzati szervektől a gyanús lélegeztetőgép-beszerzés szerződéseit, és miután elutasították kérését, a bírósághoz fordult. Tavaly szeptember végén nyerték meg jogerősen is a pert, így most már a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kellene adnia azokat a szerződéseket.

Ehhez kapcsolódóan: Nem érdekelte a kormányt, hogy van-e személyzet 17 ezer lélegeztetőgépre

Mint korábbi cikkeinkben írtuk, a kormány a koronavírus-járvány 2020-as kirobbanása után 16 ezer lélegeztetőgépet vásárolt az itthon rendelkezésre álló mintegy 1500 mellé. Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a Szabad Európának erről korábban úgy fogalmazott: a kormány nem törődött azzal, hogy a rendszer képtelen 1500-2000, bármilyen intenzív terápiára szoruló betegnél többet ellátni, mert ehhez egyszerűen nincs humán erőforrás.

Orbán Viktor nem szeret az unióban lenni

Orbán Viktor miniszterelnök az irodájában fogadott körülbelül 15 meghívottat, köztük külföldi konzervatív újságírókat, akik a Mathias Corvinus Collegium A publikálás jövőjéről című nemzetközi konferencia vendégei voltak. A kétórás beszélgetésről Rod Dreher amerikai újságíró közölt cikket az American Conservative nevű oldalon – amelynek ő a vezető szerkesztője.

Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor esetei az Európai Unióval

Az írás eredetileg azzal a címmel jelent meg, hogy Orbán Viktor: „Háborúban állunk Oroszországgal”, az idézet azonban később arra változott, hogy „A Nyugat háborúban áll Oroszországgal”. Az egyik bekezdést utólag átírta Rod Dreher.

A cikk eredeti verziójában ez szerepelt:

„Valaki megkérdezte a miniszterelnököt, hogy szeretné-e, ha Magyarország az EU-ban maradna. »Egyértelműen nem!« – mondta, hozzátéve, hogy Magyarországnak nincs más választása, mert exportjának 85 százaléka az EU-n belülre megy.”

A cikk javított verziójában már ez szerepel:

„Orbán azt mondta, hogy neki személy szerint fájdalmas, hogy Magyarország az unió tagja, amely folyamatosan zaklatja (bullying), de nem kérdés, hogy Magyarország az Európai Unióban marad, mert az ország gazdasági jóléte ettől függ. Ennek ellenére nehéz elviselni, hogy az EU vezetése rángatja Magyarországot. Orbán álláspontja, hogy neki személy szerint bármilyen nehéz is kezelnie az uniós bürokráciát, muszáj megtennie, mert ez Magyarország nemzeti érdeke.”

Ehhez kapcsolódóan: Az EU és Magyarország közötti alku háttere és a tanulságok, avagy Brüsszel esete a karmelitológiával

(A Portfolio, tisztázandó a miniszterelnök álláspontját, megkereste Havasi Bertalant, a kormányfő szóvivőjét, aki az alábbi választ küldte: „Az uniós tagság ügyében tartalmilag semmilyen újdonság nem hangzott el a tegnapi beszélgetés során. A miniszterelnök már korábban is többször világossá tette: az EU-tagság nem kívánságműsor, hanem Magyarország nemzeti érdeke.”)

Titkolják a lényeget a 12 milliárdos autópálya-koncesszióról

Betekinthettünk az autópálya-koncesszióra vonatkozó dokumentumokba a Miniszterelnöki Kabinetirodában. Láthattunk többek között olyan nyilatkozatot, amely szerint a Minerva Szíjj László üzletember százszázalékos tulajdonában van. A fennmaradó három – a Konzum PE, az Opus New Way és az Opus Bridge magántőkealap – kezelője az az Opus Global, amely száz százalékban Mészáros Lőrinc tulajdonában van.

Ehhez kapcsolódóan: Több autópályánk van már, mint Ausztriának és Csehországnak, mégis újabbakat építünk

Az iratbetekintés során ugyanakkor elzárták a szerződés részét képező legfontosabb dokumentumokat. Ezek a mellékletek tartalmazzák például a rendelkezésre állási díj és a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díj konkrét összegét, fizetésének részleteit, a teljesítmény-pontrendszert, az úgynevezett SLA-t, vagyis a szolgáltatás műszaki és díjazási előírásait.

Ezekből derülne ki, hogy konkrétan mennyi pénzt kapnak a nyertes cégek az autópályák üzemeltetésére. A tét nem kicsi, a kormány saját számításai szerint is a koncesszió időtartama alatt 12-13 ezer milliárd forint kerülhet a nyertes cégekhez. De olyan titokzatosnak hangzó mellékleteket sem kaptuk meg, mint a „közbeszerzési eljárás más mellékletben nem szereplő dokumentumai” vagy a „koncesszor részvételi jelentkezése és a nyertes végleges ajánlata”.

Munkaterület lett a balatonföldvári strand

Százméternyi partszakasz válhat fürdőzésre alkalmatlanná, kéthektárnyi vízterületet vesznek el a tóból, és több ezer ember földvári nyaralását lehetetlenítik el. Úgy tűnik, hiába a helyiek tiltakozása, megkezdődhet a kikötőépítés és ezzel a part jelentős részének beépítése Balatonföldváron. A civilek féltik a strandot, a beruházó azt ígéri, a területe és funkciója nem sérül. Mint a vízjogi engedélyekből kiderült, az eredeti tervekben bemutatottnál is nagyobb kikötő épülhet, 380 méteres mólóval.

Ehhez kapcsolódóan: Nem hagyják a strandjukat a földváriak, megtámadják a kikötőépítést engedélyező határozatot

Az önkormányzat álláspontja szerint a kikötő létesítése összhangban van az önkormányzati szabályokkal. Korábban megszorításokat is belengettek, ha nem épülne meg a kikötő, mondván, hogy az elmaradó bevételek miatt akár drasztikus helyi adóemelésre is szükség lehet.

A tévécsatorna Völner bukása után is hű maradt a kormányhoz

Miután vesztegetés miatt meggyanúsították Völner Pált, bajba került a hozzá köthető cégcsoport. A közbeszerzéseken többször nyertes építőipari cégeket átvette Szíjj László, de az esztergomi helyi tévére már nem volt szüksége. Év elején meg is szűnt a Régió TV Esztergom, pedig az adó Völner bukása után is hű maradt a kormányhoz.

A Szabad Európa úgy tudja, hogy Völner Pál volt igazságügyi államtitkár meggyanúsítása után lehetetlenült el a Régió TV Esztergom (RTVE). Az RTVE Völner Pál fiának cégétől bérelte irodáit, ugyanebben az irodaházban volt a helyi Fidesz irodája is.

A gyanúsítás után nemcsak a Dömper Kft. és az esztergomi tévé került bajba, hanem Völner Marcell cégei is – többek között az a Taga Kft., amelyik bérbe adta az irodákat a Régió TV Esztergomnak. Az ügyészség ugyanis zár alá vette a céget – ahogyan vitték a Völner fiú piros Porsche Cayman S sportautóját és Mini Cooper Countryman ALL4-ét, és lefoglalták több ingatlanát is.

Ehhez kapcsolódóan: Bajban az alagútépítéssel a Völnerhez köthető Dömper Kft., a szomszédban sokkal gyorsabban épül alagút ugyanannyi pénzből

Káosz az állami egészségügyi nyilvántartásban

Ujhelyi István EP-képviselő közérdekű adatigénylésben kérte volna ki, hogy a járványban elhunytak, kórházba vagy lélegeztetőgépre kerülők közül hányan és mivel voltak beoltva. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) indoklása szerint ezek döntő részét máig nem képesek megmondani, noha a kormány korábban ilyen adatokra hivatkozott. Az NNK elmagyarázta azt is, hogy a járványügyi információs rendszer nem arra volt kialakítva, hogy egyszerre sok ember fertőződhet meg.

Az EP-képviselő kérelmét a Miniszterelnökség, az akkori Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az NNK is visszadobta azzal, hogy nem ők az adatgazdák. A képviselő a NAIH-hoz fordult, hogy derítse ki, ki lehet az ilyen alapvető egészségügyi adatok magyarországi kezelője.

Ehhez kapcsolódóan: A Kúriához fordul a lélegeztetőgép-beszerzés dokumentumai miatt a külügy

A NAIH leírásából kiderült: a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) azt állítja, hogy nem tudják megmondani, hogy a Coviddal kórházba vagy lélegeztetőgépre kerülő magyarok közül hányan voltak beoltva. Azt pláne nem, hogy mivel, hiszen ők sem tudják, nincs ilyen adatuk, eddig nem használtak rendszeresen ilyeneket.

Nincs pénz a sűrűn lakott külterületi utak felújítására Kecskeméten

Az alföldi települések általában küzdenek a helyi közlekedési viszonyokkal: vagy a kátyús, megrepedt aszfaltutak nehezítik a haladást, vagy az útalap nélküli, nyáron poros, télen sáros földutak. Kecskemétnek több mint 1200 kilométer külterületi útja van, 145 millió forint jut a város költségvetésében az évi kétszeri útkarbantartásra.

Ez a főbb földutakra sem elegendő, télen a sár, nyáron a szálló sárga homok az uralkodó. A sáros, nyomvályús földutak olykor húsz-negyven centiméter átmérőjű kráterei gyakran megtelnek vízzel. A külterületen élők naponta küzdenek munkába menet és hazafelé. Ráadásul sok idős ember él a kecskeméti tanyavilágban, ahol nemcsak a hulladékszállító jármű, de a mentőautó is nehezen jut be a házakhoz.

Azzal senki nem számolt, hogy a Kecskeméti Városüzemeltetési Kft. benzinköltsége a duplájára emelkedik, az időközben eltörölt benzinársapkát pedig nem terjesztették ki az önkormányzati szférára. Idén pluszforrás sem várható: jelentősen csökkenhet az előző évhez képest a Magyar Falu Program és a Modern Városok Program költségvetése is.

A Nagy-Magyarország mellett az erdélyi zászlót is betiltotta az MLSZ

A legtöbb büntetést az MLSZ intézkedéseinek hibájából kaptuk – mondta a Szabad Európának adott interjúban a FARE nevű nemzetközi civil szervezet egyik magyar képviselője. Jósa Bálinttal arról is beszélgettünk, mit nem csinál a FARE (amelyet Szijjártó Péter korábban lemunkásőrözött), és hogyan tudnak jól együttműködni Kubatov Gáborral és a Fradival.

Ehhez kapcsolódóan: A rasszista incidensek mérhetően rontják az érintett focisták teljesítményét.

A Football Against Racism in Europe (FARE) egy nemzetközi hálózat, nagyjából 135 tagja van olyan országokban, ahol az Európai Labdarúgó-szövetség meccseket rendez. Míg az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség, angolul Union of European Football Associations) megfigyelője a VIP-szektorból nézi a meccset, a FARE anonim megfigyelői elvegyülnek a tömegben, ott ülnek a kemény magnál.

Az interjúból kiderül, hogy a Fradinál például fehér pólót húzatnak azokra a szurkolókra, akik olyan ruhában mennek ki, amelyen tiltott jelkép van, s hogy a Fradi oktatja a saját biztonsági személyzetét is. Elmondják nekik, hogy ha UEFA-meccsen valaki „nácul”, vagyis megszegi a szabályokat, akkor arra rá kell szólni vagy kiemelni. Kubatov Gábor beleállt ebbe, és saját közösségi oldalán, a Fradi médiájában rendszeresen magyarázza a szurkolóknak, hogy mit miért ne tegyenek. De ott a „szívtől az égig” köszöntés ügye is: volt, aki például telefont tartott a bal kezében közben, ezért az UEFA ellenőre náci karlendítésnek minősítette, és jött is a bejelentés.

Meddig tűrik még a magyar kormány intézkedéseit?

A soros uniós elnökséget ellátó svéd kormány azt tervezi, hogy konferencián mutatja be a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárások folyamatát és eredményeit. Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága előtt a jogállamisággal foglalkozó svéd miniszter, Jessika Roswall azzal kezdte, hogy vannak jogállamisági problémák, „de nem habozhatunk, ha cselekedni kell”. Hozzátette: nagyon biztatónak tartja, hogy a kondicionalitási mechanizmus már hatékonynak bizonyult.

Ehhez kapcsolódóan: Navracsics Tibor: „Mondjuk én vagyok a garancia”

Ezt az az eljárást eddig csak Magyarország esetében élesítettek, mert az uniós források elköltését veszélyben látja az EU. Ezt a tagállamok tavaly decemberben meg is erősítették, annak ellenére hogy a magyar parlament a megelőző két hónapban számos korrupcióellenes és az átláthatóságot javító intézkedést fogadott el.

Ehhez kapcsolódóan: Transparency International: A korrupció átszövi a magyar államszervezet működését

Az Európai Bizottság értékelésében azonban megállapította, hogy ezek a lépések részben eltértek attól, amiket Magyarország korábban vállalt, részben pedig elégtelenek. Így a tagállamok döntöttek 6,3 milliárd euró uniós forrás befagyasztásáról, és blokkolták a több mint 22 milliárd eurós hétéves költségvetési forrásokat.

Ehhez kapcsolódóan: Jancsics Dávid: Sem a kormány, sem az EU részéről nem hihető, hogy tényleg küzdeni akar a hazai korrupció ellen

Érdemes még elolvasni

Márciusban kezdődhet a novemberben kirúgott nyolc tanár pere a munkaügyi bíróságon. Az őket képviselő ügyvéd a Szabad Európának azt mondta: szerinte borítékolható, hogy a Kúriáig megy az ügy, ebben az esetben csak 2025 elejére várható majd döntés.

Ismét erősödőben van a szélsőjobboldal Ausztriában: az utóbbi hónapokban ismét növekedni kezdett a támogatottsága a Szabadság Pártnak, amely friss felmérések szerint már a legerősebb az országban.

Orbán Viktor azt ígérte, hogy a kormány a következő hat hónapban kifizeti a Dunaferr dolgozóinak bérét. A miniszterelnök szerint a vasművet a korábbi tulajdonosok, vállalatvezetők mellett a brüsszeli szankciók tették tönkre, a kormány hiába várta az uniós segítséget.

Egy évvel ezelőtt, 2022. január 31-én tartották a közoktatásban azt a figyelmeztető sztrájkot, amely az egész évet végigkísérő sztrájk- és tiltakozási hullámmá terebélyesedett. Az évfordulóra országos sztrájkot hirdetett a pedagógusok szakszervezete, a felhíváshoz a szakképzésben dolgozók is csatlakoztak. A sztrájkhétről egy korábbi cikkünkben is írtunk.

Egy felmérés szerint Magyarország lett az EU legkorruptabb országa: tavaly még Bulgáriát sikerült megelőzni, idén már előttünk végeztek a Transparency International (TI) korrupciós listáján. Magyarország Kelet-Timorral, Burkina Fasóval, Kuvaittal, Trinidad és Tobagóval, Vietnámmal, illetve a Salamon-szigetekkel áll egy szinten a korrupciós listán.

A TI elemzése szerint az EU nyomására létrejött, az uniós forrásokat érintő visszaéléseket visszaszorítani hivatott lépések a kormányzat egyetlen komolyan vehető korrupció elleni intézkedéssorozatának tekinthetők. „Ez annak ellenére így van, hogy a kormány valódi célja a források megszerzése, nem pedig a jogállamiság helyreállítása” – közölte a szervezet. A szervezet emlékeztetett: a korrupció átszövi az államszervezet működését, a visszaélések a rendszer részévé váltak: az állam foglyul ejtésének folyamata már az előző évtized közepére befejeződött.

Tudósítottunk arról, hogy aggódnak a helyiek a Recsken nyíló kőbánya miatt, és hogy a bányát nyitó cég egyik tulajdonosa jó ismerőse Debrecen volt fideszes polgármesterének, Kósa Lajosnak.

Megírtuk, hogy sok más település mellett Nyíregyházán is közmeghallgatás lesz egy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzem miatt.

Energetikai egyeztetésre hívta az önkormányzatokat a kormány: fel akarja mérni, milyen helyzetben vannak a települések most, hogy eltelt a télből két hónap, ezért Lantos Csaba energetikai miniszter megbeszélésre hívta több önkormányzati szövetség képviselőit – értesült több forrásból a Szabad Európa.

Nick Aiossa, a Transparency International átláthatóságiigazgató-helyettese szerint az Európai Parlamentben a „büntetlenség kultúrája” uralkodik, amit az is igazol, hogy a legutóbbi parlamenti ciklus alatt 24 etikai vétségre derült fény, de szankciót egyik esetben sem alkalmaztak. A büntetés kiszabásának joga a parlament elnökét illeti meg, aki viszont nem akar élni a lehetőséggel. Aiossa szerint ennek minden bizonnyal politikai okai vannak. Emiatt a képviselők sem veszik komolyan a szabályokat. Közben az Európai Bizottság új szabályokat sürget az újabb korrupciós botrányok megelőzésére.

Egy orosz cég közölte, hogy ötmillió rubel (majdnem 26 millió forint) készpénzt ajánl fel az első katonáknak, akik megsemmisítik vagy elfogják a nyugati gyártású harckocsikat Ukrajnában. Több ország összesen 321 nehéz harckocsit ígért az országnak, a párizsi ukrán nagykövet szerint hónapokig is eltarthat, mire ezek megjelennek a harctéren. Ukrajna fel akarja gyorsítani a nehézfegyverek szállítását, mivel a háborúban részt vevő mindkét fél várhatóan tavaszi offenzívát indít a következő hetekben.

Jó hírolvasást kívánok!

Horn Gabriella