Két évtized műholdfelvételeit elemezve amerikai és brit kutatók megállapították, hogy a Föld óceánjai egyre zöldebbek, ami potenciálisan tükrözi az éghajlatváltozás hatását a fitoplankton-populációkra, ahogy a világ felmelegszik.
Ahogy arra a szakemberek rámutattak, az apró mikrobák, köztük a növényszerű algák, zöld klorofillt használnak a fotoszintézishez. Minél nagyobb tehát a számuk, annál zöldebb lesz az élőhelyük.
Bármilyen vonzónak is hangzik egy zöldebb világ, a fitoplankton koncentrációjának megugrása valószínűleg számos következménnyel jár az óceáni ökoszisztémákra nézve.
Már most is tanúi vagyunk a fitoplankton hő okozta növekedésének, ami súlyos rövid távú hatásokat generált. Hirtelen felszaporodó populációjuk megfosztja környezetüket az oxigéntől, hipoxiás holt zónákat hozva létre, amelyekből nem tud minden állat kiszabadulni. De vannak hosszabb távú következményei is, amelyeket még nem értünk. A hosszú távú változásokkal kapcsolatos egyik nyitott kérdés az, hogy mennyi adat elegendő ezek észleléséhez:
a korábbi becslések szerint három évtizedes megfigyelésekre lenne szükség ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljanak az óceáni ökoszisztémákban bekövetkező változások.
A Nature folyóiratban publikált tanulmányában a kutatócsoport bebizonyította, hogy körülbelül 20 évnyi MODIS-Aqua műhold adatai elegendőek, ami azt jelenti, hogy gyorsabban megfigyelhetjük, megérthetjük és reagálhatunk az éghajlatváltozásra.
A Föld óceánjai egyre zöldebbé válnak. Forrás: SciTechDaily
Ez a gyorsabb átfutás a távérzékelésnek köszönhető, amely a visszavert fény alapján készített pillanatfelvételeket jelenti az óceán színéről.
Ezeknek a pillanatképeknek a feldolgozása bizonyos szempontból egyszerűbb, mint a fitoplanktonpopulációk mérése más módszerekkel, például a klorofill becslésével.
A kutatók elismerik, hogy az óceán zöldebbé válásának nem a fitoplankton az egyetlen oka. Elemzésük azonban szorosan illeszkedik egy fejlett modellhez, amely azt jósolja meg, hogy az óceáni ökoszisztémák hogyan reagálhatnak az éghajlatváltozásra.
A távérzékeléssel mért fényvisszaverődés, és így a felszíni-óceáni ökológia is jelentősen megváltozott az óceán nagy részén az elmúlt 20 évben
– írják a kutatók a közzétett tanulmányukban, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Az óceán zöldülése különösen az Egyenlítő környékén volt szembetűnő.
Mivel a fitoplankton elnyeli a szén-dioxidot, megnövekedett számuk értékes szén-dioxid-nyelőnek tekinthető, így a kapcsolat összetettebb, mint amilyennek elsőre tűnik.
Mivel azonban a növények képesek a környezetük nagy részét megváltoztatni – beleértve a hőmérsékletet, a tápanyagok elérhetőségét és a víz fényszintjét –, és a tengeri tápláléklánc alapját képezik, így
a számuk növekedése valószínűleg széles körű, jelentős változásokat okoz az erőforrásokban, például a természetvédelmi övezetekben és a halászatban.
Az új eredmények összességében arra utalnak, hogy az éghajlatváltozás hatásai már most is érezhetők a felszíni tengeri mikrobiális ökoszisztémákban, ám eddig még nem észleltük őket.
