Belföld
[5568]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Bulvár | Celeb
[149]
Érdekesebb bulvár hírek.
|
Bűnügy
[391]
Bűnügyi hírek, információk
|
Csináld magad
[1]
Barkácsolási ötletek
|
Extrém
[316]
Extrém, megdöbbentő hírek.
|
Egészség | Életmód
[752]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
|
Érdekes | Különleges | Rejtélyes
[982]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
|
Európai Unió
[192]
Hírek az Európai Unióból
|
Gasztro | Recept
[4212]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
|
Gazdaság
[456]
A gazdasági élet hírei
|
Horgász
[1256]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
|
Játék, -pihenés, -szórakozás
[160]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
|
Jó tudni!
[2429]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
|
Kommentár | Reakció | Vélemény
[1380]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
|
Politika
[647]
Politikai jellegű hírek információk
|
Receptek sonkapréshez
[29]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
|
Számítástechika | IT
[4155]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
|
Történelem | Kultúra
[919]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
|
Tudomány | Technika
[3012]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
|
Választások
[405]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
|
Világ
[3350]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Weboldalam hírei
[57]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
|
- 000 December
- 2012 Augusztus
- 2012 Szeptember
- 2012 Október
- 2012 November
- 2012 December
- 2013 Január
- 2013 Február
- 2013 Március
- 2013 Április
- 2013 Május
- 2013 Június
- 2013 Július
- 2013 Augusztus
- 2013 Szeptember
- 2013 Október
- 2013 November
- 2013 December
- 2014 Január
- 2014 Február
- 2014 Március
- 2014 Április
- 2014 Május
- 2014 Június
- 2014 Július
- 2014 Augusztus
- 2014 Szeptember
- 2014 Október
- 2014 November
- 2014 December
- 2015 Január
- 2015 Február
- 2015 Március
- 2015 Április
- 2015 Május
- 2015 Június
- 2015 Július
- 2015 Augusztus
- 2015 Szeptember
- 2015 Október
- 2015 November
- 2015 December
- 2016 Január
- 2016 Február
- 2016 Március
- 2016 Április
- 2016 Május
- 2016 Június
- 2016 Július
- 2016 Augusztus
- 2016 Szeptember
- 2016 Október
- 2016 November
- 2016 December
- 2017 Január
- 2017 Február
- 2017 Március
- 2017 Április
- 2017 Május
- 2017 Június
- 2017 Július
- 2017 Augusztus
- 2017 Szeptember
- 2017 Október
- 2017 November
- 2017 December
- 2018 Január
- 2018 Február
- 2018 Március
- 2018 Április
- 2018 Május
- 2018 Június
- 2018 Július
- 2018 Augusztus
- 2018 Szeptember
- 2018 Október
- 2018 November
- 2018 December
- 2019 Január
- 2019 Február
- 2019 Március
- 2019 Április
- 2019 Május
- 2019 Június
- 2019 Július
- 2019 Augusztus
- 2019 Szeptember
- 2019 Október
- 2019 November
- 2019 December
- 2020 Január
- 2020 Február
- 2020 Március
- 2020 Április
- 2020 Május
- 2020 Június
- 2020 Július
- 2020 Augusztus
- 2020 Szeptember
- 2020 Október
- 2020 November
- 2020 December
- 2021 Január
- 2021 Február
- 2021 Március
- 2021 Április
- 2021 Május
- 2021 Június
- 2021 Július
- 2021 Augusztus
- 2021 Szeptember
- 2021 Október
- 2021 November
- 2021 December
- 2022 Január
- 2022 Február
- 2022 Március
- 2022 Április
- 2022 Május
- 2022 Június
- 2022 Július
- 2022 Augusztus
- 2022 Szeptember
- 2022 Október
- 2022 November
- 2022 December
- 2023 Január
- 2023 Február
- 2023 Március
- 2023 Április
- 2023 Május
- 2023 Június
- 2023 Július
- 2023 Augusztus
- 2023 Szeptember
- 2023 Október
- 2023 November
- 2023 December
- 2024 Január
- 2024 Február
- 2024 Március
- 2024 Április
- 2024 Május
- 2024 Június
- 2024 Július
- 2024 Augusztus
- 2024 Szeptember
05:47:46 Nem találják a középosztályt a magyar társadalom új térképén | |
Forrás: [origo] | 2014.06.12. Egy új kutatás azt próbálta felmérni, milyen társadalmi osztályok léteznek jelenleg Magyarországon. A társadalom szerkezete körte alakú: a szűk felső rész, az elit és a felső középosztály alatt van a társadalom nagyobb része, a vidéki értelmiségtől a leszakadtakig. A nagy többség csak küszködik, és egyre mélyebbre kerül. Egy 2013-ban közzétett brit társadalmi felmérés (Great British Class Survey) módszertanát részben átvéve Magyarországon is megpróbálták felmérni, milyen társadalmi osztályok alakultak ki nálunk a rendszerváltozás óta. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja (MTA TK) és a GfK Hungária munkatársai közel 14 ezer online kérdőív (ezek az Origón is elérhetők voltak idén február–márciusban) és 1000 személyes kikérdezés alapján vonták le következtetéseiket. A személyes kikérdezés reprezentatív minta volt, ezért ezt nagyobb súllyal vették figyelembe. Az online válaszadási lehetőség egyik előnye az volt, hogy nem maradtak teljesen rejtve a külföldön munkát vállalók sem. Gazdasági, kulturális és kapcsolati tőkeAz Osztálylétszám 2014 című felmérés újdonsága, hogy nem pusztán a munkaerőpiacon betöltött helyzetet vették figyelembe a válaszadók társadalmi pozíciójának meghatározásához (hiszen itt sokan nincsenek jelen, illetve pusztán ennek alapján nehéz azonosítani kis létszámú csoportokat). Ehelyett a felmérésben részt vevők gazdasági, kulturális és kapcsolati tőkéjét próbálták felmérni. Mit jelent ez? A kutatócsoport tájékoztatása szerint gazdasági tőke alatt a jövedelmet – így rendszeres havi fizetést –, illetve az ingatlant és a megtakarításokat is magukba foglaló összetevőket vizsgálták. A kulturális tőke jelenti egyfelől a magas kultúra fogyasztását (színház, múzeum, komolyzene, könyvek), másfelől pedig az újkultúra fogyasztását (például internetezés, közösségi oldalak látogatása, szabadidős sportokba bekapcsolódás stb.). A kapcsolati tőke egyik formája mennyiségi (ismerősök száma), a másik pedig inkább ezen ismerősök társadalmi helyzete (például ismer-e fodrászt, bankárt, tanárt, politikust stb., és kérhet-e tőle segítséget). A brit felméréshez képest a kérdőív egyik magyar sajátossága az volt, hogy rákérdezett az adósságokra is, ami az alsó társadalmi csoportokat keményen sújtja. Farnehéz a magyar társadalomMik a felmérés legfontosabb megállapításai? Amint azt Róbert Péter professzor, a kutatócsoport vezetője csütörtökön elmondta, az egyik legfontosabb az, hogy nem következett be a magyar társadalom középosztályosodási folyamata (pedig a 2000-es évek elején ezt várták). A felmérés alapján óriási a szakadék a főváros/nagyváros és a kisváros/falu között. A felsőbb társadalmi osztályok tagjai jellemzően fővárosi/nagyvárosi lakóhelyen élnek, és magasan iskolázottak, míg a vidéki kisvárosi/falusi lét, valamint a képzettség hiánya szinte determinálja az alsóbb osztályhoz való tartozást. A magyar társadalom „farnehéz”, ami azt jelenti, hogy az alsó rétegek felé húz, és az alsóbb rétegekből felfelé lépni nagyon nehéz. Ezt érzékelteti a kutatócsoport által kiadott grafika, amely körte formájú társadalmi szerkezetet mutat, az azonosított csoportok százalékos arányával: Forrás: GfK Az elittől a kádári kisemberen át a leszakadtakigMi jellemző az egyes csoportokra? A kutatók tájékoztatása szerint jelenleg a következőképpen tagolódik a magyar társadalom (a kutatócsoport egy adatsort is rendelkezésünkre bocsátott, amely itt érhető el): Elit (2 százalék, legfeljebb 200 000 ember) Gazdagok és a magas kultúra különböző szegmenseinek fogyasztói, ugyanakkor kapcsolati szempontból zárt csoport. Nagyon magas a körükben a felsőfokú végzettségűek és a budapestiek aránya, státuszuk gyakorlatilag „örökletes”, hiszen már a szüleik is hasonló társadalmi körülmények között éltek. Néhány érdekesebb adat: 52%-uk felsőfokú végzettségű, átlagéletkoruk 45,1 év; háztartási nettó összjövedelmük 300 ezer és 1 millió forint között van, illetve ennél magasabb; 53%-uk házas, 16%-uk elvált; 45%-uk Budapesten, 40%-uk megyei jogú városban él; lakásértékük átlaga 21,5 millió forint; 70%-uk volt külföldön nyaralni az elmúlt évben. Felső közép (10,5 százalék, szűk egymillió ember) Fővárosi és nagyvárosi lakóhelyen élnek, mind a gazdasági, kulturális és kapcsolati tőke terén jó eredményeket mutatnak. Magasan képzettek, sok embert ismernek, és a kapcsolataikat jól is használják. Rendszeresen járnak színházba, sok szabadidővel rendelkeznek, sportolnak, aktív közösségi életet élnek. Ők azok a fiatalok, akik jelenleg főleg még a szüleik pénztárcáját használják a mindennapokban, de tudásuk, saját és szüleik kapcsolatai révén bennük van a jövő ígérete – bármi lehet belőlük. Az összes társadalmi csoport közül ők az újtőke maximális felhasználói: a tudásmenedzsment, az információkezelés vagy a személyes kapcsolatok működtetésének gurui. A csoport egy részét a fiatalos attitűddel rendelkező középkorúak alkotják. Várhatóan az elitben vagy a felső középosztályban fognak kikötni. A vidéki értelmiség mindennel rendelkezik, amivel a felsőbb társadalmi osztályok, de mindenből kevesebb van neki. Ők a kisvárosi tanárok, orvosok, helyi közéleti szereplők, akik mindenkit ismernek. Átlagos, de biztonságos jövedelemmel rendelkeznek, járnak nyaralni, magas a kultúra iránti igényük, többnyire állami alkalmazottak vagy vállalkozók. Mindenáron megpróbálnak szinten maradni. Kádári kisember (17 százalék, mintegy másfél millió ember) A kádári kisember „éldegél”. A mindennapokban nehezen, de kijön a jövedelméből, nyaralni nem jár, alig beszél idegen nyelvet, inkább állami munkahelyen dolgozik, ahol irodai foglalkozást űz. Főleg kisebb településen él. Jellemzően idősebb emberek, aki a lecsúszás ellen küzdenek, nem mindig sikerrel. Sodródók (18 százalék, 1,6–1,7 millió ember) A feltörekvő fiatalok mellett a másik fiatalos réteget a sodródók adják, akiknek a szülei nem az elitbe, hanem a középosztályba tartoznak. Képzetlenebbek, nincs elég kapcsolatuk (sem személyes, sem szervezeti), nem járnak színházba, nem olvasnak könyveket, viszont nagyon otthon vannak az újkultúrában. A mindennapoknak élnek, ugyanakkor újkultúra-tudásuk (internet) akár feljebb is viheti őket a társadalomban. A réteg fiataljainak egy jelentős része a „mamahotel” viszonylagos biztonságában él. Perspektívájuk a kádári kisember és a munkások csoportja. Munkások (16,5 százalék, mintegy másfél millió ember) A réteg tagjai döntően szakmunkás végzettségűek, viszonylag sok embert ismernek, de a kötődéseik alacsony presztízsűek. Kis vagyonnal, jövedelemmel rendelkeznek, és egyáltalán nem fogyasztanak kultúrát, barátokkal ritkán járnak össze, leginkább az otthonukban szórakoznak, tévéznek. A munkásokat a leszakadtaktól egyetlen tényező különbözteti meg: az idetartozóknak van munkájuk, azonban amint elveszítik az állásukat – tartalékok híján – azonnal a leszakadtak osztályába kerülnek át. Leszakadtak (23 százalék, bő kétmillió ember) A magyar társadalom létszám szerint legnagyobb rétege a leszakadtak köre. Nem csupán anyagi, jövedelmi, vagyoni helyzetük rendkívül kedvezőtlen, de kapcsolatszegények is, kultúrafogyasztásuk pedig elhanyagolható. Jelentős körükben a szakképzetlenek aránya: ha dolgoznak, fizikai vagy mezőgazdasági munkát végeznek, de leginkább munkanélküliek, közfoglalkoztatottak, segélyezettek, és magas körükben a rokkantak, illetve az öregségi nyugdíjasok aránya. Megállapítható, hogy a szüleik is hasonló jellemzőkkel bírnak, azaz a legalsó réteg is újratermeli önmagát. Főleg a társadalom alsóbb csoportjaiban jelennek meg az önmagukat romaként meghatározó válaszadók. Adatok: 39% legfeljebb alapfok, 28% szakmunkás, 29% érettségi végzettség; háztartási nettó összjövedelem: 8% 60 ezer alatt, 26% 61–90 ezer, 19% 91–120 ezer, 14% 121–150 ezer; családi állapot: 14%-uknak élettársa van, 35%-uk házas, 13% elvált, 12% özvegy; roma származásúnak mondja magát: 11%; lakásérték: 7,1 millió forint; 3%-uk volt nyaralni külföldön az elmúlt évben. A többi csoport adatait ide kattintva nézheti meg. Gyenge osztálytudatAz osztály-hovatartozás érzete Magyarországon nem erős: saját bevallása alapján a magyar társadalom alig valamivel több, mint fele tartja magát valamely osztályhoz tartozónak (58 százalék). Akik úgy érzik, tartoznak valamilyen osztályhoz, azok inkább a közép-alsóközép osztályokhoz sorolják magukat. A legalsóbb és egyben legnépesebb társadalmi osztályba tartozónak kevesen vallották magukat – vélhetően nem szeretik magukat e csoportban látni, ezért aztán inkább úgy tekintik, nem tartoznak semmilyen osztályhoz. Nincs önmagát elitként definiáló közösségünk sem, a felső középosztályba pedig saját bevallása alapján három százalék tartozik, miközben az elit és a felső középosztály összesen a társadalom 12,5 százalékát adja a felmérés szerint. Az önbevallásról szóló adatok szerint a válaszadók nem szívesen sorolják magukat az alsó és felső társadalmi osztályokba.
| |
|