Kérdéseinkre Iwona Reichardt a New Eastern Europe főszerkesztő-helyettese válaszolt. Iwona Reichardt PhD fokozatot szerzett politikatudományokból és támogatja, hogy minél több nő dolgozzon a külpolitikában.
Lengyel kormánypárti politikusok az ország szuverenitásának védelmével indokolják, hogy miért vétózzák meg az Európai Unió következő költségvetését, de mi a valódi oka ennek a lépésnek?
Külföldiek gyakran azt hiszik, hogy a lengyel kormányt egyedül a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) alkotja, de valójában egy hárompárti koalícióból áll. Ugyan a PiS egyértelműen a legnagyobb párt, de a 2015 óta végrehajtott jogi változások – így például a bíróságok átalakításának – motorja a Szolidáris Lengyelország (SP) nevű párt volt. A pártelnök, Zbigniew Ziobro az igazságügyminiszter, ő erőltette a külföldön sokat kritizált reformokat.
Ha tehát az Európai Unió érvényesíteni tudná a jogállamisági mechanizmust, akkor az ő minisztériuma, az ő reformjai lennének a leginkább érintettek. A PiS-nek viszont szüksége van a Szolidáris Lengyelországra ahhoz, hogy hatalomban maradhasson. A lengyel kormány ezért meg akarja akadályozni, hogy életbe lépjen a jogállamisági mechanizmus.
Az SP a leghangosabb az LMBT-ellenes kampányban, ők támogatták leginkább az „LMBT-mentes övezetek” létrehozását Lengyelországban. Amikor pedig az Európai Parlament elítélte ezeket az övezeteket, akkor az igazságügyminiszter azt mondta: kisegítik azokat a településeket, amik az LMBT-mentes övezetek kihirdetése miatt esnének el uniós támogatásoktól.
A kormány azt mondja, hogy lehet, hogy idén a miniszterelnökünk nem fog annyi karácsonyi üdvözletet kapni, mint a korábbi években, de ettől még nem fognak minket kitenni minket az EU-ból. Valójában azonban nagyon nagy nyomás a van a miniszterelnökön Ziobro részéről.
Magyarország azért is ellenzi a jogállamisági mechanizmus életbe léptetését, mert akkor következményei lehetnének annak, hogy az uniós források sokszor valószínűleg szabálytalanul kerülnek kormányközeli vállalkozók zsebébe. Lengyelország esetében a korrupció mennyire komoly tényező?
A korrupció Lengyelországban nem játszik szerepet, főleg nem az uniós támogatások esetében nem. Sokak szerint egyébként épp az első PiS kormány szorította vissza a korrupciót Lengyelországban.
Mire számít, Lengyelország milyen messzire lesz hajlandó elmenni a jogállamisággal kapcsolatos vitában?
Ez attól függ, milyen erős a Ziobro pozíciója. Az biztos, hogy a kormánynak szüksége van az uniós forrásokra, mert csak úgy, mint Magyarország esetében, hatalmas összegekről van szó.
Néhány újság már bemutatta, hogy mely szektorok lennének a legnagyobb vesztesei annak, ha elapadnának az uniós támogatások. Ezek a szektorok pedig nyilván nem akarják elveszíteni a támogatásokat.
Egyelőre azonban az igazságügyminiszter nagyon erősen beleállt a kofliktusba, és nem hajlandó kompromisszumot kötni. A lengyel kormány úgy számol, hogy valójában Németország áll a jogállamisági mechanizmus mögött, és belekezdtek egy erős németellenes kampányba is.
A kormány valószínűleg el akarja odázni a döntést 2021-ig, mert a német soros elnökség az év végével lejár. Ha sikerül addig kihúzni, akkor a következő soros elnök Portugáliával már könnyebb lehet megbirkózni. 2021 második felétől már Szlovénia lesz a soros elnök, és velük már biztosan sikerül megegyezni.
Ez a vétóig fajult költségvetési vita az EU történetének egyik legnagyobb konfliktusa. Milyen következményei lehetnek ennek Lengyelországra?
A lengyelek 80 százaléka támogatja az Európai Uniót, de nem valószínű, hogy az emberek emiatt a konfliktus miatt kormány ellen fordulnának. Hiába zajlanak már egy hónapja az abortusz-szabályozás megváltozása miatt kitört kormányellenes tüntetések országszerte, a kormány támogatottsága szinte egyáltalán nem változott. Komoly változások zajlanak a lengyel társadalomban, de ezek még nem érték el azt a szintet, hogy veszélyeztetnék PiS hatalmát. Annál is inkább, mert a legnagyobb probléma most a koronavírus-járvány, ezen pedig semmilyen uniós vita nem fog változtatni.
