Kemény kritikát fogalmazott meg július 5-én Matolcsy György jegybankelnök a kormány válságkezelésével és a túl pazarló költségvetéssel kapcsolatban. Másnap, július 6-án Orbán Viktor miniszterelnök váratlanul felkereste a jegybankot, majd július 7-én Matolcsy szolid, Magyarországot már nem említő írást jelentetett meg a „feltörekvő gazdaságok” sérülékenységéről. Akkora az infláció, hogy a jegybank elkezdett ortodox megoldásokat is alkalmazni, de úgy tűnik, hogy ez nem mindenkinek tetszik.
„Egy normális országban a kormány nem kritizálja a független jegybankot, mert az a rossz modor jele lenne, és a jegybank sem szól vissza” – mondta a Szabad Európának Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár.
Szerinte a jegybank monetáris függetlensége és egyben a kormánypolitikától való távolságtartása szükséges előfeltétele a hatékony jegybanki működésnek. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke július 5-én a Magyar Nemzet hasábjain kritizálta a kormány válságkezelését, közepesnek ítélte meg.
Túl közel került az MNB a politikához
Bod Péter Ákos szerint a jegybank legfőbb feladata a pénz értékállóságának megőrzése, vagyis az, hogy az infláció ne érjen el egy kritikusnál nagyobb szintet, minden más csak ezután következhet. Például az, hogy a központi bank támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, vagy legalábbis nem megy vele szembe, nem rontja annak hatásfokát.
A szakértő szerint ez volt az általánosan elfogadott nézet a jegybank szerepéről világszerte a 2008–2009-es pénzügyi krízis és a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság előtt. „A jegybankok a pénzügyi válság után azonban szakítottak az addigi óvatos monetáris politikájukkal. Rengeteg pénzt pumpáltak a rendszerbe, hogy a megszakadt pénzügyi folyamatokat újra lehessen indítani. Ez egybecsengett a kormányok akaratával is” – mondta.
Bod Péter Ákos szerint a központi bankoknak az infláció kezelésére voltak bevált eszközeik, a pénzügyi válság azonban deflációt eredményezett a fejlett világban, vagyis „az árak nem nőttek, hanem csökkentek”.
A válság után ezért egy új szerepelvárás alakult ki a nemzeti bankokkal szemben: vegyék ki a részüket a foglalkoztatásból és a gazdasági növekedésből. Újabban a zöldfordulat ügyében lettek aktívabbak a jegybankok. A sok új feladat azonban veszélyesen közel viheti a központi bankot a kormánypolitikához, és ez főleg ott okozhat gondot, ahol sosem tűnt el az inflációs veszély.
Helyzet van: túl gyorsan nőnek az árak
„2021-ben az Európa Unió egyik legnagyobb, 5,3 százalékos inflációja Magyarországon van. Helyzet van, és ennek az egyik oka a költségvetés megnövekvő deficitje” – mondta a szakértő. Bod Péter Ákos szerint a kormány 2020-ig – feltehetően nem önszántából – betartotta az EU által elvárt deficitcélt. Ez az úgynevezett maastrichti kritérium, amely szerint a bruttó hazai termék (GDP) legfeljebb 3 százaléka lehet a költségvetés hiánya.
„Úri dolga volt az MNB-nek az elmúlt jó néhány évben. A jegybank alapvető feladatát, vagyis a pénz értékállóságának megőrzését befolyásoló külső körülmények kedvezően alakultak. Nem volt jelentős infláció, és a fizetési mérleggel is minden rendben volt” – mondta a jegybank korábbi elnöke.
Bod Péter Ákos szerint ez utóbbiban nagy szerepük volt az uniós támogatásoknak és a külföldön dolgozó, de jövedelmük egy részét hazautaló, csaknem 500 ezer honfitársunknak. „Ilyen összegű, minden évben a GDP 2-3 százalékát kitevő uniós pénzügyi támogatás és nagy összegű jövedelem-repatriálás mellett nehéz lenne eladósodni. Eközben külföldről inkább deflációt importáltunk, ennek köszönhetően kényelmesen lehetett 3 százalék alatt tartani az inflációt” – mondta.
Így lehetett rekordalacsony szintre, 1 százalék alá csökkenteni az alapkamatot, amit elbírt a rendszer, csupán a forint folyamatos gyengülése jelezte, hogy Magyarországon túl laza a monetáris politika már évek óta.
„Az MNB a kormány gazdaságpolitikájával összhangban tudatosan segítette a gazdasági növekedést azzal, hogy nagyon alacsonyan, egy százalék alatt tartotta az alapkamatot, miközben már jó ideje 2-3 százalékos volt a fogyasztói árak éves emelkedési üteme” – mondta.
2021-re azonban már 5 százalékra gyorsult a fogyasztói árak emelkedése, a trendet a forint gyenge árfolyama is erősíti, hiszen egyeurónyi importáruért sokkal több forintot kell adni, ami az árak további drágulását okozza.
Magyaros jegybanki kommunikáció
A klasszikus, ortodox recept erre a kamatemelés, amit az MNB meg is lépett, és a verbális intervenció, amely arról szól, hogy a jegybank a befektetők megnyugtatása érdekében sulykolja: hajlandó tovább szigorítani a monetáris politikát, ha rosszabbra fordul a helyzet. Ez rövid távon hatni szokott a szakértő szerint mindaddig, amíg a verbális kommunikáció hihető.
„Egy kicsit magyarosra sikeredett a verbális kommunikáció, mert későn érkezett meg az MNB részéről. Különös volt a hangvétele és a formája is, miután a Matolcsy György jegybankelnök a kamatról döntő ülés előtti napon egy napilapban publikálta a gondolatait” – mondta Bod Péter Ákos. Szerinte az is szokatlan, hogy a jegybankelnök egy napilapban megjelent írásában osztályozza a kormány válságkezelő intézkedéseit, ami „tartalmilag és formailag is unortodox”.
Az is különös a szakértő szerint, hogy keményen kritizálta az MNB elnöke a 2022-es költségvetést annak elfogadása után, hivatkozva a valóban nagy, 5,9 százalékos hiányra. „Matolcsy György a Költségvetési Tanács tagja is, ez a szervezet már áprilisban véleményezte a jövő évi büdzsé terveit, és akkor elfogadta a terveket, csupán nagyon szelíd megjegyzést tett a büdzsé magas deficitcéljával kapcsolatban” – mondta. Ez duplája az EU-s határértéknek, Bod Péter Ákos szerint olyan mintha valaki lakott területen belül 50 helyet 95 kilométer per órás sebességgel hajtana.
„Ezt egyébként jogosan kritizálta Matolcsy György, de kérdés, hogy miért utólag lett ilyen harcos. Nem hiszem, hogy a kormányfő örült neki, hogy közepesre ítélték a munkáját, amelyet ő általában csillagos ötösnek lát” – mondta.
A napilapban megjelent jegybanki kritikát követő napon került sor Matolcsy György és Orbán Viktor miniszterelnök találkozójára, amelynek során a kormányfő megszemlélte az MNB-nél tartott aranytartalékot. Bod Péter Ákos szerint az esemény talán a pénzügyi befektetőknek szólt, hogy megnyugtassa őket: a kormány és az MNB között nincs konfliktus.
Orbánnak nem tetszhetett a műsor
A Szabad Európa beszélt olyan jegybanki szakértővel is, aki szerint Orbán leteremthette Matolcsyt, és azt kérhette, hogy fogja vissza magát, ne kritizálja közvetlenül a kormányt. Mivel a kabinetnek kínosan ügyelnie kell a jegybanki függetlenség tiszteletben tartására, ezért kockázatos lett volna, ha magánúton találkoznak.
Pedig ez lett volna a logikus, hiszen Matolcsy György az Orbán-kormány minisztere volt, hűséges munkatársa Orbánnak. Forrásunk szerint ezért találhatták ki a jegybanki aranytartalék kormányfői megtekintésének hivatalos programját, amely jó alkalmat teremtett egy személyes megbeszélésre is. Az információ hitelességét erősítheti a látogatást követő napon megjelent írás, amelyben Matolcsy György sokkal óvatosabban, Magyarország említése nélkül értekezett a „feltörekvő gazdaságok” sérülékenységéről.
Gond lehet az uniós pénzekkel
Bod Péter Ákos szerint nagy kérdés, hogy mennyire fog sikerülni a piacok megnyugtatása, mert vannak itt újabb ügyek. Ilyen az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak járó források lehívhatóságának feltételeiről folyó vita.
„Lehet, hogy kevesebb pénz jön, vagy az eredeti összeg érkezik, de később; ez pedig felboríthatja a fizetési mérleggel kapcsolatos eddigi kényelmes pozíciót. A forint árfolyama mint egy hőmérő jelzi majd, hogy a bel- és külföldi befektetők mit gondolnak a magyar pénzügyekről” – mondta Bod Péter Ákos.
Éppen hétfőn jelentette be Arianna Podestà, az Európai Bizottság szóvivője, hogy a magyar helyreállítási terv értékelése inkább heteket, mintsem napokat vehet igénybe, ezért az Európai Bizottság azt fogja javasolni a magyar hatóságoknak, hogy egyezzenek bele egy két hónapos meghosszabbított határidőbe. A Hvg.hu arról írt, hogy kedden fogadják el az első helyreállítási terveket, eddig egyet sem utasítottak vissza, illetve az értékelés meghosszabbításról szóló döntés sem született más tagállam esetében.
A jegybank is felelős a meglóduló inflációért
Surányi György volt jegybankelnök a Hvg.hu-nak adott interjújában beszélt Matolcsy György váratlan kormánykritikájáról. Surányi a konzervatív megoldás híve, amikor a pénzügyminiszter, a jegybank és a kormány képviselői zárt ajtók mögött, őszintén beszélnek az egymással szemben támasztott elvárásokról, és ott jutnak kompromisszumra.
Szerinte a nyílt fellépés káros, az a két gazdaságpolitikai centrum közötti összhang hiányát mutatja. „Bebetonozza az álláspontokat, nem teszi lehetővé az értelmes kompromisszumot. Ráadásul példátlan, hogy egy jegybank azzal érvel: ha nem lesz változás, súlyos pénzügyi kockázatnak lesz kitéve az ország. Ez felhívás keringőre” – mondta a volt jegybankelnök.
Surányi azért is furcsállja Matolcsy kritikáját, mert a túlfűtöttséghez a gazdaságpolitika valamennyi alrendszere hozzájárult, a költségvetési, a jegybanki és a jövedelempolitika egyaránt. „Az MNB legalább annyira nyomta és nyomja a gázt, mint a költségvetés. Talán emlékezetkihagyás uralta el a jegybanki vezetést, ha csak a költségvetésnek tulajdonít inflációs hatást. Pedig társfelelőssége van” – mondta Surányi György a lapnak.
A volt jegybankelnök szerint Matolcsy György felelőssége, hogy tartósan olyan eszközöket alkalmaz, amelyek 2013 és 2016 között egyértelműen indokoltak lehettek, mert segítették a pénzügyi válság után a kibontakozást, ma viszont szükségtelenül növelik az összkeresletet. Ilyennek nevezte a növekedési hitelprogramot.
„Összességében a kamat-, az árfolyam- és a hitelpolitika a költségvetéssel karöltve olyan túlkeresletet idéz elő, amely inflációhoz és a külső egyensúly sérüléséhez vezet” – közölte a szakértő.
„Matolcsy nem egy tipikus pártkatona”
Török Gábor politikai elemző is megszólalt Matolcsy György kormánybírálatának témájában. Szintén a Hvg.hu-nak azt mondta, hogy Matolcsy Györgyben mindig is benne volt ez a fajta szuverenitásigény, önállóságvágy.
„Ha valakiről el tudtam képzelni, hogy eltérő véleményének ad hangot a kormánnyal szemben, az ő. Nem egy tipikus pártkatona, az biztos” – mondta az elemző. Török Gábor arra a kérdésre, hogy a kritika hatására változhat-e a kormány gazdaságpolitikája, azt felelte, nem hinné, hogy egy évvel a választás előtt ilyen jelentős módosítást tennének.
