Az Európai Bizottság a héten egy olyan intézkedéscsomagot terjesztett elő, amelynek célja a korrupció elleni küzdelem erősítése. A terv új és szigorúbb szabályokat tartalmaz a korrupció elleni küzdelem érdekében, például egészen enyhe szabálysértéseket is bűncselekményként tennének büntethetővé, a szankciókat uniós szinten harmonizálnák és az elévülésre vonatkozó szabályokat is szigorítanák.
Az EU emellett közös kül- és biztonságpolitikai szankciórendszert is létrehoz, amely világszerte a súlyos korrupciós cselekmények ellen irányul. Ráadásul létrehoznának egy a bűnüldöző hatóságokat, a közigazgatási szerveket, a civil társadalmat és más érdekelt feleket összefogó hálózatot, amely katalizátorként fog működni a korrupció megelőzésében az egész EU-ban, és bevált gyakorlatokat és gyakorlati útmutatást dolgoz ki, amelyet az egész államszövetségben kötelezővé tehetnek.
A Bizottság a csomagban nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre és az integritás kultúrájának megteremtésére, ugyanakkor megerősíti a végrehajtási eszközöket. A javasolt irányelvet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell megtárgyalnia és elfogadnia, mielőtt uniós jogszabállyá válna, de ha sikerül megállapodni,
akkor egy minden tagállamra érvényes direktíva születhet meg, amely az unión belüli oligarchákat, korrupt üzleti köröket is elszámoltathatóvá teszi.
A nagyon szigorú elemeket tartalmazó javaslatcsomag beterjesztése azért is meglepő, mert épp az EU-tagállamokon belüli korrupciós kockázatokat próbálja orvosolni, miközben az ügy azért került napirendre, mert az uniós intézményrendszerekben is több vesztegetési botrány pattant ki. Az apropót a tavaly év végén kirobbant katargate-botrány adta, amelyben számos EP-képviselőt tartóztattak le, de még uniós biztosok utazási elszámolásait is vizsgálni kezdték, sőt az uniós politikusok elszámoltathatóságáról is egyre erősebb a vita.
Ugyan az EB direktívatervezete ezekre a problémákra is választ ad, mivel a külső befolyásolási kísérletek elleni fellépésen, az uniós szervek dolgozóinak átvilágításán is módosítanak, de sokkal hangsúlyosabb az egységes uniós jogállamisági és igazságügyi fellépés a korrupcióval szemben.
Van jó magyarázat, reszkethetnek a tagállamok
Az Európai Bizottság érvelése az átfogó, tagállamokra is kiterjedő szabályozás mellett az hogy, "a korrupció negatív hatásai világszerte érezhetők, és aláássák a felelősségteljes kormányzás és a jólét megteremtésére, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésére irányuló erőfeszítéseket".
Még óvatos becslések szerint is legalább évi 120 milliárd euróba kerül a korrupció az EU gazdaságának. A globális korrupciós mutatók szerint számos uniós tagállam a legkorruptabbnak tartott országok között van
- írja a Bizottság érvelésében. Vélhetően a Transparency International (TI) a friss jelentésére utalnak, amely szerint a legrosszabbul teljesítő uniós tagországok Románia (46 pont), Bulgária (43) és Magyarország (42). A hármas pedig a számon tartott demokráciák között világ szinten is erősen korrupcióval fertőzött államok csoportjába tartozik.
Viszont Brüsszel óvatosan csak azzal indokolta a szigorúbb fellépés szükségességét, hogy a "korrupciós kockázatok az egész EU-ban magasak", de egyetlen érintett országot sem nevezett meg. Az uniós intézményeken belül is zéró toleranciát hirdetnek a korrupcióval szemben, de igazából az EU-s szervek esetében a már eleve szigorú átvilágítási szabályok intenzívebb betartatására helyezik a hangsúlyt.
Az új tervben arra is hivatkoznak, hogy az Európai Bizottság 2022 óta a jogállamiságról szóló éves jelentési ciklus keretében figyelemmel kíséri az uniós tagállamokban zajló korrupcióellenes fejleményeket, amelyek alapján indokoltnak érzik, hogy fokozzák a vesztegetési ügyek elleni harcot. Azt is írják, hogy egyáltalán nem új elem a korrupció elleni küzdelem, mivel az az európai szemeszter részét is képezi, és ennek keretében tett országspecifikus ajánlások számos tagállamban konkrét reformokat és beruházásokat eredményeztek.
Itt például Magyarországra is gondolnak, amely a kondicionalitási eljárás részeként változtatott a közbeszerzési szabályokon, valamint létrehozott egy új korrupcióellenes szervet, az Integritás Hatóságot is.
A korrupció elleni küzdelemben számos uniós szerv és ügynökség vesz már így is részt, köztük az Eurojust, az Europol, az Európai Ügyészség (EPPO) és a csaláselleni hivatal (OLAF). De mint az uniós javaslatból kiderül, a szervezetek munkáját összehangolják, valamint konkrét intézkedéseket tesznek, hogy az egyes tagállamokban is hatékonyabban dolgozhassanak. Részben a határokon átnyúló vizsgálati jogköreiket is erősítenék, valamint összehangolnák a tagállami bűnüldöző szervekével a munkájukat.
A javasolt keretrendszer lehetővé teszi az EU számára, hogy korlátozó intézkedéseket fogadjon el, ha a korrupciós cselekmények súlyosan érintik vagy veszélyeztetik a közös kül- és biztonságpolitika célkitűzéseit. Ilyen súlyos korrupciós cselekménynek minősülhet egy köztisztviselő passzív vagy aktív megvesztegetése, illetve egy közszolga által elkövetett sikkasztás, netán hűtlen kezelés, beleértve az ezekből származó bevételek tisztára mosását is, különösen egy olyan országban, amely szerepel az adózási szempontból nem együttműködő országok uniós listáján.
Kemény új világ jön a korrupt oligarcháknak
A direktívatervezet iránymutatásokat határoz meg a korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények meghatározására, a kiszabható szankciók mértékére, valamint a korrupció megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedésekre vonatkozóan. .
A korrupciós bűncselekmények hatékony és átlátható kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának biztosítása érdekében az irányelv előírná a tagállamok számára, hogy alakítsanak ki eljárásokat a bűncselekménnyel vádolt köztisztviselő felfüggesztésére vagy ideiglenes áthelyezésére.
A Bizottság előírná a tagállamok számára, hogy nemzeti jogrendjükben olyan szakosított szerveket hozzanak létre, amelyek függetlenek, és rendelkeznek a korrupció megelőzéséhez és visszaszorításához szükséges forrásokkal és hatáskörökkel. E szerveknek átláthatósággal, integritással és elszámoltathatósággal kell ellátniuk feladataikat.
Erre egyébként itthon kísérlet már van: a már említett, a jogállamisági eljárás miatt létrehozott Integritás Hatóság.
Újdonság az is az uniós jogban, hogy egyetemleges definíciót határoznának meg a korrupcióval kapcsolatos bűncselekményeke vonatkozóan. Beleértve a vesztegetést, a hűtlen kezelést, a befolyással való üzérkedést, a hivatali visszaélést, az igazságszolgáltatás akadályozását és a korrupciós bűncselekményekből származó gazdagodást. A bűncselekmények a köz- és a magánszektorra egyaránt kiterjednek, és szándékos elkövetés esetén bűncselekményként büntetendők.
A korrupt oligarchák számára a legnagyobb csapást az jelentené, hogy az egységes uniós jogi keretrendszer értelmében a tagállamoknak kötelező intézkedéseket kellene tenniük egyes korrupciógyanús esetekben.
Például egyes magánszemélyeket, azok gazdasági érdekeltségeit ki kellene zárni a közbeszerzési eljárásokból.
Ugyanígy a közszférában dolgozókat is elijesztenék a vesztegethetőségtől. A szabadságvesztés mellett vagy annak alternatívájaként olyan szankciókat kellene bevezetni minden uniós országban, amelyek nem feltétlenül büntetőjogi jellegűek, de elrettentő erejűek. Erre hozzák példának a közhivatalok betöltésétől való ideiglenes vagy végleges eltiltás vagy a közbeszerzésből való kizárás lehetőségét. Ráadásul a köztisztviselők felfüggesztését, vagy a közbeszerzésekből való kizárást nemcsak a bizonyított bűncselekmények esetében engednék meg a hatóságoknak, hanem akkor is, ha vizsgálat indul egy ügyben, de az Európai Bizottság kiköti, hogy az ártatlanság vélelme ilyenkor sem sérülhet.
Azt is kiköti a javaslat, hogy védjék a szivárogtatók jogait erősebben az egyes tagállamok. Az érvelésük szerint azok a személyek, akik az illetékes hatóságoknak a múltbeli, folyamatban lévő vagy tervezett korrupciós esetekre vonatkozó információkat jelentenek, amelyeket munkájukkal kapcsolatos tevékenységük során szereztek, azt kockáztatják, hogy ezzel összefüggésben megtorlást szenvednek el.
Az ilyen bejelentők bejelentései erősíthetik a jogérvényesítést, mivel lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára a korrupció hatékony megelőzését, felderítését és üldözését. Így közérdek, hogy biztosítsák a bejelentők számára a bizalmas csatornákat, hogy figyelmeztessék az illetékes hatóságokat, és hogy megvédjék őket a megtorlástól.
Mellékszálként az Európai Bizottság a média szerepét is fontosnak tartja a korrupciós ügyek és egyéb pénzügyi visszaélések felderítésében, így kikötik, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az újságírók biztonságban dolgozhassanak, ne kelljen megtorlástól tartaniuk.
Szigorú, de nem eléggé?
Bár a bizottsági előterjesztés szigorú, és a legtöbb EP-frakció is támogatja, azért vannak, akik nem elégedettek.
Daniel Freund képviselő, az Európai Parlament Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Bizottságának tagja üdvözölte a javaslatokat, ugyanakkor a jogállamisági mechanizmus szigorúbb alkalmazását és az Európai Ügyészség jogköreinek kiszélesítését is beépítené a direktívába.
Hangsúlyozta, hogy a korrupció egyértelműbb meghatározására, valamint a szakosított szervek és az illetékes hatóságok közötti együttműködés megerősítésére van szükség a korrupció elleni küzdelem érdekében.
A direktívatervezetről még komoly viták lesznek, mivel az Európai Parlament is tárgyalni fog a javaslatról, valamint az ott elfogadott változatot a 27 tagállamot tömörítő Európai Tanácsnak is el kell fogadnia. Ugyan lehet, hogy egyes országok nem támogatnák, hogy a korrupcióellenes fellépésben az EU-s intézményrendszer többletjogokat kapjon, azonban kockázatos lenne megvétózni a javaslatot, mivel az az ország, amelyik így tesz, azonnal magára húzza a vádat, hogy támogatja a korrupciót.
Címlapkép: Getty Images.
