Forrás: 444.hu | cs Dániel | 2020.06.21.

„Az egyetemért állunk itt, bár nincsenek illúzióink, hogy a hatalom végigviszi azt, amit eltervezett. Ilyen a hatalom természete. Ő, mint egy gömböc dagad, hízik, tágul. Mindent bekebelez, ami az útjába kerül. De aztán egy szép pillanatban megreped. És egy még szebb pillanatban meg szétrobban. Az a jó hírem, hogy mi ezt meg fogjuk élni. Látni fogjuk a robbanást, és nincs az a tűzijáték, ami vetekedhetne vele.

Az pedig egy hamisítatlan, tőrőlmetszett pillanat lesz, amikor a Parlamentben a Fiatal Demokraták Szövetsége megszavazza egy másfél évszázados nemzeti hagyomány, a Színház- és Filmművészeti egyetem szétverését. Fiatalság bolondság.”

Ez hangzott el a Vas utcai tüntetés végén a színpadra kiállt diákok szájából. 

Vasárnap délután a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói, tanárai és egy rakás művész demonstráltak egyetemük szabadságáért. Ugyanis, ahogy a kormány a Corvinusszal és hat másik egyetemmel már megtette, most az SZFE-t akarja úgy átalakítani, hogy annak irányítása az ő kezébe kerülhessen át. 

A törvényjavaslat szerint Palkovics László alapításával létrejönne a Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány, amely az egyetem fenntartásáért felelős. Az alapítványt irányító kuratórium tagjait a miniszter nevezi ki, az alapítvány vagyonát a kormány biztosítja.

A hatalomnak régóta szúrja a szemét a Színművészeti Egyetem. Korábban a pártsajtóban több hullámban támadták az intézményt és annak oktatóit. Hollik István, a Fidesz kommunikátora június 4-én azt mondta a parlamentben:

 „Ehhez az intézményhez 30 éve nem nyúltak hozzá. Változatlan formában működik, és azt gondolom, hogy így ebben a helyzetben a nemzeti identitás megerősítéséhez átörökítéséhez nem tud megfelelő mértékben hozzájárulni.” 

A közel kétórás tüntetésen számos ismert művész jelent meg. Magam körül láttam Koltai Róbertet, Bodó Viktort, Jordán Adélt, Máté Gábort, Pelsőczy Rékát, Závada Pétert, Závada Pált, Molnár Piroskát és még sokakat másokat. Felszólalt Hegedűs D. Géza színész és tanár. Felolvasták Enyedi Ildikó és Tarr Béla rendezők tüntetésre küldött leveleit. 

Az esemény egy diák felszólalásával indult, és egy kaposvári színinövendék levelével zárult. A két szövegben az volt a közös, hogy mindkét fiatal arról beszélt, hogy félnek. Béres Bence harmadéves színművész azt mondta: 

„Az az igazság, hogy eléggé be vagyok szarva. Vajon holnap milyen gyalázkodó cikkek kerülnek ki rólam, vagy bármelyik mellettem felszólalóról? Milyen rágalmazásokat kaphatunk mi, akik itt felszólalunk? Kárt okozok ezzel a családomnak, a barátaimnak, az osztálytársaimnak, a tanáraimnak, az egyetemnek? Az, hogy 2020-ban fiatal egyetemistáknak ezzel a gondolattal kell kiállni a színpadra, és elmondani a véleményüket, az nagyon nincsen rendben.” 

A kaposvári diák pedig arról írt levelében, hogy nem meri elárulni a nevét, mert fél, hogy az a karrierjébe, diplomájába kerülhet, de névtelenül üzeni, hogy a kaposvári diákok a budapestiek mellett állnak.

Szöllősi Barnabás, forgatókönyvíró szakon végzett diák egyszerű üzenetet küldött a kormánynak: „Az egyetem a miénk, egyetemi polgároké. Az egyetem azé, aki ott tanul, tanít, alkot, dolgozik.” 

Hozzátette, hogy az ő választott rektoruk Upor László. Tudják jól, hogy a cél a kritikai értelmiség felszámolása. Hogy azok már ne jussanak jövőben hozzá az oktatáshoz, akik a zsarnokot nevén nevezhetnék. 

„De mi, egyetemi polgárok tudjuk ki a zsarnok, és tudjuk, mi a szabadság.”

Székely Kriszta, az egyetem oktatója, a Katona József Színház rendezője erős beszédét visszafojtott lélegzettel hallgatta a tömeg, ami betöltötte az egyetem előtti utcaszakaszt: 

„Nézzetek körül, és emlékezzetek rá, hogy ami most történni fog, az annak ellenére történik, hogy a színház- és filmművészet jelentős alkotói, tanárai és az egyetem diáksága tiltakozását fejezte ki! Ez ma a mi országunk. A helyzet rossz, és lehet még rosszabb.” 

Azt üzente a diákoknak, hogy most megfigyelhetik az embert, aki mögött ártó és sötét hajlam, szenvedés és sértettség lakik, de ne felejtsék el a hajlandóságát a jóra és az önfeláldozásra sem. 

„Nagyon úgy tűnik, hogy az egyetemet politikai felügyelet alá helyezik. Nagyon nagy baj.”

Arra kérte a diákokat, hogy ha morálisan nehéz helyzetbe kerülnek a pályán vagy az egyetemen belül, őrizzék meg saját függetlenségüket és alkotó tanító indulatukat.

„Ennél nagyobb ellenállás nincs. Ne rántsa le magával ez a zavaros kor a fiatal művészeit. Mert ha majd újra szabadon lehet művelni ebben az országban a kultúrát, akkor majd nagy szükségünk lesz egymásra!”     

A tüntetésen a diákok közfelkiáltással Upor Lászlót nevezték ki rektornak. A diákok közös beszéddel zárták az eseményt, ahol azt üzenték a hatalomnak: „Mi akkor is dolgozunk, amikor önök már többnyire nem, és legyenek bármily fiatal demokraták, mi akkor is dolgozni fogunk, amikor önök már egyáltalán nem.”

(Érdekesség: A Magyar Távirati Iroda nem találta méltónak az eseményt, hogy beszámoljon róla.)