Forrás: Napi.hu | Domokos László | 2020.02.29.
Fotó: Shutterstock

A magyarországi nyugdíjrendszer a jövőben növeli az egyenlőtlenséget az idősek között - állapítja meg az Európai Bizottság friss országjelentése, amely külön kitér erre a problémára.

Eszerint a szélesedő jövedelmi egyenlőtlenségek hozzájárulnak a közkiadásokkal kapcsolatos fenntarthatósági problémákhoz. Ezen egyenlőtlenségek megszüntetése pedig általában többletkiadásokkal jár.

Mire elég ma az átlagnyugdíj? És 20 évvel ezelőtt?

Magyarországon 2016 óta a bérek a nyugdíjaknál nagyobb ütemben emelkednek. A nyugdíjemelés inflációkövető, továbbá egyéb juttatásokat is kaptak az idősek. A nyugdíjprémium 2017-2019-ben a teljes nyugellátás 0,9, 1,2, illetve 1,4 százalékát tette ki, emellett az Orbán-kabinet ad hoc juttatásként élelmiszer- és rezsiutalványt is biztosított, ezek 2018-ban és 2019-ben 0,7 százalékos éves nyugdíj-emelkedést jelentettek.

Összességében a nyugdíjak évente átlagosan 2,8 százalékkal nőttek, miközben a béremelkedés az elmúlt öt évben átlagosan évi 9,2 százalék volt. Emiatt az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér arányaként kifejezett helyettesítési ráta a 2015-ös 67 százalékról 2019-ben 53 százalékra eset vissza.

Rossz helyzetben vannak a jövő nyugdíjasai

A nyugdíjjogosultságokra vonatkozó szabályok nyomán a gyors béremelkedés a nyugdíjak közti szakadékot is mélyíti. A brüsszeli szakértők elemzése megállapítja: például a 2021-ben megállapított nyugdíjaknál érvényesül az elmúlt évek gyors béremelkedése, míg a 2016-ban megállapított nyugdíjaknál nem. Vagyis a 2021-ben nyugdíjba vonulók nominális nyugdíja 35 százalékkal magasabb lesz, mint azoké a nyugdíjasoké, akik ugyanolyan életpályát követően öt évvel korábban mentek nyugdíjba. Ehhez képest az ötéves eltérés 2016-ban csupán 1 százalék volt.

Ráadásul az elmúlt években végrehajtott intézkedések hatására az egyenlőtlenségek várhatóan tovább nőnek. Még 2011-ben vezették be az egykulcsos jövedelemadót. Ennek hatására csökkent az alacsony keresettel rendelkezők nettó jövedelme, miközben a magas keresetűeké emelkedett. A szélesedő bérszakadék tükröződik a nyugdíjakban, mivel a nyugellátás alapját a nettó bér jelenti.

Magyarországon 2013-ban megszüntették a nyugdíjjárulékok felső határát. Ennek hatására jelenleg nőnek a költségvetési bevételek, ugyanakkor ez a jövőbeli nyugdíjkiadásokat megdobja, mivel a rendkívül magas nyugdíjak száma is magasabb lesz.

Mindkét intézkedés a magas jövedelmű nyugdíjasoknak kedvez, ami a 65 év felettiek korcsoportjában fokozza az egyenlőtlenséget. Hosszú távon ez valószínűleg növelni fogja a nyugdíjköltségeket, mivel általában a magas jövedelmű csoportok élettartama is magasabb - hangzik a riasztó konklúzió.