Az országgyűlés a 2013. évi XXXIV. törvény rendelkezéseivel nem csupán az építészeti műszaki-tervezési, építési, kivitelezési szerződések kapcsán felmerülő viták kapcsán igénybe vehető Teljesítésigazolási Szakértői Szervet állította fel és eljárását szabályozta - utalt rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, akinek ezzel kapcsolatos korábbi elemzését itt (link) olvashatják.

Az új rendelkezések értelmében, ha a felek a szerződésben nem határozták meg a pénztartozás teljesítésének idejét, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni.

A jogosult teljesítésétől számított 30 napos fizetési határidő alatt kell teljesíteni akkor, ha a jogosult fizetési felszólításának/számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása/számlája kézhezvételének időpontja, vagy a kötelezettnek a fizetési felszólítás/számla bevárása nélkül kell fizetési kötelezettségének eleget tenni.

Eltérő szabályok gazdálkodó szervezetek esetén

A fentiektől eltérő kikötéseket gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben az ellenkező bizonyításig a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára eltérő, 60 napnál hosszabb határidőt meghatározó szerződési feltételt a jogosult megtámadhatja.

Gazdálkodó szervezetek között általános szerződési feltételként váló ilyen rendelkezést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja. Alapossága esetén a bíróság a kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. Ez nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek - húzta alá dr. Kapetz Mónika.

Az ilyen kikötés akkor is megtámadható, ha szerződéskötés céljából hozták nyilvánosságra és az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság az ilyen rendelkezést tartalmazó ÁSZF esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.

Az igény érvényesítőjének kérelmére ezekben az esetekben a bíróság elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója/nyilvánosságra hozója a saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz.

Irányadó kamat

Változott a késedelmes fizetések esetén járó késedelmi kamat számítására irányadó kamat is, 2013. július 1-jétől a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat az irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

A gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén szintén változnak a késedelmi kamatra vonatkozó szabályok. Gazdálkodó szervezetek között szintén a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - ha azonban a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemet kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában pedig a pénzpiaci kamat - 8 százalékponttal növelt összege.
A késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezést csak akkor lehet érvényesen kizárni, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére kötelezett, egyebekben a kizáró szerződési rendelkezés semmis - figyelmeztetett a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Új rendelkezés a behajtással kapcsolatos költségelőleg

Gazdálkodó szervezetek esetén fontos új rendelkezés, hogy amennyiben a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosult részére a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább 40 eurónak az MNB késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint számított megfelelő forintösszeget megfizetni. Ez az összeg a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól nem mentesít, azonban a kártérítésbe beszámít. Az ettől eltérő kikötések semmisek.

A Ptk. kiegészül a szerződő hatóságok esetében alkalmazandó késedelmi kamatokra vonatkozó rendelkezésekkel is. A Ptk. alkalmazása során szerződő hatóságnak minősül a közbeszerzési törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem volt köteles.

A Ptk. fenti rendelkezései pontosítják a fizetési kötelezettség teljesítésének szabályait és a késedelmi kamatokra vonatkozó rendelkezéseket, ezzel is lehetővé téve, hogy a korábbi szabályozás hiányosságai miatt kialakult jogviták elkerülhetővé váljanak - mondta végezetül dr. Kapetz Mónika.