"Lassan mondom, hogy Putyin is megértse: R U S Z K I K H A Z A!" – Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője hétfőn délelőtt ezzel a Twitter-üzenettel mondta el véleményét az Ukrajnában kialakult helyzetről, és ezzel megelőzte Martonyi Jánost és Orbán Viktort is. A miniszterelnök ugyanis hétfő délig nem tartotta fontosnak, hogy elmondja véleményét az ukrán válságról. 

Miközben az európai és köztük a környező országok vezetői az elmúlt napokban egymás után adtak ki nyilatkozatot arról, hogy elítélik az orosz lépéseket, és védelmükbe vették az ideiglenes kormányt, addig a magyar kormány nevében az elmúlt napokban csak a Külügyminisztérium adott ki nyilatkozatot. Vasárnapi hosszú közleményükben azt írták, hogy "elkötelezettek vagyunk a Magyarországgal szomszédos Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett, és a nemzetközi kötelezettségek, így az ENSZ Alapokmánya figyelmen kívül hagyásaként értékeljük az ország területi épségének megsértését”, ezenkívül leírták, hogy szerintük az "érintett feleknek” békés, tárgyalásos úton kellene rendezniük a konfliktusukat.

A miniszterelnök hétfőn délben egy Fejér megyei gyáravató után tett egy rövid nyilatkozatot, de a kialakult helyzetet nem értékelte. Csak arról beszélt, hogy a magyarok biztonságban vannak Magyarországon és Kárpátalján is, és a magyar kormány azon dolgozik, hogy biztonságban is maradjanak. Hozzátette: Magyarország nem része a konfliktusnak. A külhoni magyaroknak pedig azt üzente: "számíthatnak ránk". A kormányfőt a hallgatása miatt a hétvégén keményen bírálta az ellenzék, Mesterházy Attila, az MSZP-elnöke vasárnap azt írta: "A nyugati világ vezetői egyértelműen fogalmaztak, míg Orbán gyáván lapít! Mi az oka a hallgatásának? Csak nem a 3000 milliárd forintos orosz hitel?”

A Fideszben sem értik

Kormányzati tisztviselők ezt a visszafogottságot a kárpátaljai magyarok helyzetével magyarázták az Origónak. Szerintük egy olyan szituációban nem lehet kapkodni, amikor néhány órán belül teljesen megváltozhat a helyzet. A kormány álláspontját magyarázó források tagadták, hogy a visszafogottságnak köze lenne ahhoz, hogy az új paksi blokkok orosz hitelből épülnek meg. Az egyik tisztviselő szerint az ukrán krízis jelenleg a legfontosabb világpolitikai kérdés, a kezelése befolyással lesz arra is, hogyan ítéli meg az utókor az Obama-adminisztrációt. Emellett világpolitikai szempontból eltörpül a paksi bővítés. „Orbán annyira nem lábszagú, hogy ezt a két kérdést összekeverje” – fogalmazott.

Ennek ellenére a Fideszben is megjelentek a kritikus hangok. Egy külpolitikai kérdésekben jártas kormánypárti képviselő semmitmondónak, túlzottan semlegesnek nevezte a kormányzati reakciót. A fideszes szerint érthető az óvatosság, amikor a Krímet mindenféle jelzés nélküli katonák szállják meg, de a külügy reakciója ennek dacára „túlzottan erőtlen, maszatolásszerű” volt. Szerinte ebben közrejátszhatott, hogy a kormány úgy gondolta, a januári Putyin–Orbán-találkozó után bizalmi légkör kezdett kialakulni a két ország között, így nem akartak azonnal markáns állásfoglalást tenni. A politikus hozzátette, ez a magánvéleménye, az okokra rá fog kérdezni a kormánynál.

Abban azonban minden kormányzati, fideszes forrásunk egyetértetett, hogy a baloldali ellenzék reakciója kifejezetten káros volt. Különösen Bajnai Gordont, az Együtt-PM vezetőjét bírálták, amiért vasárnap flashmobot tartott Oroszország budapesti nagykövetsége előtt. Az ellenzéki politikus akcióját „izgágának, felelőtlennek, túlmozgásosnak” nevezték, az egyik fideszes úgy fogalmazott, „szerencse, hogy nem ők vannak kormányon”. A politikus hozzátette: bármivel is próbálkozik az ellenzék, a külpolitikai válságok mindig a hatalmon lévő kormány népszerűségét növelik. 

Mindig is ingoványos volt 

A miniszterelnök hosszú ideig tartó hallgatását túlzott óvatoskodásnak értékelte az Origónak Deák András, a Külügyi Intézet munkatársa is, akivel még Orbán délben elmondott, pár mondatos nyilatkozata előtt beszéltünk. Deák szerint egy ilyen fajsúlyos külpolitikai helyzetben, különösen, hogy az egy szomszédos országban történik, a miniszterelnöknek meg kell szólalnia. "Ha semmitmondó, egyik felet sem elítélő nyilatkozatot tesz, azzal is többre megy, mint a hallgatással” – mondta Deák, aki szerint a hallgatás azért is szerencsétlen volt, mert tovább növelte azt a misztikumot, ami az oroszokkal másfél hónapja megkötött, paksi bővítésről szóló egyezményt övezi.

"Túlfélik a dolgot az oroszoktól” – mondta Deák, aki szerint ebben a helyzetben "ez a legrosszabb, amit lehet csinálni. Ez nem Egyiptom vagy Líbia, itt nem úszhatja meg, hogy ne menjen el egyik vagy másik irányba, előbb-utóbb mondania kell valamit” – mondta. Ha az EU vagy a NATO intézkedéseket hoz, azokhoz csatlakoznunk kell, márpedig erre akár napokon belül sor kerülhet (José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hétfőn jelentette be, hogy nagyon hamarosan rendkívüli EU-csúcsot tartanak Ukrajna ügyében).

Orbán óvatosságát nem látja példa nélkülinek Póti László, a Külügyi Intézet orosz és ukrán kül- és biztonságpolitikával foglalkozó munkatársa, aki szerint a kárpátaljai magyarok helyzete miatt a magyar kormányok mindig óvatosan foglalkoznak az ukrajnai belpolitikai eseményekkel. Ez egy kormányokon átívelő jelenség, hasonlóan visszafogott volt a magyar külpoltika kommunikációja 2004-ben is, az ukrán narancsos forradalom idején – mondta. A magyar dilemma mindig az, melyik felet támogassák: a nyugatias politikai csoportokat, akik nem fogékonyak a kisebbségi politika, így a határon túli magyarok sorsa iránt, vagy a kelet felé vonzódó politikai csoportokat, akiknek az orosz kisebbség ügye miatt fontos ez a kérdés. Póti szerint ezért jellemző, hogy Magyarország általában nem önállóan, hanem a szövetségesi rendszerében, az EU- vagy a V4-országokkal közösen fogalmazza meg álláspontját.

Hétfőn kora délelőtt megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy miért nem szólalt még meg Orbán Viktor az ukrajnai helyeztről, mikor tartaná indokoltnak, hogy személyesen is mondjon valamit, illetve hogy a hallgatását befolyásolja-e az Oroszországgal kötött megállapodás. A kormányszóvivői irodától válaszul jelezték, hogy Orbán Viktor ma vidéki programján nyilatkozott az ukrán helyzetről.