Forrás: [origo] | Pesthy Gábor | 2017.02.17.

Az iskolában általában azt tanítják, hogy hét kontinens létezik (a nagyobbtól a kisebb felé haladva): Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Antarktisz, Európa és Ausztrália. A geológusok Eurázsia néven egyetlen szuperkontinenssé vonják össze Európát és Ázsiát, ez az úgynevezett geológiai kontinensfelosztás. A földkéregről szóló új tanulmány szerint azonban létezik egy hetedik geológiai kontinens is, Zélandia, amely évezredekig rejtőzött kutató szemünk elől.

A tanulmányban részt vevő 11 kutató úgy érvel, hogy Új-Zéland és Új-Kaledónia nem pusztán egy szigetlánc. E helyett mindkettő egy 1,89 millió négyzetkilométeres kontinentális kéregtábla része, amely elkülönül Ausztráliától.

Fokozatos felismerés

„Ez nem hirtelen felfedezés, hanem fokozatos felismerés" – írják a kutatók a GSA Today (az amerikai geológiai társaság folyóirata) legújabb számában. 

"Még akár csak 10 évvel korábban sem állt volna rendelkezésünkre az adatok olyan halmaza vagy az értelmezésnek olyan meggyőző ereje, ami lehetővé tette volna e cikk megírását.” 

Bár a 11 kutatóból 10 „hazabeszél", hiszen az új kontinensen élnek, csak egy dolgozik a Sydney-i Egyetemen, szinte

biztos, hogy más geológusok is elfogadják majd a földrész méretű következtetést,

mondta Bruce Luyendyk, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem geofizikusa (aki nem vett részt a mostani tanulmány elkészítésében).

„Ezek az emberek mind első osztályú kutatók – mondta Luydendyk a Business Insidernek. – Úgy vélem, a bizonyítékok szilárd együttesét állították össze, ami valóban alapos munka."

A Zélandia kifejezés 1995-ből származik

Valójában Zélandia (angolosan Zealandia) fogalma nem igazán új. Luydendyk használta a szót először 1995-ben.

De Luydendyk elmondása szerint ő sosem akart ezzel egy új kontinenst leírni. Igazából csak Új-Zélandot, Új-Kaledóniát és a Gondwanából (egy 200 millió évvel ezelőtti szuperkontinensből) letöredezett, alámerült darabokat jelölte ezzel a szóval.

Mitől kontinens egy földdarab?

Az új tanulmányt jegyző szerzők hatalmas lépéssel vitték tovább Luydendyk elképzelését négy olyan kritérium alapján újravizsgálva az ismert bizonyítékokat, amelyet a geológusok használnak, hogy egy kőzetlemezt kontinensnek nyilvánítsanak. Ezek a következők.

1. Olyan földdarab, amely viszonylag magasra emelkedik ki az óceánfenékről.
2. Három kőzettípus – magmás (vulkáni eredetű), metamorf (hő/nyomás által megváltozott) és üledékes (az erózió révén létrejött) – változatossága.
3. A kéreg vastagabb, kisebb sűrűségű darabja a környező óceáni aljzattal összehasonlítva.
4. Jól meghatározott határok egy elég nagy terület körül, amelyet inkább lehet kontinensnek tekinteni, mint mikrokontinensnek vagy kontinentális töredéknek.

Az elmúlt évtizedekben a geológusok már meghatározták, hogy Új-Zéland és Új-Kaledónia megfelel az 1., 2. és 3. kritériumnak. Hiszen nagy szigetek, amelyek kiemelkednek a tengerfenékről, geológiailag sokszínűek és vastagabb, kevésbé sűrű kéregből épülnek fel.

Ez vezetett végül Luydendyk Zélandia kifejezéséhez, és a terület „kontinentális" leírásához, mivel mikrokontinensek vagy korábbi kontinensek darabkáinak tekintették őket.

Új adatok kellettek a 4. pont megerősítéséhez

A szerzők azt mondják, hogy a listán szereplő utolsó tétel – azaz, hogy elég nagy és egységes-e a földdarab ahhoz, hogy önállónak tekinthessék – az egyetlen, amelyen más kutatók átsiklottak a múltban, bár nem a saját hibájukból.

Ránézésre Zélandia töredezettnek látszik. Az új tanulmányban azonban az ősi tengerfenék friss és részletes műholdas magassági és gravitációs térképeit használták annak kimutatásához, hogy Zélandia valójában egyetlen egységes régió része.

Nem azért fontos, hogy újabb név legyen a listán

Az adatok arra is utalnak, hogy Zélandia nagyjából akkora területű, mint India, illetve nagyobb, mint Madagaszkár, Új-Guinea, Grönland vagy más mikrokontinens és tartomány.

„Zélandia kontinensként való besorolásának tudományos értéke sokkal nagyobb, mint egy plusz név a listán" – írták a kutatók.

„Az, hogy egy kontinens egyszerre lehet ennyire alámerült és mégse töredezett, hasznos és gondolatébresztő geodinamikai taggá teheti a kontinentális kéreg kohéziójának és feltöredezésének kutatásában."