Orbán Viktor politikája téves út címmel közölte a Welt am Sonntag Manfred Weber véleménycikkét, amit az MTI szemlézett. Az írás egy héttel azután jelent meg, hogy Orbán Viktor olyan interjút adott a német konzervatív lapnak, amelyben párhuzamot vont az Európai Unió és a Szovjetunió között.
Az Európai Néppárt (EPP) német frakcióvezetője jelezte, „egyes kormányfők” a gyors siker érdekében hiteltelennek állítanak be uniós döntéseket, noha gyakran hozzájárultak azokhoz. Aki egyenlőségjelet tesz az EU és „a szovjet kommunisták autoriter rezsimje” közé, az „szét akarja rombolni a Helmut Kohl politikusnemzedéke által felépített Európát”.
Manfred Weber abszurdnak nevezte a vádat, hogy az EP túlértékeli szerepét. Szerinte a jövőt nem az egyhangúlag hozott, így a „blokád” lehetőségét is hordozó tanácsi döntéshozatal jelenti, hanem a többségi döntések, például a szabadon választott EP-ben.
Aki a konzervatív értékek elárulásának állítja be a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal kidolgozott „szükséges kompromisszumokat”, valójában a „radikálisokkal akar koalíciót”, amire a CDU/CSU nem hajlandó. Az Európai Néppárt (EPP) német frakcióvezetője arról írt, hogy 2021 a nagy változások kezdete lesz pártjának, a bajor Keresztényszociális Uniónak (CSU), a testvérpárt Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) és az EPP többi pártjának.
Weber szerint ki kell tölteni a német kancellár és korábbi CDU-elnök Angela Merkel távozásával keletkező űrt, meg kell birkózni a politikai programot, irányvonalat illető kihívással, amely nagyságát jelzi, hogy tizenkét hónapja nem lehetett sejteni, hogy megkérdőjeleződik az államháztartási egyensúly fontossága, és hogy a gazdaság jövője orvostudományi újításokon múlik majd.
A néppárti frakcióvezető kiemelte, hogy a mélyreható gazdasági és társadalmi átalakuláson nem lehet úrrá lenni az Orbán Viktor által sürgetett „nemzeti-populista” megközelítéssel, „kulturkampffal”, inkább Konrad Adenauer, Franz Josef Strauss és Helmut Kohl példáját kell követni. Ők olyan felfogást képviseltek, amellyel nem a megosztottságot mélyítették, hanem átléptek árkokat és előítéleteket, a Németország szomszédjaival folytatott viszonyban a „közös európai ház” felépítésével, a társadalomban azzal, hogy középen igyekeztek többséget teremteni.
Mint írta, a keresztény értékeket a Szentírás és az egyházak határozzák meg, nem azok, akik „a Nyugat megmentőjének adják ki magukat”, a kereszténydemokraták politikájának középpontjában pedig a keresztény emberkép alapján a szabadság, a szolidaritás, a szubszidiaritás és az Isten előtti felelősség áll, és nem a demokrácia és a jogállam leépítése vagy az önzőség.
Ezért az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó szabadsága, a vallásszabadság és a nők és férfiak közötti egyenlőség nem lehet alku tárgya. Az új jogállamisági mechanizmus mérföldkő az EU-nak és hatalmas siker az EPP-nek, mert végre szankciók biztosítják ezen alapértékek betartását. Weber kiemelte, az EU nem támogatásokat biztosító „fejőstehén”, hanem „sors-, és értékközösség”, amelyben az emberi méltóság a legfőbb érték.
Mint írta, a koronavírus-járvány, az éghajlatváltozás és a digitalizáció kihívásaival a jogállam leépítésével, a nacionalizmussal és a megosztással nem lehet megbirkózni. A húszas évek csak a közösségi szellem és az erők összefogására irányuló politikai felfogás révén lehet jó évtized, és „több mint kérdéses”, hogy Orbán Viktor „kirekesztő politikai megközelítése” hozzájárulhat-e ehhez. Manfred Weber hozzátette, az EPP-nek mielőbb döntenie kell erről.
