Az új szabály sem változtat azon a tényen, hogy Magyarországon eljárások költségeit a jogosultnak szükséges megelőlegeznie, mely összegeket természetesen az eljárás végén az adós tartozik megfizetni - fejtette ki dr. Nyilas Anita.

A fizetési meghagyásos eljárásnak az illetéke a pertárgyérték, vagyis a tartozás összegének 3 százaléka, míg peres eljárás esetén, ezt ki kell egészíteni 6 százalékra. És akkor még nem is beszéltünk a jogi képviselő költségeiről. Peres eljárás esetén, ugyanis érdemes megbízni jogi képviselőt, a pernyertességünk elősegítése érdekében.

Fentiek alapján, érdemes tehát végiggondolnunk, belevágunk-e a hosszadalmas és költséges eljárásba. Előfordul ugyanis, hogy a költségek sokkal magasabbak, mint maga a tartozás összege - figyelmeztetett a D.A.S. JogSzerviz szakértője, aki szerint a kölcsönügyleteknél pár fontos szabályt célszerű szem előtt tartani.

Írásba foglalás, közjegyzői okirat

A legfontosabb, hogy magát az ügyletet célszerű írásba foglalni. A szerződésben fontos, hogy benne legyen, a kölcsön pontos összege, a kölcsönbeadás napja és a lejárat dátuma, vagyis, hogy milyen határidőig kell az adósnak az összeget visszaszolgáltatnia.

A kölcsönszerződés legbiztonságosabb módja, ha azt közjegyző által hitelesített okiratba foglaljuk. Az elkészített okiratok eredeti példányát a közjegyzői iroda megőrzi, arról hiteles kiadmányt és másolatot ad ki. A közjegyzői okirat nem selejtezhető, nem veszhet el.

A közjegyzői okiratnak különleges bizonyító ereje van, az ugyanis közhiteles módon igazolja, hogy a benne foglalt nyilatkozatot az okiratban szereplő személy megtette, mégpedig akkor, ott és olyan módon, ahogyan az a közokiratban szerepel. Közjegyzői okirat alapján, peres eljárás nélkül, közvetlen bírósági végrehajtást lehet kérni, ami lényegesen lerövidíti a behajtási folyamatot - hangsúlyozta dr. Nyilas Anita.

A procedúra fázisai

Amennyiben nem közjegyző által hitelesített hanem, kizárólag a felek aláírásával ellátott szerződés jön létre, abban az esetben csak magánokirat születik. A bizonyíthatóság elősegítése érdekében, fontos, hogy két tanú is aláírja a kölcsönszerződést. Ebben az esetben viszont, egy hosszabb procedúrába kerül behajtani a tartozást.

Amennyiben az adós nem teljesít, elsősorban egy ajánlott, tértivevényes levélben érdemes felszólító levelet címezni a részére, melyben rövid határidő tűzésével, s a követelt összeg feltüntetésével, felhívjuk figyelmét a tartozás mielőbbi teljesítésére, amennyiben el kívánja kerülni a jogi eljárást.

Azért fontos a tértivevényes levél, mert ebben az esetben az átvétel bizonyítható. Amennyiben ezen határidő leteltéig sem teljesít a kötelezett, abban az esetben, célszerű felkeresni, a hozzánk helyileg legközelebbi közjegyzőt, és kérni fizetési meghagyásos eljárás indítását. A fizetési meghagyást a közjegyző elküldi a kötelezettnek, akinek 15 napja lesz arra, hogy a tartozással szemben ellentmondást terjesszen elő.

Ha nem tesz ilyen nyilatkozatot, úgy a követelés végrehajthatóvá válik, a közjegyző ugyanis a kibocsátást követő egy hónapon belül, jogerőre emeli a fizetési meghagyást. A jogerős meghagyás alapján, azonnal meg lehet indítani a végrehajtást az adós ellen, akár annak teljes vagyonára is. Ha viszont, ellentmond a kötelezett, úgy az ügy perré alakul és bíróság előtt mindkét fél köteles bizonyítnia az álláspontját.

Változások a késedelmi kamat számításánál

A D.A.S. JogSzerviz szakértője rámutatott: jó tudni, hogy a polgári törvénykönyv alapján, a lejárt tartozás után késedelmi kamat követelhető. A pénztartozások után járó késedelmi kamat számításának módja 2013. július 1-jétől, az új Ptk. hatálybalépésétől változott.

Míg a korábbi szabályok alapján, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat a késedelmi kamat számításának alapja, addig július 1-től a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat lesz az irányadó. Arról, hogy a jegybanki alapkamat mennyi, a Magyar Nemzeti Bank honlapján tudunk értesülni. Az interneten továbbá létezik egy erre a célra létrehozott kalkulátor is.

Behajtási költségátalány

Fontos változás, hogy az új Ptk. bevezeti a behajtási költségátalány megfizetésének kötelezettségét. Eszerint ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni - utalt rá dr. Nyilas Anita.