Forrás: Alternatív Energia | 2022.12.17.

Úgy tűnik, 2024 után a korábbi napelem-tulajdonosokat is érinteni fogja a szaldórendszer kivezetése.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) novemberi rendeletének értelmében 2024 után senkinek sem lesz elérhető a szaldóelszámolás – számol be a Telex. Azt, hogy az elszámolási rendszert kivezetik, régóta sejteni lehetett, még uniós irányelvek is előírják a lépést. A pontos szabályzással kapcsolatban rengeteg volt a kérdőjel, igaz, lehetett számítani bizonyos részletekre, például arra, hogy a szaldó maradhat azoknál a háztartásoknál, amelyek 2024 előtt telepítettek napelemet. Az új rendelet alapján ugyanakkor ez nem lesz így, sok napelem-tulajdonosnál jelentősen nőhet a megtérülés. A szaldóelszámolás célja az volt, hogy kedvező feltételeivel felpörgesse a háztartási méretű kiserőművek telepítését – itthon ez leginkább napelemes beruházásokat takar. A kapacitásnövekedés a tervezettnél is nagyobb lett, eközben azonban a hálózat fejlesztése elmaradt. Az indoklás szerint éppen emiatt függesztették fel október végén a hálózati csatlakozási lehetőséget új rendszerek esetében. A csatlakozási stop és a szaldó ily módon történő felszámolása nehéz helyzetbe hozza a lakosságot és a szakmát egyaránt.

Szaldó helyett bruttó

A szaldó lényege, hogy a napelemesek gyakorlatilag akkumulátorként használhatják a hálózatot, szabadon lehet áramot feltölteni oda, illetve felvenni onnan – a különbözet után természetesen fizetni kell az éves elszámolás során. A probléma az, hogy ebben a struktúrában napsütéses időszakokban a napelemek miatt túlterhelődhet a hálózat, a sötétebb periódusokban viszont kvázi ingyen kapnak áramot a fogyasztók. Az új rendszert bruttó elszámolásnak nevezik. Ez kevésbé előnyös a fogyasztó számára, lassabbá teszi a beruházás megtérülését, a hálózat számára viszont kedvező, hiszen arra sarkallja a háztartásokat, hogy saját energiájukból minél többet felhasználjanak.

A kommunikáció alapján arra lehetett számítani, hogy sok más országhoz hasonlóan 2024 januárjától itthon is csak az újonnan kiépített rendszerekre fog vonatkozni a szaldó kivezetése. A MEKH rendelete szerint viszont 2024-től a korábbi napelemeseket átveszik a szaldóba, ebben maradhatnak tíz évig, majd mindenkire bevezetik a bruttó elszámolást. A szabályzásból ez explicite nem derül ki, a MEHK azonban megerősítette a Telexnek az értelmezést.

A tervezett rendszer abból a szempontból igazságosabb, hogy a terhek azonosan oszlanak majd meg a napelemesek között. A korábbi tulajdonosok, több tízezer család esetében viszont most alaposan át kell gondolni a megtérülés kérdését. A rendelet értelmében ráadásul egy új modellt is bevezethetnek 2024-től, ez alapján a nappali csúcsidőszakban, a csúcsidőszakban és a völgyidőszakban eltérő lehet a rendszerhasználati díj. Mindez további kérdéseket vethet fel, például hogy szükség lesz-e új villanyórák beszerzésére. A hazai szakmai körök szerint a túlméretezett beruházások a rendszerhasználati díjjal való játék helyett jobb módszer lenne a teljesítménydíj használata.

Mi lehet a megoldás?

Az új szabályok egészen biztosan sokakat arra fognak késztetni, hogy kevesebb áramot tápláljanak a hálózatba. Megoldásként nem csupán a rendkívül költséges, lassan megtérülő akkumulátorok jöhetnek számításba, az energiát melegvíz-tárolásra alkalmas eszközzel, vízben is meg lehet kötni, jóval olcsóbban. A tárolás mellett az áram okosabb, átgondoltabb felhasználására is szükség lesz. Az egyszerűbb okos dugaljaktól a teljes otthont felügyelő okosrendszerekig számos megoldás szóba jöhet. Ehhez nagyobb tudású, kifinomultabb inverterre van szükség. A magyarországi tapasztalatok alapján sajnos az elmúlt tíz évben itthon inkább a hagyományos technológiát választották, csupán a rendszerek 30-40 százalékához tartozik okosinverter, és ezek közül sem mindegyik alkalmas a szükséges fejlesztésekre.

Érdekes továbbá, hogy míg korábban a napelemek déli tájolásával a lehető legtöbb energia előállítására törekedtek, a helyzet most változhat. Ezt követően a kelet-nyugati tájolás kombinálása kerülhet az előtérbe, ezzel ugyanis jobban eloszlik a termelés. Egy olyan rendszer, amelyben a panelek nincsenek sorba kötve, hanem mindegyikhez külön optimalizáló eszköz tartozik, drágább, de egységeit nem kell egy irányba fordítani.