Elfogadták az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, illetve bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottságában (LIBE) a Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által az alapvető jogok magyarországi helyzetéről készített jelentést. A Fidesz EP-képviselőcsoportja szerint a dokumentum várható, júliusi eleji plenáris ülésen való elfogadásának sem jogi, sem költségvetési, sem gazdasági következménye nem lesz Magyarország számára.
A nem hivatalos szavazási eredmény szerint a Tavares-jelentés "kis többséggel", 31 igen, 19 nem szavazattal, illetve 8 tartózkodással ment át a bizottságban – közölte a blogján Kumin Ferenc nemzetközi sajtókapcsolatkért felelős helyettes államtitkár.A délelőtt kezdődött szavazási procedúra korábban többórásnak ígérkezett, mert a jelentéstervezethez összesen 551 módosító indítványt adtak be, amelyek közt sok egymást kioltó, illetve egymással bizonyos részkérdésekben versengő alternatív javaslat is volt.
A testület a végszavazás előtt a tervezethez érkezett 551 módosító indítványról is szavazott. A néppárti képviselők, a többi között a magyar Fidesz–KDNP-s politikusok önálló módosító indítványainak nagy többségét elvetette a bizottság.
Rui Tavares ugyanakkor magyar újságíróknak adott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hetekben kidolgozott több mint 40 közös, kompromisszumos módosító indítvány közül több a magyar kormány és a Fidesz észrevételeit is tartalmazza, és ezeket néppárti képviselők is támogatták.
"Bár az elmúlt hetek tárgyalásainak eredményeként a mai szavazáson sikerült a dokumentum több pontját is kijavítani, annak megállapításai továbbra is elfogadhatatlanok. A Tavares-jelentés nem más, mint az európai baloldal pártdiktátuma" – írta a szavazást értékelő közleményében a Fidesz EP-képviselőcsoportja.
"Fontos hangsúlyozni: a dokumentum várható, júliusi eleji plenáris ülésen való elfogadásának ugyanakkor sem jogi, sem költségvetési, sem gazdasági következménye nincs Magyarország számára" – tették hozzá a párt EP-képviselői.
Tavares az EP megbízásából többpárti eseti bizottság élén hosszú hónapokon át végzett vizsgálatot, folytatott konzultációkat és tett több látogatást Magyarországon, mígnem május 7-én nyilvánosságra hozta jelentéstervezetét.
A dokumentum azt vizsgálja, hogy az alkotmányos változások, illetve a médiapluralizmust és az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő törvények összhangban vannak-e az uniós jogszabályokkal, valamint az európai értékekkel. Tavares szerint az elfogadott magyar jogszabályok felvetik a demokrácia és a jogállamiság súlyos veszélyeztetettségének kockázatát.
A magyar kormány szerint a jelentéstervezet tele van súlyos tárgyi tévedésekkel, a Fidesz pedig politikai vádiratnak minősítette a Tavares által készített dokumentumot.
A jelentéssel kapcsolatban nagy érdeklődés övezi azt, hogy milyen megfogalmazás kerülhet be a szövegbe az uniós alapszerződés hetedik cikkének Magyarországgal szembeni alkalmazását illetően. Ez a cikk szorosan kapcsolódik az alapszerződés második cikkéhez, amely kimondja, hogy az unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának alapértékein alapul.
A 7-es cikkelyre való utalás továbbra is bennmaradt a dokumentumban, az arra vonatkozó rendelkezések azonban jelentősen gyengültek – közölte a Fidesz EP-képviselőcsoportja a szavazás után.
A hetedik cikk, amelynek első bekezdése kimondja, hogy a tagállami kormányokat képviselő tanács – a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indoklással ellátott javaslata alapján, saját tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően – megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a második cikkben említett értékeket.
