Forrás: MTI/Napi.hu | 2015.05.07.

Egyértelműen uniós jogot sértene, ha valamelyik tagállam újra bevezetné a halálbüntetést - állapították meg az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) csütörtöki brüsszeli vitájában.

Számos képviselő, valamint az Európai Bizottság megjelent szakértő tisztviselője is emlékeztetett arra, hogy a halálbüntetést az EU alapjogi chartája tiltja. Többen annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy egy ilyen esetleges lépés az európai alapértékek súlyos sérelmét jelentené, és indokolttá tenné, hogy az érintett tagállammal szemben érvényesítsék az EU alapszerződésének hetedik cikkében említett szankciókat, beleértve egyes tagságból fakadó jogok felfüggesztését is. Gál Kinga fideszes EP-képviselő a vitában felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány egyértelműen leszögezte: nem tervezi a halálbüntetés visszaállítását.

A vita során többen felvetették a bevándorlással kapcsolatos magyar nemzeti konzultáció ügyét. Monika Hohlmeier, a bajor CSU politikusa, aki a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt vezérszónoka volt a halálbüntetésre vonatkozó vitarészben, elmondta: csak nemrég ismerkedett meg a migrációs témájú kérdőív tartalmával, és azt elfogadhatatlannak tartja.

Gál Kinga szerint az EP házbizottsága idő előtt, a tényeket figyelmen kívül hagyva döntött a vita megrendezéséről, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök az EU-s vezetőket telefonon tájékoztatta arról, Magyarország nem tervezi a halálbüntetés bevezetését.  Ezt Lázár János kancelláriaminiszter és Trócsányi László igazságügy-miniszter is nyilvánosan megerősítette - tette hozzá a fideszes politikus.

"Egyes képviselők viszont nagyítóval keresik azokat a szavakat és mondatokat, amelyekbe beleköthetnek. Ennek eredménye ez a teljesen felesleges, érdektelenségbe fulladó ülés, ahol újra a már jól ismert hangos kevesek verték félre a harangokat. Újra nagy hűhó semmiért, ahelyett, hogy a lényeges, a polgárokat tényleg érintő és érdeklő problémákkal foglalkoznának" - értékelte a vitát Gál Kinga.

Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője ezzel szemben azt mondta: a vita során kiderült, hogy bár a magyar miniszterelnök cáfolta azt a felvetést, hogy be akarná vezetni a halálbüntetést, mindenki egyértelműen elítélte már a vita kezdeményezését is egy ilyen témáról. A képviselő populistának nevezte a migrációs konzultáció kérdőívét.

Magyarország átlépte a határt

A magyar kormányfő kijelentéseit a legélesebben a liberálisok támadták. A közleményben az EP liberális frakciója leszögezi: Magyarország átlépte a határt, ezért az Európai Uniónak cselekednie kell a halálbüntetés újrabevezetésének felvetése, valamint a migrációval kapcsolatos kormányzati idegengyűlölő retorika ellen. A holland Sophie in 't Veld, valamint a franciaajkú belga Louis Michel előzőleg közös közleményben elítélték mind a halálbüntetés visszaállításának felvetését, mind pedig azt a hangnemet, amelyet a migrációról szóló konzultációs kérdőív használ.

A holland EP-képviselőnő szerint Orbán Viktor kormánya nem az emberek véleményére kíváncsi, hanem saját idegengyűlölő nézeteit kívánja terjeszteni. A halálbüntetéssel kapcsolatban leszögezte: vitán felül áll, hogy az összeegyeztethetetlen az EU jogával. A miniszterelnök provokációs szándékkal beszélt az elgondolásról. Szerinte nem elég, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke Facebook-bejegyzésben gyakorol bírálatot, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménynek "élnie kell jogkörével, és be kell avatkoznia".

Az Európai Néppárt - tette hozzá Sophie in 't Veld - "nem dughatja tovább a homokba a fejét, és nem mentegetheti tovább Orbánt, most kell őt kizárniuk" saját soraikból. A képviselő szerint az ügyet az EP-bizottságnál magasabb szinten, plenáris vitában kell megtárgyalni, ahol Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Donald Tusk, a tagállamok csúcsvezetőit összefogó Európai Tanács elnöke is köteles választ adni a képviselők kérdéseire.

"A magyar ellenzéki pártoknak együttesen kell fellépniük, és hiteles alternatívát kell kínálniuk Orbánnal szemben. Szorgalmazzuk a Demokratikus Kormányzás Paktumát, amely eszközöket ad az EU kezébe a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia figyelemmel kíséréséhez és megvédéséhez, valamint ezek megsértőinek szankcionálásához" - fogalmazott Sophie in 't Veld.

Louis Michel azt emelte ki, hogy amennyiben Timmermans hatékonyabb uniót szeretne, akkor vállalni kell a politikai felelősséget. Ez azt jelenti, hogy "az Európai Bizottságnak meg kell védelmeznie értékeinket", és előterjesztést kell tennie, el kell indítania azt az eljárást, amelyet a liberális frakció szorgalmaz.

"Orbán Viktor nem védelmez semmit. Ő mindent rombol. A halálbüntetésről való vita elindításával Magyarországot a történelem menetével szembe állítja. Szélsőséges álláspontot foglal el, annak érdekében, hogy az európai értékekkel teljességgel ellentétes, populista, önkényes és idegengyűlölő eszközökkel erősítse hatalmát. Nincs már több idő a párbeszédre, itt az ideje a cselekvésnek" - olvasható a közleményben Louis Michel állásfoglalása.

Túlzottak az éles hangú kijelentések?

Szintén bírálták a halálbüntetés gondolatának felvetését, valamint a bevándorlókkal kapcsolatos magyar kormányzati álláspontot - különösen a migráció és a terrorfenyegetés összekapcsolását - a megszólaló baloldali, illetve zöldpárti képviselők. A konzervatívok vezérszónoka védelmébe vette a magyar kormányfőt, és a már említett néppárti Hohlmeier is túlzónak, indokolatlannak minősítette a felfokozott izgalmat, az éles hangú kijelentéseket.

Hohlmeier is megjegyezte ugyanakkor, hogy a halálbüntetés kérdésével kapcsolatban a politikusoknak felelősségteljesen kell megnyilatkozniuk, a migrációs konzultáció kérdőívéről elhangzott elutasító szavait pedig azzal egészítette ki, hogy szerinte a bevándorlást illetően egyértelművé kell tenni mindennemű populizmus elutasítását.