Forrás: Napi.hu | 2017.01.14.

Kínát nem tudja úgy "rendre utasítani" az USA, ahogy Japánnal tette a nyolcvanas években, ha az új washingtoni adminisztráció megpróbálja nyomás alá helyezni az ázsiai óriást, durva válaszra számíthat és a meccs végén mindkét fél veszít. Ennek hatását az egész világgazdaság megérezné.

A földrajzi közelség és a történelmi párhuzamok ellenére Kína nem Japán, ezért ha a megválasztott amerikai elnök megpróbálja "megregulázni" az ázsiai országot, annak rossz vége lehet - írja a MarketWatch elemzőkre hivatkozva. Donald Trump elnökválasztási kampánya során ismételten megesküdött arra, hogy leszoktatja Kínát inkorrekt kereskedelmi viselkedéséről.

Ennek alapján a szakértők arra számítanak, hogy hivatalba lépése után agresszív lépéseket tesz annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse a világ legnagyobb exportőr országának vezetőit. Olyan módszereket választhat, amelyek Japánnal szemben az 1980-as években beváltak.

Régi történet

Azokban az években a szigetország volt a világexport bajnoka olyan márkáinak köszönhetően, mint a Toyota vagy a Sony. Az Egyesült Államokkal korábban kialakított kedvező kereskedelmi kapcsolatainak köszönhetően, elárasztotta áruival az USA-t. Akkoriban óriási sajtója volt annak, hogy a japánok letaszítják a világ vezető gazdasági hatalmának járó trónról Amerikát.

Válaszul a két ország kereskedelmi kapcsolataiban kialakult óriási deficitre, a washingtoni kormány importkvótákat vezetett be a japán termékekre és sikerrel követelte Tokiótól, hogy nyissa meg a korábbinál jobban a japán piacot az amerikai vállalatok előtt.

Új konfliktus

Kína - szemben a három évtizeddel ezelőtti Japánnal - visszavágna, ha az USA kereskedelmi korlátozásokkal fenyegetné - mondja Helen Qiao, a Bank of America Merrill Lynch elemzője. Egy kereskedelmi háborúban Peking meghatározott amerikai szolgáltatásokra és árukra vonatkozó korlátozásokkal válaszolhat a washingtoni nyomásgyakorlásra.

Rontana a helyzeten, hogy a Trump-adminisztráció esetleges akciója a lehető legkényesebb helyzetben érné a kínai vezetést, amely küszködik a gazdasági növekedés lassulásával és a tőkekiáramlással. A GDP idén várhatóan csak 6,4 százalékkal bővül a tavalyi 6,7 és a 2015-ös 6,9 százalék után.

Gondok

Egy a kínai árukra kivetett ötszázalékos amerikai vám 0,1 százalékponttal fékezheti a bővülést, míg a Trump választási beszédeiben említett 45 százalékos büntetővám már 1,4 százalékpontot faraghat le a GDP-növekedés tempójából.

A héten 6,92 jüant kellett adni egy dollárért míg egy évvel ezelőtt csak 6,49-et és az előrejelzések szerint a negyedik negyedévre 7,3-re gyengülhet a kínai valuta amerikai társával szemben.

Az ország valutatartaléka 41 milliárd dollárral csökkent egy hónap alatt, s ezzel hatévi mélypontra 3,01 ezer milliárd dollárra esett decemberben A csökkenés oka, hogy a jegybank devizaeladásokkal igyekszik erősíteni a jüant a tőkekiáramlás fékezése érdekében.

Van más megoldás

A Világbank elemzése szerint a vámok emeléséről gyorsan kiderülhet, hogy visszaütne a feladóra. Látva a kínai-amerikai kapcsolatok bonyolultságát Trump egyszerűbbnek tarthatja, hogy valutaárfolyam-manipulálónak minősítse Kínát. Ennek megvannak a feltételei.

A washingtoni pénzügyminisztérium ezzel vádolhatja azt az országot, amelynek az USA-val szembeni külkereskedelmi többlete meghaladja a 20 milliárd dollárt, folyó fizetési mérlegtöbblete pedig a GDP három százalékát, továbbá folyamatosan beavatkozik valutája piacán, mégpedig láthatóan azzal a céllal, hogy számára kedvezőbbé alakítsa azt.

Ezek nem törvényben előírt szabályok, így a jövendő elnök megkérheti a tárcát, hogy állapítson meg más számokat vagy akár kormányrendeletben nyilváníthatja devizamanipulátornak Kínát - hangsúlyozza Qaio.

Jöhet az akció

Ha ezt rásütik az ázsiai országra, akkor kizárhatják a kínai cégeket az amerikai közhivatalok közbeszerzéseiből, az IMF-nek erősíteni kell a jüan árfolyamával kapcsolatos ellenőrzéseit és Washington kereskedelmi tárgyalásokat kezdeményezhet. Qaio szerint ha valutamanipulálóvá nyilvánítanák Kínát, annak az lenne a célja, hogy rövid úton a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék a pekingi vezetést.

És a reakció

A szakértők várakozásai szerint azonban Kína nem úgy reagálna a nyomásgyakorlásra, mint Japán, amely például visszafogta az USA-ba irányuló autóexportját, hanem hangosan protestálna az IMF fellépése ellen. Peking valószínűleg nem menne el addig, hogy piacra dobja a kínai kézben lévő amerikai kötvényeket, ám ennél kevesebb is sok lenne.

Már az üzengetés, a szavak háborúja is súlyosan rombolná a piaci szereplők bizalmát az USA-val és Kínával szemben, aminek káros hatása kisugározna a világgazdaságra is.