Egymillió adag jöhet belőle, de mit lehet egyáltalán tudni a kínai vakcináról?

Eddig körülbelül 20 millió embert oltottak be a világon a kínai Sinopharm oltóanyagával, amelyből Gulyás Gergely bejelentése szerint 1 millió dózis Magyarországra is érkezhet. Az elölt kórokozót tartalmazó oltóanyag a kínai hatóságok szerint 79 százalékos hatékonyságú, de problémát jelent, hogy a klinikai kísérletek dokumentációja egyáltalán nem elérhető.

Elolvasom a cikket itt: hvg.hu >

A Sinopharm vakcinájával körülbelül 20 millió embert oltottak be Kínában, Bahreinben, az Egyesült Arab Emírségekben és megkapta az ideiglenes engedélyt Egyiptomban, Jordániában és Szerbiában is. (Ez utóbbi miatt felel meg a feltételeknek.)

Az elölt kórokozót tartalmazó oltóanyag a kínai hatóságok szerint 79 százalékos hatékonyságú, a WHO honlapja szerint két dózisra van szükség, melyet 21 nap különbséggel kell beadni. A szállításra, hűtésre vonatkozó információk azonban hivatalosan nem elérhetők, mint ahogy a klinikai kísérletek dokumentációja sem, ami miatt nagyon sokan bírálták a pekingi hatóságokat.

© AFP

Korábbi cikkünkben a Magyarországon érvényes rendeletek alapján azt is írtuk, a Sinopharm vakcinája az OGYÉI engedélye nélkül nem kerülhet forgalomba Magyarországon. Pontosan ez az, amit most felülír a kormány bejelentése, de - mint már említettük - a Nemzeti Népegészségügyi Központnak még így is vizsgálnia kell a beérkező szállítmányokat.

Mire a nagy sietség?

Információink szerint a szakértőket is megdöbbentette a lépés, bár valószínűleg nem érte őket teljesen váratlanul, hiszen a hírt a bejelentés előtt pár órával már megszellőztette a Népszava. Az OGYÉI-t a jelenlegi politikai viharok ellenére is sokan kifejezetten szakmai szervezetnek tartják, szerintük az ottani szakértők garanciát jelentenek arra, hogy ha zöld utat adnak egy gyógyszernek, akkor az valóban biztonsággal alkalmazható.

Egy engedélyeztetési eljárás hagyományosan úgy zajlik, hogy az OGYÉI átnézi a beérkezett dokumentumokat, helyszíni szemlét végez, ellenőrzi a gyártósorokat, a végső döntéshez külső szakértőket is bevon. Ha köztük kérdés vagy véleménykülönbség merül fel, akkor ismét kapcsolatba lépnek a gyártóval, és tisztázzák őket. (Hasonlóan működik az Európai Gyógyszerügynökség is, ahol szintén a gyártótól beérkezett dokumentumok alapján döntenek.)

„Békeidőben” az OGYÉI szakértőinek erre legalább 270 napja van, de a koronavírus-járvány miatt a folyamat az egész világon mindenhol lerövidült, amire a legjobb példa a Szputnyik V hazai engedélyezése. Ez Magyarországon mindössze bő két hónapot vett igénybe, ezalatt értékelték a dokumentumokat, nézték meg a gyártást és tették fel kérdéseiket az oroszoknak.

© MTI / AP

Sajtóinformációk szerint a külsős szakértőknek voltak ellenérveik, amit az OGYÉI a szerdán kiadott közleményében lényegében nem cáfolt. A részleteket nem árulták el, annyit írtak, a vakcinával kapcsolatos döntést a kockázatok és előnyök maradéktalan mérlegelésével, több belső, illetve külső szakértői vélemény figyelembevételével hozták meg, a véleményütközések pedig kijelölték a tisztázandó kérdések körét. A kérdésekre megnyugató válaszokat kaptak, a vakcinát hatékonynak és biztonságosnak találták. Az pedig, hogy az NNK gyártási tételenként ellenőrzi a vakcinát, szintén a megfelelőséget biztosítja. Az NNK vizsgálata további három hetet vesz igénybe.

Mivel a Szputnyik V-re január 21-én nyomták rá a pecsétet, az NNK engedély február 11-e előtt valószínűleg nem lesz meg, így az első ütemben ígért 300 ezer embernek elegendő vakcina jövő hónap végén érkezhet meg.

Ez Gulyás Gergely szavaival is egybevág.

Valószínűleg ezért döntött úgy a kormány, hogy a kínai vakcina esetében ezt már nem akarja megvárni és elég lesz neki a kínai hatóságok engedélye, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ néhány hetes vizsgálata. A sietség miatt jutottunk el odáig, hogy a kormány már nemcsak az EMA, hanem az OGYÉI véleményére sem kíváncsi, így azonban a Sinopharm vakcinája körül még nagyobb lesz a bizonytalanság, hiszen a kutatási eredményeket a kínaiak nem publikálták, így például az sem világos, alkalmazható-e a 65 év felettieknek.

Szijjártó Péter szerint például igen, de egy külgazdasági és külügyminiszter szava ebben az esetben kevesebbet nyom a latba, mint az OGYÉI szakértőié.

Az OGYÉI ellenőrzésének kihagyása nem jelenti azt, hogy egy vakcina nem hatékony vagy biztonságos. Egy orvos erről például azt mondta a hvg.hu-nak, hogy „minden alkalmazott oltóanyag jobb annál, mint amit a koronavírus súlyos állapotú betegeknél okoz”. A Sinopharm vakcinája esetében egyébként nem jelentettek komoly mellékhatást sem a klinikai kísérletek, sem pedig a 20 millió ember beoltása után, és megnyugtatónak tartotta az eredményeket a hvg.hu-nak adott interjújában Kis Zoltán virológus is.

Van másik!

Hasonló érvet hozott fel Orbán Viktor január 15-én, amikor úgy fogalmazott: „föltettem azt a kérdést, hogy mit is vizsgálunk igazából. Azt vizsgáljuk-e, hogy esetleg nagyobb kárt okozunk egy ilyen vakcinával, mint a baj, amit el akarunk hárítani. Mert a magyar emberek, én magam is, mindenki ettől fél, hogy hátha kapunk egy olyan ismeretlen oltást, amiből nagyobb baj lesz, mint amit az a betegség okozott, amit egyébként a vakcinával el akartunk kerülni. Az operatív törzsön pedig egyértelműen az hangzott el, hogy nincs ilyen kockázat. Ami annál is inkább logikus, hiszen tízmilliószám oltják már a saját népüket a kínaiak és az oroszok is”.

Még ha ez logikus is lenne, egy szakmai szervezet és az általuk végzett vizsgálatok figyelmen kívül hagyása megingathatja az egyébként sem túl erős bizalmat az oltások iránt. Bár a magyarok oltási hajlandósága folyamatosan növekszik, a legnagyobb elutasítottsága továbbra is a kínai vakcinának van, a napi.hu felmérése szerint a felnőtt lakosság csupán 1 százaléka lenne hajlandó kifejezetten azt beadatni magának (22 százalék azt mondta, az engedélyezett oltásokat elfogadja.)

© MTI / Varga György

Ha ehhez még az OGYÉI engedélye sincs meg, ez tovább zuhanhat, ez esetben pedig – garanciának véve, hogy az oltások közül tényleg lehet választani – kérdéses, mennyi fogyna az 1 millió dózisos kínai rendelésből.

A kínai vakcinának egyébként még a beszerzési ára sem ismert. Gulyás Gergely erről a kormányinfón annyit árult el csak, hogy a szerződést még nem írtuk alá a kínai féllel, de nem lesz lényegesen drágább, mint a Pfizer/BioNTech oltóanyaga. (Utóbbiért az Európai Bizottság 12 eurót, vagyis 4290 forintot fizet a gyártónak adagonként.)

A kormány döntése abból a szempontból is tűnik inkább PR-akciónak, mert nagyon rövid időn belül újabb három nyugati koronavírus vakcinát is engedélyezni fognak, ezek az amerikai Johnson&Johnson és a Novavax, valamint a német CureVac oltóanyagai. A Novavax esetében még nem zárultak le a tárgyalások a tervezett 100 millió adagról, viszont az Európai Bizottság már tavaly megkötötte a szerződést a Johnson&Johnsonnal 200+200, a CureVac vállalattal pedig 225+180 millió dózisra.

Ha ezek megérkeznek – a jelenlegi ütemterv szerint nem sokkal később, mint a kínai oltóanyag engedélye – valamint addigra a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca is gond nélkül szállít, akkor nehezen érthető, miért volt szükség egy ilyen bizalmat megrengető, radikális lépésre.