Egy demokráciában minden állampolgárnak fontos lenne tudnia, hogy ki mennyit költ politikai hirdetésekre. Ezért kérdeztük meg a Google-t arról, hogy a magyar kormány bombás óriáskampányát miért nem tartják politikai hirdetésnek a YouTube-on. A Google reakciója viszont nem az volt, amire számítottunk, így végül a kérdéssel kárt okoztunk a politikai átláthatóságnak. Jó hír, hogy küszöbön áll az uniós átláthatósági szabályozás a témában.

Ahhoz, hogy az emberek megalapozottan tudjanak dönteni lényeges politikai kérdésekben, fontos lenne tudniuk, hogy kik és milyen erőforrásokkal próbálják őket befolyásolni ebben. Ez egyes országokban jobban, máshol rosszabbul működik, Magyarországon például annyira rosszul, hogy az EBESZ szerint az egész választási folyamatot aláássa az átláthatatlan kampányfinanszírozás a médiahelyzet mellett.

Magyarország speciális helyzetben van abból a szempontból is, hogy az EU-ban szokatlan, hogy az állami tájékoztatás, a közmédia, az összes országos rádió, az összes megyei napilap, majdnem az összes magyar nyelvű tévé és a híroldalak elsöprő többsége lényegében egy párt aktuális kampányát ismételgesse éjjel-nappal.

A magyar hírfogyasztók a Facebookra és YouTube-ra szavaznak

Csakhogy közben e csatornák nagy része egyre inkább elavul a gyors internetes tájékozódáshoz képest. Hazánkban ez elsősorban a közösségi médiát jelenti, és azt is lehet tudni, hogy tavaly óta már valószínűleg többen tájékozódnak a közösségimédia-csatornákról, mint a tévékből.

Ez Magyarországon szinte kizárólag két csatornát, a Facebookot és a Google tulajdonában lévő YouTube-ot jelenti egyébként. Ennek nagyon szerteágazó és komoly következményei vannak. Az egyik az, hogy a pártok is követik a választókat, és egyre inkább ezeken a csatornákon hirdetnek.

A változás annyi előnnyel mindenképpen jár, hogy a nagy techcégek a Cambridge Analytica botránya óta egyre inkább nyilvánosságra kívánják hozni a politikai hirdetések finanszírozóit, így mi is képet kaphattunk arról, hogy a két fő hazai politikai csoportosulás egymáshoz képest milyen lehetőségekkel bír például Facebookon.

Ezzel kapcsolatos, automatikusan frissülő ábráinkat alább nézheti meg: Belakta a Facebookot a politika – kövesse velünk a pártok kampányköltéseit!

A Google meglepő válasza

A Facebookhoz hasonlóan a YouTube magyar politikai hirdetéseit is fontos lenne követni, az utóbbi politikai hirdetéses adatbázisa azonban lényegesen gyengébb, mint az előbbié. A legelső kérdés, hogy egyáltalán mit tekint magyar politikai hirdetésnek az amerikai óriásvállalat.

Ezért megkérdeztük Google-t az egyik legnagyobb magyar tavalyi YouTube-kampányról,

a magyar kormány bombás politikai reklámjáról.

Ez azért is különösen érdekes, mert míg ezt a fizetett kormányzati kampányvideót nem tartotta politikai hirdetésnek a cég, a kormányközeli Aktuális Média teljesen hasonló fizetett hirdetését igen. Az említett kampányvideókról alább olvashat bővebben.

 

 

Ehhez kapcsolódóan:

Olyan szankció ellen pörög a kampány, amely soha nem létezett

A Google válasza annyiban meglepő volt, hogy elismerték az érvelésünket, ezért

úgy döntöttek, hogy az Aktuális Média vonatkozó hirdetését is kivették a megismerhető adatbázisból.

Meg kell jegyezni, hogy a kérdéssel nem az átláthatóság csökkentése volt a célunk. A Google annyival érvelt, hogy szerintük egyik szereplő sem megválasztott egyéni képviselő, jelölt, párt vagy épp választást befolyásolni kívánó csoport. Ezért az Aktuális Média egy napra teljesen el is tűnt az adatbázisból, később kevesebb adattal, de valamiért visszakerült, a magyar kormány kitartóan nem szerepel az adatbázisban.

Az eset arra is rávilágít, hogy eredeti céljára teljesen használhatatlan a YouTube politikai költéses adatbázisa ilyen ad hoc módszertan mellett.

Ehhez hozzá lehet tenni azt is, hogy a kérdés óta az adatbázisban az Aktuális Médiának még a 2021-es politikai költései is megváltoztak, pontosabban a Google szerint növekedtek.

Mindez azt is jól mutatja, hogy

ezen a területen nem jól működik a nagy techcégek önszabályozása,

nem érdekük a politikai hirdetések átláthatósága, nem értenek hozzá, és egyébként is nehéz téma.

Ez nem a Google vagy a Facebook egyedi hibája, a vállalatok általában borzalmasan gyengék etikai vagy átláthatósági döntések meghozatalában, hiszen nem erre találták ki őket. Ez a szabályozás feladata a világon mindenhol, a vállalatok érdeke is az, hogy ilyen ingoványos területeken világos kontrollt kapjanak, amihez tudnak igazodni.

Készül a szigorúbb szabályozás

Az EU-ban már évek óta napirenden lévő téma a politikai reklámok átláthatóságának és célozhatóságának szabályozása. Egyrészt azért, mert a techcégek maguktól látványosan rosszul csinálják, több visszaélésre derült fény az elmúlt években.

Elég akár a brexitszavazásra, Trump 2016-os kampányára vagy a Cambridge Analytica-botrányra gondolni, amikor a választók személyes adatait adták el, és célozták az embereket különböző reklámokkal. Ugyanakkor közérdekű, hogy kiket milyen tartalommal és mennyi pénzből próbálnak elérni a különböző politikai hirdetők.

„A bizottság által korábban előterjesztett vonatkozó jogszabálytervezet már parlamenti szakaszban van” – mondta el a Szabad Európának Simon Éva, a Civil Liberties Union for Europe szakértője.

Simon szerint az új szabályozás nemcsak az átláthatóságra vonatkozik majd, hanem a célozhatóságra is. Utóbbiról úgy érdemes gondolkodni, hogy a nagy techcégek rengeteg adatot tudnak rólunk, amelyeket a szabályozás hiánya miatt ma a politikai pártok üzeneteik szűk körű célzásához tudnak használni.

Elég belegondolni, hogy

mi mindent tudhat rólunk, aki ismeri az internetes keresési szokásainkat vagy teljes Facebook-tevékenységünket.

Az eredeti tervekhez képest szigorúbb javaslatot szeretne az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) – mondta el Simon. Egyrészt azért, hogy a személyes adataink védelme biztosítva legyen.

Egy leegyszerűsített példával: ha valaki lájkol egy melegbárt, az nem jelentheti azt, hogy akár a Facebook, akár a politikai hirdetők melegként azonosítsák, ezt az információt tárolják, vagy ennek megfelelő reklámokkal célozzák.

Másrészt az is problémát jelent, ha a politikai pártok a társadalom különböző csoportjainak egymásnak ellentmondó üzeneteket küldhetnek, különösen úgy, hogy nem is feltétlenül fogják megtudni, hogy másoknak teljesen mást állított a párt ugyanabban a témában. A tavaszi választások során például az ukrajnai orosz invázió kapcsán a Fidesz más kampánnyal célozta a férfiakat és a nőket Facebookon.

Simon elmondása alapján az új szabályozás nemcsak az online kampányokra terjedne ki, hanem más csatornákra, tévére, rádióra, sőt akár az óriásplakátokra is.

„Abban bízunk, hogy a 2024-es EP-választások előtt ez az új jogszabály már alkalmazható lesz. Ezt ugyanis nem kell majd átültetni a nemzeti jogszabályokba, automatikusan alkalmazandó lesz minden tagállamban” – mondta el a jogász.

Hozzátette: messze nem mindegy, hogy mi lesz az új jogszabály tartalma, hiszen egyrészt vannak olyan vitatott kérdések, hogy mi számít politikai reklámnak, másrészt az EU-n belül is eltérő a nagy politikai csoportok álláspontja például a targetálás kapcsán, hogy milyen adatokat lehessen felhasználni a politikai reklámok célzása esetén; nem lényegtelen, hogy milyen kompromisszum születik a végén.

Az új jogszabály célja a demokrácia erősítése azáltal, hogy a politikai reklámok átláthatóságával és az egyénre szabott politikai reklámok visszaszorításával sokszínű és egészséges politikai közbeszéd valósuljon meg, a kampányokban pedig az emberek hiteles információhoz jussanak a versengő politikai pártokról, és ennek megfelelően tudjanak szavazni.