Forrás: Zöld Pálya | | 2023.11.08.

A jövő lehetséges üzemanyagának előnyei és hátrányai.

1966-ban készült el az első hidrogéncellás jármű, amiből ugyan nem lett sorozatgyártott termék, de megnyitotta az utat egy olyan anyag használata előtt, ami talán egy nap leválthatja az olajalapú üzemanyagot égető járműveket. A hidrogén égése során csak hőt és vizet bocsát ki, ami méltán adhat okot optimizmusra alkalmazása esetén a klímavédelemben.

Sajnos azonban nem véletlen, hogy még nem váltotta le a regnáló üzemanyagokat a színtelen szagtalan, rendkívül gyúlékony gáz. Előállítása jelenleg többnyire gázzal vagy szénnel történik olyan folyamatok során, amelyek sok szén-dioxidot kibocsátásával járnak, így amit nyerünk a vámon, annak egy részét el is veszítjük a réven.

A megújuló energia felhasználásával előállított, úgynevezett zöld hidrogén ígéretes, de drága alternatívát kínál, azonban az utóbbi időben nyílt egy kiskapu a probléma megoldására. A hidrogén a Földön leggyakrabban előforduló kémiai elem, és a természetben a víztől a növényekig mindenben előfordul.

Egészen a közelmúltig nem gondolták, hogy a bolygónkon jelentős mennyiségű hidrogéngáz van tiszta formában, de mostanra kiderült, hogy Föld hatalmas természetes hidrogénkészleteket rejt, aminek lelőhelyeit az utóbbi időszakban nagy számban tárták fel világszerte. A kontinensen először Franciaországban, majd Svájcban is jelentős mennyiségű hidrogén kitermelésére alkalmas helyeket találtak. Az első hasonló hely feltárása még 2012-ben, Maliban történt, azóta próbáltak a kutatók újabb telepeket találni.

A hidrogénnek van egy óriási előnye a földgázzal szemben, melynek kialakulása akár évmilliókat is igénybe vehet, hogy rendkívül gyorsan újratermelődik. Startupok vizsgálják azt, hogy pontosan hogyan alakulnak ki ezek a lelőhelyek és hogy kereskedelmi szempontból kiaknázhatók-e. Bár a legtöbb természetes hidrogén valószínűleg elérhetetlen tengeri területeken található, Ausztráliában, Kelet-Európában, Franciaországban, Ománban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban, valamint a nyugat-afrikai Maliban már fedeztek fel lelőhelyeket.

A Lorraine-i Egyetem GeoRessources Laboratóriumának, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központnak (CNRS) és a La Française de l'Energie energiaipari vállalatnak a kutatócsoportja a talaj metánszintjének vizsgálata során bukkant rá a az eddig legjelentősebb telepre. A becslések szerint 46 millió tonna hidrogén található itt, ami a globálisan megtermelt éves mennyiség felét teszi ki. Eközben Spanyolország északkeleti részén a Helios Aragón feltáró vállalat azt állítja, hogy több mint egymillió tonna hidrogént találtak, aminek 2024-ben kezdhetik meg a kitermelésre irányuló munkálatokat.

Jelenleg kilogrammonként nagyjából 5 euróba kerül a zöld hidrogén, és ehhez képest a fehér hidrogént kilogrammonként mindössze 50 eurocentből elő lehetne állítani. Mégis van egy sor kérdés, aminek megnyugtató megválaszolása nélkül nehéz lesz továbbhaladni a kitűzött cél felé. Egyes tudósok úgy látják, hogy komoly problémákat okozhat az anyag tárolás, vagy szállítás során történő esetleges szivárgása. Ha a hidrogén a légkörbe kerül, az csökkentheti a felhasználásból származó előnyöket. Ez egy viszonylag sok vitát generáló téma manapság, hiszen van, aki szerint a szivárgásból származó kockázatok csekélyek a légkörre nézve.

Ez azonban még nem minden. A szállítás talán még ennél is több kérdést felvető művelet. A hidrogén gáz formájában sok helyet foglal el, és -253 °C-os hőmérsékletet igényel a cseppfolyósításhoz, ami rendkívüli módon drágíthatja a folyamatot. Bár a meglévő gáz vezetékek kézenfekvő megoldást nyújthatnának a szállításra, de a tudósok szerint ez könnyedén korrodálhatja a csöveket, ami újabb szivárgással járhat.  Mindezek mellet a hidrogénmolekulák nem csak sokkal kisebbek és könnyebbek, mint a metánban lévő molekulák,  és így nehezebb megfékezni őket, de sokkal robbanékonyabbak is, mint a földgáz, ami biztonsági aggályokat vet fel.

Vannak, akik szerint az elektromos autók és a hőszivattyúk már emiatt megnyerték a versenyt, de a témával foglalkozó szakértők jelentős hányada bízik egy jövőbeli innováció megszületésében, mely megoldást jelenthet a fenti problémákra.