Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2023 » Szeptember » 12 » Négy meglepő felfedezés, amit India állapított meg a Holdról

---

09:57:34 Négy meglepő felfedezés, amit India állapított meg a Holdról

Forrás: hvg.hu | 2023.09.12. India a Csandrajáan–3 küldetésnek köszönhetően több fontos adatot is szolgáltatott a Holdról, ami a jövőbeni küldetésekhez jön majd nagyon jól. A Hold déli pólusára nemrég beköszöntött az éjszaka, ezért az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) alvó üzemmódba kapcsolta a Vikram leszállóegységet és a Pragyan holdjárót. A sötétségben -180 Celsius-fokig süllyed a hőmérséklet, amit az akkumulátorok töltés nélkül biztosan nem bírnának ki. A szervezet azt reméli, hogy szeptember 22-én, a hajnal beköszöntekor feltudja ébreszteni az egységeket, és folytathatja velük a munkát. Indiának a leszállás után szűk két hete volt arra, hogy tudományos méréseket végezzen a Hold felszínén, ám ez a rövid idő is elég volt ahhoz, hogy fontos információkhoz jussunk az égitesttel kapcsolatban.   1. Ionok és elektronok kavarognak a pólus közelében A Nature összefoglalójában arról ír, hogy az egyik első ilyen fontos megállapítást a Vikram tette, amely megmérte a Hold ionoszférájának sűrűségét és hőmérsékletét. Az ISRO jelentése szerint az ionok és elektronok „viszonylag ritka” keveréke egy 100 kilométer vastag elektromos töltésű plazmaréteget alkot, amely körülveszi a Hold felszínét a déli pólus közelében. A kezdeti mérések alapján a plazma 5-30 millió elektron/köbméter sűrűségű, ez azonban a holdnap előrehaladtával változik. Összehasonlításként: a Föld felső rétegében a csúcssűrűség 1 millió elektron/köbcentiméter. A mérési eredmény azért is fontos, mert így pontosabb képet kaphatunk arról, milyen lesz majd a kommunikáció és a navigáció. Minél vastagabb az ionoszféra, annál lassabban jut át rajta a rádiójel. A déli pólus ritka ionoszférája viszont nem eredményez jelentős késést az adásban/vételben.   2. Változó hőmérséklet A Vikram egy másik fontos mérési eredménye a Hold felszínéhez kapcsolódik. A szerkezet az égitest hőmérsékletét vizsgálta, és arra jutott, hogy minél mélyebbre hatolunk, annál hidegebb lesz. Mivel a talaj fontos alkotóeleme a jövőbeni építkezéseknek, ezért nem mindegy, hogy az milyen hőmérsékletű. A mérések azt mutatták, hogy 8 cm-rel a felszín alatt már 60 Celsius-fokkal hűvösebb közeg található, mint a felszínen. Ez nagyjából olyan, mint nyáron a tengerparton a forró homookba fúrni a lábunkat: az alsóbb réteg már jóval hűvösebb. Chandrayaan-3 Mission: Here are the first observations from the ChaSTE payload onboard Vikram Lander. ChaSTE (Chandra's Surface Thermophysical Experiment) measures the temperature profile of the lunar topsoil around the pole, to understand the thermal behaviour of the moon's… pic.twitter.com/VZ1cjWHTnd — ISRO (@isro) August 27, 2023 A Hold hőmérsékletét egyébként már a NASA is megmérte még 2009-ben, ám a mostani adatok szerint melegebb, mint amit a Lunar Reconnaissance Orbiter szonda mért. Paul Hayne, a Colorado Boulder Egyetem bolygókutatója szerint a hőmérséklet túl meleg ahhoz, hogy a vízjég stabil maradjon a felszínen. A víz szilárd halmazállapotból gázzá alakul az űr vákuumjában nagyon alacsony, nagyjából -160 Celsius-fok hőmérsékleten.   A szakember szerint minél mélyebbre ásnak, annál hűvösebb lesz a felszín, ami a mérések szerint átlagosan –80 Celsius-fokos lehet. 3. Holdrengés Az ISRO nemrég azt közölte, a rover mozgása mellett egy természetes eredetűnek tűnő aktivitást is érzékelt a Vikram műszere, még augusztus 26-án. Ha ez valóban így van, akkor egy holdrengést sikerült elcsípniük a tudósoknak. Chandrayaan-3 Mission: In-situ Scientific Experiments Instrument for the Lunar Seismic Activity (ILSA) payload on Chandrayaan 3 Lander -- the first Micro Electro Mechanical Systems (MEMS) technology-based instrument on the moon -- has recorded the movements of Rover and other… pic.twitter.com/Sjd5K14hPl — ISRO (@isro) August 31, 2023 Az is elképzelhető, hogy egy kisebb meteorit becsapódását észlelte a szeizmométer. 4. A kén jelenléte Az ISRO első közléseinek egyike az volt, hogy a Pragyan holdjáró megütötte a főnyereményt. A szerkezet megállapította, hogy jelen van a kén a Hold felszínén. Ez azért fontos, mert az égitest körüli űrszondák ezt a feltételezést eddig nem tudták megerősíteni. A kén mellett a mérések szerint jelen van még a Holdon az alumínium, a kalcium, a vas, a króm, a titán, a mangán, a szilícium és az oxigén is. Mivel a kén a olvadt kőzet összetevője, a kutatók úgy vélik, a Hold felszínét olvadt kőzetréteg borította, ami kristályosodva alkotta meg a szilárd felszínt. Az ISRO tudósa azt remélik, hogy eredményeik kiegészítik az amerikai Apollo-misszió eredményeit, így jobban megérthetjük a Hold működését. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

1 2 3 4 5 Kategória: Gasztro | Recept | Megtekintések száma: 88 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): Indiai Űrkutatási Szervezet, Hold, Pragyan, Vikram, felfedezés, India, holdra szállás, ISRO, Tech, Csandrajáan–3, holdkutatás, Űrkutatás, tudományos | Helyezés: 0.0/0