Forrás: Narancs.hu | 2021.10.23.

Sajtószabadságot, szabad tankönyvválasztást, a polgárok szabad akaratát képviselő önkormányzatokat ígért az összefogás miniszterelnök-jelöltje az ellenzéki pártok megemlékezésén.

Egy éve ígéretet tettek a választóknak az ellenzéki pártok, hogy 106 egyéni képviselőjelöltet indítanak közösen, és a miniszterelnök-jelöltek együtt fognak állni a színpadon. Ez megtörtént – emlékeztette Jakab Péter (Jobbik) az ellenzéki pártok közös ünnepi megemlékezésének résztvevőit szombaton Budapesten, az Andrássy út és a Dózsa György utca sarkánál.  A gyűlést a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MMM, az MSZP és a Párbeszéd szervezte.

Jakab arról beszélt, az ellenzék éveken át építette a falakat egymással szemben, és ezek 2018 decemberében a Kossuth téren leomlottak, köszönhetően a választóknak, akik rámutattak, hogy csak az összefogás útja járható. Azt mondta, neki is fel kellett ismernie azt, hogy a DK-sok, az LMP-sek, a momentumosok mindnyájan változást akarnak, szabadságot az elnyomással szemben. 

„A Fidesznek csak múltja van, jövője az ellenéki összefogásnak van” – mondta Jakab, aki szerint a következő feladat megteremteni az ellenzék egysége után a nemzet egységét is. Úgy fogalmazott, „azok a NER-huszárok, akik a hatalom vagy a pénz reményében kiegyeztek a rendszerrel, méltatlanok arra, hogy koszorút vigyenek október 23-án az elesett hősök emlékére”. 1956-ban orosz tankok jöttek, 2021-ben orosz és kínai hitel jött. 56-ban 200 ezren hagyták el az országot, 2021-ben már egymillió magyar ment el, értük is kell küzdeni – vont párhuzamot a történelemmel Jakab Péter. Szerinte a valódi rendszerváltás az elszámoltatással kezdődik, nem lehet Magyarország következmények nélküli ország, vissza kell venni mindent, gyárakat, egészségügyet.

Kövér elvtárs, remegjen a bajusz, mert a mi kezünk nem fog!

– üzente Jakab Péter, valószínűleg az Országgyűlés elnökének.

Fekete-Győr András (Momentum) azt mondta, a Kodály köröndig áll a tömeg. Történelmi pillanatnak nevezte ezt a megemlékezést, amely azért is fontos, mert az ellenzék az összefogással tiszteleg 1956 emléke előtt, hiszen itt most szociáldemokrata, konzervatív, liberális és baloldali fogott össze azért, hogy változtasson az ország jövőjén, és lehet, erről a történelemkönyvek is írni fognak. 

Az előválasztás főszereplői nem a miniszterelnök-jelöltek voltak, hanem fiatalok százezrei, akik úgy döntöttek, megújítják az országot, új reményt adnak Magyarországnak – mondta Fekete-Győr, szerinte Márki-Zay Pétert (MMM) azért rettegi a Fidesz, mert bizonytalan szavazók százezreit képes mozgósítani, a jobboldalról is. Hiába utaztatják a fideszes szavazókat közpénzből, hiába manipulálja őket közpénzből működtetett propaganda, ki fogják őket szabadítani a narancssárga kordonból, és el fognak jönni, hogy ők is szavazzanak – életükben először – egy valódi keresztény politikusra – mondta a Momentum elnöke. „Elég volt abból, hogy felelősséget nem vállaló politikusok vezették az országot, az elmúlt harminc évet a következménynélküliség határozta meg.”

Az Orbán-ellenes koalíció vállalni fogja a döntéseiért a következményeket 

– ígérte a politikus. Fekete-Győr úgy gondolja, egyszerű többséggel is meg lehet változtatni a hatalmi viszonyokat,  de az ellenzéknek az a célja, hogy a 106 egyéni választókörzetet megnyerve elérje az összefogás a kétharmados többséget a 2022-es országgyűlési választásokon, ezzel le lehetne zárni az elmúlt harminc évet, és új korszakot lehet nyitni, amely befejezné a rendszerváltást.

Jordán Tamás színművész a színpadon felidézte, 13 éves volt, amikor ledöntötték a Sztálin szobrot. Addig a családban, a környezetében azt látta, mindenki fél. Aztán látta a Műegyetemről kiáramló tömeget, az egyetemistákat, akiknek a szemében nem volt félelem, csak elszántság. Amikor sikerült ledönteniük a szobrot, elképesztő eufória és megkönnyebbülés lett úrrá mindenkin, az emberek örömmámorban csókolgatták egymást, mintha nem hitték volna el, hogy ez megtörténhet. „A gyűlöletkeltés ellentéte a szeretetkeltés”  – mondta Jordán Tamás. Olyan országban szeretne élni, ahol a politika szereplői szeretetre ösztönöznek,

mert ebből az országból most nagyon hiányzik a szeretet, és ezt mindnyájan megszenvedjük.

Abban is bízik, hogy milliók szeretnék elérni a változást, és hogy ez a fajta szeretet és összetartás megvalósuljon.

„Ötvenhat mindenkié” – idézte Dobrev Klára (DK) Göncz Árpád egykori köztársasági elnököt, aki harminc éve abban a reményben mondta ezt, hogy bár senki sem próbálna meg senkit megfosztani ötvenhat tiszta emlékétől.  Demokratának lenni Dobrev szerint azzal jár, hogy az ember kiáll a sokszínűség mellett, megérti a másféleséget, ugyanakkor úgy gondolja, a Karmelita kolostorban ülővel és az Adrássy út másik végén felvonulókkal nincs közös témája, „őket csak le kell győzni 2022 áprilisában”. 

 A magyarságot sokféleképpen lehet megélni – mondta Dobrev, utalt a trianoni békediktátum kárvallottjaira és a magukat magyarnak tartó, de halálba űzött zsidókra. Október 23-ának az az üzenete szerinte, hogy nincs más lehetőség, össze kell fogni, a politikusoknak pedig együtt és rengeteget kell dolgozni, és „nincs több kiszólás, nincs több üzengetés”.  Emlékeztetett, a DK az ellenzék legerősebb pártja, de azért vannak itt, hogy együtt győzzenek a többiekkel együtt. 

Miután Dobrev Klára befejezte a beszédét, jó néhány DK-s aktivista elment, a jelek szerint ők csak rá voltak kíváncsiak.

„Ünnepelni és emlékezni jöttünk 1956. október 23-ára és 1989. október 23-ára, és felkészülni a mi szelíd forradalmunkra” – mondta Karácsony Gergely (Párbeszéd), utalva a rendszerváltók szándékára. Az 56-os forradalom eszméje a szabadság és a köztársaság volt, ez azt jelenti, hogy közösen vállalunk felelősséget a tetteinkért, aki pedig megkérdőjelezi, hogy másvalaki a nemzethez tartozik, az méltatlan arra, hogy politikus legyen ebben az országban – mondta Budapest főpolgármestere.

Az ellenzéki összefogás nem kér abból, hogy politikusok mondják meg, hogyan kell magyarnak lenni, hogyan kell élni, hogy a politikusok, ahelyett, hogy szolgálják a népet, uralják azt. El kell érni, hogy a nemzeti lobogót ne szentségtelenítse meg Orbán Viktor gonosz rendszere – mondta Karácsony Gergely. Cinikus, korrupt politikai kalandornak nevezte a miniszterelnököt, aki fölszámolta a köztársaságot, azért, hogy még több hatalmat és pénzt szerezzen. Karácsony szerint ez a gyűlés születésnap, most születik meg a negyedik köztársaság. 1956-ban nehezebb volt a forradalmároknak, mert egy külföldi tankokkal segített önkényuralmat kellett megdönteni, de most sem könnyű,

„mert ezt a hatalmat mi hoztuk létre kishitűségből, szorongásból, félelemből”

– mondta a főpolgármester, aki megköszönte az őt támogató több százezer embernek és a három pártnak, hogy mögötte álltak az előválasztás során.

Karácsony úgy konferálta fel Márki-Zay Pétert (MMM), az előválasztáson győztes miniszterelnök-jelöltet, hogy a szelíd forradalmat ő vezeti, a szeretet erejével.

Márki-Zay Péter emlékeztetett, október huszonharmadika a szabadság szeretetének ünnepe, 1956-ban a gyűlöletkeltő pártállamból lett elege az embereknek, és most is a gyűlöletkeltésből lett elegük a magyaroknak. A 65 évvel ezelőtti forradalom a kicsik, a kisemmizettek kezdeményezése volt, értelmiségiek és gyári munkások fogtak össze, hogy legyőzzék a külföldi tankokkal megtámogatott hatalmat. Márki-Zay szerint most is a kicsik fogtak össze, és el lehet érni, hogy a Fidesznek se kétharmada, se többsége ne legyen a következő választáson.

Az európai ügyészséghez való csatlakozásról azt mondta, az nem a nemzeti függetlenségre, legföljebb a bűnözők szuverenitására veszélyes. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint olyan ország az összefogás célja, ahol sajtószabadság van, szabad tankönyvválasztás,

az önkormányzatok a polgárok szabad akaratát képviselik, ha kell, a kormánnyal szemben.

Márki-Zay Péter kompromisszumok nélküli szabad betekintést ígért az ügynökaktákba harminc év után, ha kormányra kerül, ki fogják adni Nikola Gruevszkit „és a többi, a Fidesz által ide telepített bűnözőt”, és el akarja számoltatni azokat is, „akik a piaci ár kétszereséért szerezték be a vakcinákat.”

Márki-Zay eurót és európai értékrendet ígért, a szeretet országát, ahol nem a bőrszín határozza meg az emberek boldogulását, és „ahol a fideszes politikusok is nyíltan vállalhatják a homoszexualitásukat”, mert az nem lesz szégyen.

A vásárhelyi polgármester szerint fel kell készülni a kormánypárt hazugságkampányára, migránsok betelepítésével, áremelésekkel fognak riogatni, és gyurcsányoznak azok, akik eddig is árakat emeltek, letelepedési kötvényekkel gazdagodtak, és tizenegy év után sem tudtak rábizonyítani semmit Gyurcsány Ferencre.

– fogalmazott Márki-Zay.

Arra kérte az összefogás támogatóit, elsősorban a fiatalokat, hogy segítsenek eljuttatni minden postaládába az igazságot, hordjanak kék szalagot, ami a korrupciómentesség és az elszámoltatás jele, és legyen majd minden szavazókörben legalább két független, felkészült szavazatszámláló.

„A szeretet országáért küzdünk, mert a gyűlöletet gyűlölettel nem lehet legyőzni, csak szeretettel” – mondta Márki-Zay, a színpadra hívta az előválasztás másik négy miniszterelnök-jelöltjét. Végül az előválasztás 106 győztes képviselőjelöltje is felment a színpadra.

Az öt ellenzéki miniszterelnök-jelölt a színpadon. Fotó: Németh Dániel