Forrás: SG.hu | 2026.03.11.

Az Európai Unió egyre határozottabban igyekszik fellépni a választásokkal kapcsolatos dezinformáció ellen, de a magyarországi választási kampány új kihívás elé állítja Brüsszelt. Miközben az EU azt ígéri, hogy keményen fellép a választási beavatkozás ellen, a saját határain belül megjelenő fenyegetések kezelése jóval bonyolultabbnak bizonyul.

A jövő hónapban esedékes magyarországi választás előtt egyre több deepfake videó és más félrevezető tartalom terjed az interneten, amelyek az ellenzék vezetőjét, Magyar Pétert célozzák. A tartalmak jelentős része olyan narratívákat erősít fel, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök szövetségesei is terjesztenek. Ez a helyzet kellemetlen dilemmát teremt az Európai Unió számára. Brüsszel ugyanis többször kijelentette, hogy fel kíván lépni a választások manipulációja ellen, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy nem avatkozik be a tagállamok nemzeti választási folyamataiba.

Ez patthelyzetet eredményez az uniós tisztviselők számára. Ha az EU beavatkozik, azzal muníciót adhat Orbán Viktor régóta hangoztatott állításához, miszerint Brüsszel beleavatkozik a magyar demokráciába. Ha viszont nem tesz semmit, az alááshatja az EU új digitális szabályok alapján meghirdetett törekvéseit az online manipuláció visszaszorítására. Brüsszel még mindig a romániai események következményeivel küzd, ahol 2024-ben a választást végül törölték a TikTokon terjedő, feltételezett orosz támogatású információs beavatkozás miatt. Ez a döntés megerősítette az EU-ellenes populista erőket.

Amikor Michael McGrath-t, az európai demokráciáért és igazságügyért felelős uniós biztost arról kérdezték, hogy az Európai Unió tehet-e valamit a Magyarországon terjedő, mesterséges intelligenciával generált félretájékoztatás ellen, azt mondta: "A külföldi információs manipuláció, beavatkozás és dezinformáció esetében természetesen a forrás bárhonnan érkezhet. Érkezhet az Európai Unión belülről is." Hozzátette, hogy fontos reagálni a beavatkozási kísérletekre "bárhonnan is érkezzenek". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy "a Bizottság nem avatkozik be a nemzeti választások lebonyolításába".

A magyarországi választással kapcsolatos érzékenységet tovább növeli, hogy az interneten terjedő tartalmak jelentős része azt a narratívát erősíti, miszerint Magyar Péter együttműködik a brüsszeli elittel, hogy Magyarországot háborúba sodorja. Az egyik deepfake videó például azt mutatja, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és az ellenzéki politikus egy fákkal szegélyezett autópályán haladnak. Magyar Péter ül a volánnál, és amikor egy kereszteződéshez érnek, Ursula von der Leyen felé fordul. Az egyik irány balra Brüsszel felé vezet, a másik egyenesen Magyarország felé. "Ne aggódj Ursula, én mindig a bal oldalt választom" - mondja a hamisított videóban Magyar Péter, miközben mosolyogva a kamerába néz, és az autó a háborút és az adókat jelző táblák irányába halad. Magyar Péter kedden azt mondta, hogy szerinte további szervezett lejárató kampányok várhatók ellene.

A szakértők szerint a választási kampány kezdetével a dezinformáció gyorsan terjedni kezdett, miközben az MI által generált tartalmak megjelölésére vonatkozó szabályokat nem mindig alkalmazzák következetesen. Feledy Botond, a budapesti székhelyű Euroatlanti Integráció és Demokrácia Központ kutatóintézet munkatársa úgy fogalmazott, hogy az EU politikai szereplői eddig alig vállaltak nyílt konfliktust Orbán Viktorral a belföldi dezinformáció kérdésében. "Az uniós szereplők még politikai szinten is alig vállaltak konfliktust Orbánnal a belföldi dezinformáció ügyében, hivatalos intézkedésekről nem is beszélve" - mondta Feledy.

Szilárd Teczár, a Lakmusz tényellenőrző szervezet főszerkesztője szerint egy Nemzeti Ellenállás Mozgalom nevű csoport "többször is közzétett mesterséges intelligenciával generált videókat, amelyek az ellenzéki Tisza pártot és annak vezetőjét, Magyar Pétert támadják". A mozgalom tulajdonosa a kormányközeli Megafon influenszerhálózat. Teczár szerint az átfogó narratíva az, hogy ha a kormány elveszíti a választást, akkor Brüsszel és Magyar Péter Tisza pártja "Ukrajna igényeit helyezné előtérbe, pénzt venne el a magyaroktól", és az országot belesodorná az Oroszországgal vívott háborúba.

A Lakmuszhoz hasonló szervezetek szerint a Fideszhez köthető szereplők hirdetéseket is használnak üzeneteik erősítésére. Bár a nagy platformok, például a Meta, elvileg tiltják a politikai hirdetéseket az Európai Unióban, egyes hirdetések mégis átcsúsznak a szűrőkön. Ben Walters, a Meta szóvivője azt mondta: "Szabályzatunk szerint a hirdetők nem futtathatnak hirdetéseket társadalmi kérdésekről, választásokról és politikáról az Európai Unióban. A vizsgálat után eltávolítottuk az összes szabálysértő hirdetést, amelyet megosztottak velünk."

Miközben Orbán Viktor szövetségesei Magyar Pétert Brüsszel bábjaként ábrázolják, egyúttal az Európai Unió dezinformáció elleni kezdeményezéseit is támadják. Az EU nemrég mutatta be az Európai Demokrácia Pajzsa nevű kezdeményezést, amelynek célja a választási dezinformáció és a külső beavatkozási kísérletek elleni fellépés. László András fideszes európai parlamenti képviselő februárban a Danube Institute konferenciáján bírálta a kezdeményezést. Azt állította, hogy ez a Bizottság "új csillogó eszköze" arra, hogy "ellenőrizze a politikai narratívákat". Szerinte bár a kezdeményezés hagyományos médiát is finanszíroz majd, "a Demokrácia Pajzsán keresztül egy cenzúrakísérletet is finanszírozni fognak".

Az Európai Bizottság az online dezinformációval kapcsolatos szabályok betartását nagyrészt a tagállami hatóságokra bízza. Feledy szerint azonban a magyar Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, amelynek feladata az online platformok felügyelete az uniós jog alapján, nem tekinthető függetlennek. A hatóság ugyanakkor azt állítja, hogy végső soron az Európai Bizottság felelős a nagy online platformokra vonatkozó szabályok érvényesítéséért. A hatóság szóvivője szerint a szervezet "független szabályozó testület, amely kizárólag a törvénynek van alárendelve". A hatóság emellett arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a választás előtt szervezzen kerekasztal-beszélgetést a választások védelméről.

Az ilyen kerekasztal-találkozók gyakoriak a választások előtt, és céljuk, hogy a hatóságok, az online platformok és a civil szervezetek együttműködjenek a választási folyamat biztonságának biztosításában. Az Egyesült Államok republikánus politikusai azonban már bírálták ezeket a kezdeményezéseket, mondván, hogy Brüsszel így próbál beavatkozni a nemzeti választásokba. Krekó Péter dezinformációs szakértő szerint Magyarország hatalomkoncentrációja és a félretájékoztatás elleni fellépés hiánya miatt az ország valóságos "szuperterjesztőjévé" vált olyan narratíváknak, amelyeket a Kreml is támogat. Ezek közé tartozik az a gondolat is, hogy az Európai Unió azért támogatna egy Oroszországgal vívott háborút, mert abból politikai és gazdasági előnyöket remél. "Az orosz dezinformációs gépezetnek nem kell pénzt költenie valamire, amit a magyar kormány ingyen megtesz helyette" - mondta Krekó.

Egy budapesti panelbeszélgetésen Rácz András, a Német Külkapcsolati Tanács elemzője arról beszélt, hogy a választási kampány utolsó heteiben várhatóan jelentősen felerősödnek majd az orosz dezinformációs erőfeszítések. Elmondása szerint ezek célja az lehet, hogy Orbán Viktor számára kedvező irányba befolyásolják a választási eredményt. "Orbán kormánya volt a legjobb eszköz, amely valaha Oroszország rendelkezésére állt az Európai Unióban és a NATO-ban" - mondta. Hozzátette, hogy eddig nem látható összehangolt orosz kampány, de szerinte "ostobaság lenne nem mindent megtenniük azért, hogy Orbán hatalmon maradjon".