Forrás: [origo] | 2016.06.15.

A hagyományos csatornák mellett ma már szinte minden, kijelzővel rendelkező eszközről ömlik ránk a reklám, azonban talán a legidegesítőbb, ha telefonos értékesítők zaklatják az embert, vagy olyan cégektől kap névre szóló marketing leveleket, amelyekről még nem is hallott, és termékeikre nincs is szüksége. A KEKKH új Webes Ügysegéd alkalmazása - ha teljes megoldást nem is kínál erre a problémára, - azt lehetővé teszi, hogy otthonról intézkedjünk arról, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá személyes adatainkhoz.

Mennyire könnyű ma Magyarországon elektronikusan ügyeket intézni? Erre a kérdésre voltunk kíváncsiak, amikor az Origo egy érdeklődő munkatársa a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) alkalmazásait tesztelni kezdte, vizsgálódása eredményeit folyamatosan közöljük.

Bár nem tartom magam paranoiásnak,

azt azért nem szeretem, ha bárki hozzáférhet a személyes adataimhoz.

A mobilszolgáltatómnál például letiltattam a számom, de amíg használtam vezetékes telefont, addig ott is titkosíttattam a számot. Éppen ezért nagyon megörültem, amikor felfedeztem, hogy a KEKKH (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) által kifejlesztett Webes Ügysegéd alkalmazásban lehetőségem van arról intézkedni, hogy ne adhassák ki személyes adataimat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból marketing, illetve kutatási célokra.

Leáldozhat a kéretlen leveleknek

Vége a kéretlen marketing leveleknek, vagyis spameknek – gondoltam magamban, bár az is igaz, hogy hagyományos, postai úton egyre ritkábban érkezik ilyen, inkább e-mailban bombáznak ezekkel az üzenetekkel. Nos, korábbi tesztek során szerzett tapasztalataimra építve csak úgy cikáztak ujjaim a billentyűzeten, amikor

• beírtam az url-sorba a kekkh.gov.hu címet, majd
• jobb oldalt gyors kattintás a Webes Ügysegéd ikonra, aztán máris
• indítottam az alkalmazást. Ezúttal nem feledkeztem meg
• a bejelentkezésről sem, majd a már ismert,
• új kérelem, nyilatkozat benyújtása menüpontra kattintva megjelent az ismerős 13 „csempe".

Itt egy kis töprengés következett, hogy vajon melyik szolgálhat a letiltásra, de némi logikával sikerült rájönnöm, hogy az SZL-adatletiltás lehet a jó választás (személyiadat- és lakcímnyilvántartás = SZL).

A „csempére" kattintottam, majd egy korábbról már ismerős felület jelent meg, amelyen személyi azonosítót kértek – ezt a lakcímkártyán lehet megtalálni -, illetve be kellett jelölnöm, hogy az adataim letiltásáról szeretnék intézkedni.

Már megint a színek...

Örömteli, hogy ilyen egyszerű ez a felület és a megoldás,

nem kell túl sok dolgot adminisztrálni,

de az érthetetlen számomra, hogy az általában hasznos és érdekes információkat tartalmazó szövegdobozokat miért pont ilyen színekkel készítették. Az rendben, hogy a napon kifakult Financial Times-ra emlékeztető hátteret adtak a készítők a szövegdobozoknak, de miért kellett attól alig elütő színt választani a szövegnek? Így jóval nehezebben olvasható, és el tudom képzelni, ha idősebb, esetleg gyengébben látó felhasználó jut el egy ilyen szöveghez, az esélytelenek nyugalmával csak legyint egyet és el sem olvassa azt.

Pedig ezen az oldalon például megtudhatjuk azt is, hogy milyen esetekre nem vonatkozik az adatletiltás. Nos, a tájékozódás és a kitöltés után a Tovább gombra kattintottam.

A megjelenő felületen ellenőrizhettem az adataimat, illetve hogy valóban a letiltást választottam. Ez persze nem okozott igazi meglepetést, hiszen a felső menüsorban az Ellenőrzés ponthoz érkeztem.

Kellemes meglepetés

Miután mindent rendben találtam, a Benyújtás gombra kattintva folytattam. Itt pedig jött a meglepetés: egy üzenet figyelmeztetett arra, hogy korábban már letiltattam az adataimat, így nem nyújthatok be újabb kérelmet. Azon túl, hogy meglepett a dolog, mert nem emlékeztem arra, hogy ilyen gondosan jártam el korábban, elégedettséggel töltött el a fordulat: lám-lám, működik a rendszer, itt ugyan nincs helye duplázásnak, figyelmetlenségnek,

a rendszer nyilvántart és odafigyel helyettünk is mindenre.

Mivel itt nem volt több opcióm, a teszt kedvéért ránéztem arra a lehetőségre is,

hogyan lehet visszavonni az adatok kiadásának letiltását,

merthogy erre is van opció. A már ismert úton jutottam el az SZL-adatletiltás csempéhez, amire kattintva a pár perccel korábban látott felület jelent meg, ahol a személyi azonosító (személyi szám) megadása mellett ezúttal a másik lehetőséget, az Adatletiltás visszavonását választottam. A Tovább gombra kattintva a már jól ismert ellenőrző felület jelent meg, amelynek alján ott volt a Benyújtás gomb, amivel rendelkezni lehet a tiltás feloldásáról.

Nem bonyolult

Talán az egyre nagyobb rutin tette, vagy a délelőtti frissesség, ki tudja, de az adatletiltás elektronikus ügyintézését találtam eddig a legegyszerűbbnek. A Webes Ügysegéd alkalmazás készítői megtették nekünk azt a szívességet, hogy nem bonyolították túl ezt a viszonylag egyszerű dolgot, és tulajdonképpen a belépés és a megfelelő „csempe" megtalálása után egy

nagyon egyszerű, átlátható, könnyen használható felületen vezettek végig

ennél az ügytípusnál.