A kínai kormány nemrég bejelentette, hogy készen áll közvetítőként fellépni a konfliktusban. A kelet-ázsiai ország próbál pártatlanként feltűnni, azonban többször is megakadályozta az invázió elítéléséről szóló határozat elfogadását az ENSZ-ben, és amerikai hírszerzési jelentések szerint fegyverek szállítását fontolgatja az orosz hadsereg számára. Utóbbi állítást Peking lejáratásnak nevezte és visszautasította.
A most nyilvánosságra hozott békejavaslat is azt az orosz narratívát visszhangozza, miszerint valójában a Nyugat a felelős a háborúért.
Mit tanácsol Kína?
A dokumentumban mindenekelőtt azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgettek, valamint az Oroszország elleni szankciók eltörlését, mondván, hogy az érintett államoknak be kellene szüntetniük visszaéléseiket az egyoldalú büntetőintézkedésekkel, és ki kellene venniük a részüket a feszültség csillapításából.
A felsorolt tizenkét pont közül több is teljesen általános, nem tartalmaz konkrét javaslatokat.
Oroszország vagy Ukrajna megnevezése nélkül kitér arra, hogy tiszteletben kell tartani minden állam szuverenitását. Azt nem tudni, hogy ez mit jelentene Ukrajna esetében, amelynek Oroszország 2014 óta több területét is annektálta a nemzetközi jog felrúgásával.
Elítélték a „hidegháborús mentalitást”, és aláhúzták, hogy „egy régió biztonságát nem szabad a katonai blokkok megerősítése vagy kiterjesztése útján elérni”. Vlagyimir Putyin orosz elnök az invázió tavalyi megindítása előtt garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy Ukrajna soha nem lép be a NATO-ba.
Szó van a békejavaslatban a civilek elleni támadások beszüntetéséről, a hadifoglyok védelméről, illetve az atomerőművek biztonságának megőrzéséről és a gabonaexport fokozásának lehetővé tételéről is.
„Az előterjesztés alaphangja és központi üzenete meglehetősen oroszpárti” – közölte Li Ming-csiang, a Szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem professzora.
Ehhez kapcsolódóan: Miért aggasztó Kína álláspontja az ukrajnai háborúval kapcsolatban?
Támogatja-e Kína Oroszországot a háborúban?
Elemzők szerint Kína megpróbál egyfajta – gyakran ellentmondásos – kötéltáncot járni az ügyben.
A kormány leszögezte, hogy Moszkvát a NATO nyugati terjeszkedése provokálta. Hszi Csin-ping elnök pár héttel a háború 2022. február 24-i kezdetét megelőzően fogadta orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint. Az ekkor kiadott közös nyilatkozatban korlátlannak minősítették a barátságot a két ország között.
Kína ezt később a nyugati bírálatok ellenére is megerősítette, de Hszi még nem jelentette be tavaszra várt moszkvai látogatását.
„Kína mindkét kapura próbál játszani. A nyilvánosság előtt olyan országként állítja be magát, amely törekszik a békére Ukrajnában, privátim azonban láthattuk az utóbbi hónapokban nem halált okozó felszerelések küldését, amelyek közvetlenül segítik Oroszország háborús erőfeszítéseit” – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Ehhez kapcsolódóan: Kína szerepet vállalna az ukrajnai békekötésben
Peking eddig retorikai és politikai támogatásban részesítette a Kremlt, például segített megakadályozni a háborút elítélő határozatok elfogadását az ENSZ-ben.
Az amerikai külügyminiszter előző hétvégén közölte: az Egyesült Államokat régóta aggasztja, hogy Kína esetleg fegyvereket szállíthat Oroszországnak, és most bizonyos értesülések szerint éppen ennek lehetőségét tanulmányozzák.
Hasonlóan nyilatkozott szerdán a NATO főtitkára is, aki arról számolt be, hogy a kínai fegyverszállítás a nemzetközi jog megsértését jelentené.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter ugyanakkor kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Kína halált okozó fegyvereket szállítana Oroszországnak.
„Úgy gondolom, hogy ha Kína segíteni is fog nekik, az nem fegyverzet lesz, hanem valami más, például ruházat” – vélekedett.
