Nem értett egyet a magyar médiaszabályozás és igazságügyi reform minden pontjával Navracsics Tibor, aki sajnálja, hogy a magyar kormány nem mindig tulajdonított kellő fontosságot a sajtószabadság eszméjének – ám szerinte a kabinet mindvégig nyitott maradt az Európai Unióval való párbeszédre. Az uniós oktatási biztosnak jelölt politikust az Európai Parlament képviselői kérdezték. Személyéről délután dönt az EP szakbizottsága.

Navracsics Tibor a brüsszeli meghallgatásán, 2014. október 1-jén.
Forrás: AFP/Thierry Charlier

Navracsics Tibor szerint a jogszabálytervezetek több ponton nem tükrözték az ő álláspontját, de a reformok alapvetően az állampolgárok érdekeit és a minőségi közszolgálat kialakítását szolgálták. Hozzátette azt is, a magyar kormány nyitott volt az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal folytatott párbeszédre és arra, hogy javítson a kérdéses jogszabályokon.

Nem volt kellően fontos a média szabadsága

A jelölt leszögezte, határozottan támogatja a média szabadságának és sokszínűségének eszméjét. A liberális EP-képviselők kérdésére Navracsics Tibor azt is kijelentette, sajnálja, hogy "a múltban néha a magyar kormány nem tulajdonított kellő fontosságot ennek a jelentős szempontnak".

A magyar reklámadóról szólva a politikus azt mondta, az unióban is bevett gyakorlat a hirdetések adóztatása. Szerinte a kormány azért vezette be az új adót, hogy méltányosabb legyen az adóterhek megoszlása a médiaszektorban.

Navracsics ugyanakkor állítja: teljes mértékben egyetért azzal, hogy az adóztatást nem szabad újságok, műsorszolgáltatók vagy más médiumok belső működésébe vagy szerkesztőségi irányultságába való beavatkozásként alkalmazni.

Röghöz kötés a hallgatói szerződés?

A liberálisok azt is szóvá tették, hogy Magyarországon "túlközpontosított" az általános iskolai oktatás, a tankönyvek ellenőrzése, egyre nagyobb teret nyer az egyház az oktatásban, és hogy a hallgatói szerződés korlátozza az unión belüli mozgás szabadságához való alapjogot. A liberális képviselők szerint ráadásul Navracsics ellentmondásba is került.

Navracsics válaszában emlékeztetett: egyetlen bíróság vagy hatóság sem állapította meg, hogy a hallgatói szerződés korlátozná a mozgás szabadságát. A jogszabályt az Európai Bizottság hosszasan vizsgálta, több körben egyeztetett a magyar hatóságokkal, miközben módosították is. Ezután a bizottság tavaly úgy döntött, hogy nem indít kötelezettségszegési eljárást.

Lesz pénz az oktatásfejlesztésre

Az euroszkeptikus képviselők arra is rákérdeztek, hogyan növelné Navracsics Tibor az oktatás és kultúra támogatását a recesszió és a szigorú költségvetési szabályok mellett. A jelölt ezzel kapcsolatban rámutatott, az Erasmus+ költségvetése 40 százalékkal nőtt az előző hétéves keretköltségvetéshez képest.
Navracsics Tibor emellett részt venne az Európa Tanács foglalkoztatási és beruházási csomagjának kidolgozásában is. A csomag a következő három évben 300 milliárd euró befektetést jelentene – és forrást biztosíthat az oktatás rendszer fejlesztéséhez.

A néppárti jelöltek arra voltak kíváncsiak, hogyan ellensúlyozná Navracsics Tibor, hogy az "Európa a polgárokért" című uniós program költségvetése csaknem negyedével csökkent ebben a pénzügyi periódusban. Navracsics Tibor a hozzá tartozó területek – az oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós polgársági ügyek – összehangoltabb kezelésével oldaná meg a forráskiesést. Válaszában hozzátette, a már említett Erasmus+ diákcsereprogram erősíti az európai identitást és polgárságot is, azzal, hogy párbeszédre, más kultúrák és nyelvek megismerésére serkent.

Szereti a bolognait

A jelölt elégedett a bolognai oktatási rendszerrel, ami szerinte összehasonlíthatóbbá, átláthatóbbá, áttekinthetőbbé és vonzóbbá tette az európai egyetemeket – de lát esélyt a javítására. Navracsics Tibor válaszában rámutatott, hogy egyes egyetemi szakokon hiányos a háromosztatú (bachelor, master, doktori) képzés kialakítása, következetlenül alkalmazzák a tanulmányi krediteket, és nem mindig egyértelműek a master képzés típusai, céljai sem.

Hétfőn döntenek Navracsics Tiborról

A magyar politikus válaszait hétfőn délután, zárt ülésen értékeli majd a szakbizottság, amely várhatóan szavazással dönt majd arról, hogy támogassa-e Navracsics kinevezését oktatási, kulturális, ifjúsági, valamint uniós állampolgárságért felelős biztosnak. Az Európai Parlamentnek és bizottságainak nincs joguk megvétózni egy-egy biztos kinevezését, a plenáris ülésnek az egész testületről egyben kell véleményt mondania.