A legmagasabb kockázati csoportba tartozó kórokozók közös jellemzője a magas halálozási arány, a védekezési, illetve a terápiás eszközök hiánya, a könnyű emberről-emberre terjedés. Ebbe a körbe tartozik a Magyarországon is megjelent krími-kongói vérzéses láz. Az ÁNTSZ az új vírusok terjedésének okairól és a járványra való felkészülésről is szól.
A globalizáció és a klímaváltozás is szerepet játszik abban, hogy olyan új kórokozók jelennek meg hazánkban, amelyek korábban nem jelentettek veszélyt Magyarországon. Az Országos Epidemiológia Központ által működtetett Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban felkészültek az egészségügy számára is új kihívást jelentő vírusok, baktériumok azonosítására. Ez a laboratórium az egyetlen ilyen közegészségügyi célú létesítmény Közép-Európában, és hasonló az egész Európai Unióban is csak néhány országban működik – írta közleményben az ÁNTSZ és az Országos Epidemiológiai Központ szerdán.Jönnek az egzotikus vírusok
Az egyre melegedő éghajlat hatására olyan kórokozók is megjelennek hazánkban, amelyek eddig csak a mediterrán, szubtrópusi vagy trópusi területeken fordultak elő. A legveszélyesebb vírusok egyikének, a krími-kongói vérzéses láznak és az azt terjesztő kullancsnak a magyarországi megjelenése is jó példa minderre. A globalizáció, az áruk szabad mozgása, a turizmus előretörése is számtalan járványügyi veszélyt rejt magában. Egyre emelkedő számban hurcolják be Európába a sárgalázhoz hasonló dengue lázat vagy a maláriát.
Hazánk már az európai uniós csatlakozást megelőzően elkezdte a felkészülést ezekre a helyzetekre. Egy uniós program keretében olyan laboratóriumot hoztak létre, amely Magyarország fertőző betegségekkel szembeni járványügyi biztonságának megőrzését és fejlesztését szolgálja. Rendkívüli események, veszélyhelyzetek (pl. bioterrorizmus) esetén is biztosítja a gyors reagálást, amelyben a diagnosztika szerepe kulcsfontosságú.
Szuperbiztos nemzeti laboratórium
A Nemzeti Biztonsági Laboratóriummal (NBL) a legmagasabb biztonsági követelményeket (BSL-4 szint) is kielégíti, speciális védelmi rendszerekkel rendelkezik – írták.
Az Országos Epidemiológiai Központban (OEK), illetve a járványügyi csúcslaboratóriumban az elmúlt 10 évben kifejlesztették a veszélyes kórokozók hagyományos és korszerű molekuláris biológiai diagnosztikai hátterét. A létesítmény – speciális kialakításánál fogva – alkalmas a legveszélyesebb kórokozók izolálására, tenyésztésére, valamint biokémiai tesztek elvégzésére, gyógyszerekkel szembeni rezisztenciájuk meghatározására.
Jön a krími-kongói vérzéses láz
A legmagasabb kockázati csoportba tartozó kórokozók közös jellemzője a magas halálozási arány, a védekezési, illetve a terápiás eszközök hiánya, a könnyű emberről-emberre terjedés. Ebbe a körbe tartoznak az olyan vírusok, mint a rettegett fekete himlő, az Ebola vagy a krími-kongói vérzéses láz. Fontos kiemelni, hogy a krimi-kongói vérzéses láz vírusa déli szomszédjainknál jelen van, az azt terjesztő kullancs elterjedési határvonala egyre északabbra tolódott, így a betegség felbukkanása nem csak hazánkban várható, de azokban a környező országokban is, ahol eddig a fertőzés nem fordult elő.
A magas kockázati csoportba olyan kórokozók tartoznak, mint például a környezetben hosszú túlélési képességgel rendelkező anthrax és a pestisbaktérium, a majomhimlő és a madárinfluenza vírusa. Az általuk okozott megbetegedésekre jellemző, hogy súlyos, gyakran életet veszélyeztető és sokszor nem tipikus tünetekkel jelentkeznek. Ez is az oka, hogy a felsoroltak közül több felkerült a bioterrorizmus esetén felhasználható kórokozók listájára. Ezek a kórokozók nem csak a bioterrorizmusban, hanem a behurcolt megbetegedésekben is jelen lehetnek. Ilyenkor a gyors és pontos vizsgálat nemcsak a beteg életét mentheti meg, de a fertőzés időben történő észlelésével elkerülhető egy esetleges járvány kialakulása is.
