A Fehér Háztól néhány utcányira, egy modern berendezésű washingtoni irodaházban működik az a szervezet, amely a Bajnai Gordon által létrehozott Haza és Haladás alapítvány legbőkezűbb támogatója volt az elmúlt néhány évben. Az alapítvány két héttel ezelőtt hozta nyilvánosságra nagyobb adományozóinak listáját, és ebből kiderül, hogy a legtöbb pénzt - tavaly és tavalyelőtt összesen mintegy 110 millió forintot - a Center for American Progress (CAP) nevű intézettől kapták.

A CAP egyike a legbefolyásosabb washingtoni kutatóintézeteknek, jelentőségüket jól mutatja a rendezvényeikre meghívott emberek fontossága is. Míg a legtöbb hasonló szervezetnek általában be kell érnie különböző szakértőkkel vagy a politikából már visszavonult figurákkal, addig a CAP eseményein rendszeresen tűnnek fel jelenleg is aktív, komoly hatalommal rendelkező politikusok.

Tavaly november végén például az [origo] tudósítója is jelen volt azon a rendezvényen, amelyen Dick Durbin, a szenátus egyik legbefolyásosabb tagja beszélt az elnökválasztás utáni legfontosabb kihívásokról. Amikor pedig január közepén a szervezet egy fórum keretében bemutatta fegyverszabályozási javaslatát, akkor a beszélgetés egyik résztvevője Chicago polgármestere, Rahm Emanuel volt, aki korábban Barack Obama kabinetfőnökeként dolgozott, és dinamikus, trágárkodásoktól sem mentes stílusával a legszínesebb politikai szereplők közé tartozik az Egyesült Államokban.

A fórum annyira népszerű volt, hogy tudósítónknak nem is sikerült regisztrálnia, de általában is jellemző, hogy telt ház előtt zajlanak a rendezvényeik, amelyek abban is kiemelkednek a hasonló események sorából, hogy gyakran szolgálnak fel ételt is a vendégeknek.

Obama ötletgyára

A belvárosi irodaépületek egy részét elfoglaló kutatóintézetek egy jelentős részének van valamilyen politikai kötődése, és a CAP egyértelműen a demokratákhoz sorolható. Ezen a táboron belül talán a legfontosabb szereplőnek számít, a Time magazin például 2008-ban úgy jellemezte, hogy Obama ötletgyáraként működik.

Amerikában keresi a helyét Bajnai - Hillary Clinton korábbi külügyminiszterrel egy washingtoni találkozón 2009-ben

Az Obama-kormányzat és egyes demokrata politikusok ugyan az elmúlt években kemény kritikával illették az Orbán-kormányt, amelynek leváltására tavaly ősszel politikai mozgalmat indított Bajnai, a CAP részéről állítják, hogy a támogatásnak nincs közvetlen politikai célja. "Nem támogatunk kampányokat, nem támogatunk politikai jelölteket. Mi egy kutatóintézet vagyunk" - mondta az [origo] washingtoni tudósítójának az intézet munkatársa, Matt Browne. Szerinte konkrét kutatási projektekre adtak pénzt a Haza és Haladásnak, amely vállalta, hogy a támogatást a társadalompolitikáról, a gazdaságpolitikáról és az oktatáspolitikáról szóló elemzésekre költik. A társadalompolitikai kutatás eredményeit egy, tavaly tavasszal rendezett konferencián ismertették Budapesten, amelyen Browne is felszólalt.

Bár Bajnai rendszeresen megfordul az Egyesült Államokban, és kiterjedt amerikai kapcsolatrendszerrel rendelkezik, Browne szerint a támogatást nem ő maga intézte, hanem az alapítvány vezetője, Schmidt-Hegedűs Dóra. Az alapítvány ügyeit ismerő források szerint ugyanakkor a magyarországi adománygyűjtéssel személyesen próbálkozott a korábbi miniszterelnök, aki több hazai nagyvállalat vezetőjét is felkereste, hogy pénzt kérjen a Haza és Haladás programjaira. Többségüket hiába győzködte arról, hogy nem politikai célokra, hanem például az oktatást és a mélyszegénységet érintő kutatásokra kéri a támogatást, a legtöbb cég nem kívánt pénzt adni a kormánnyal nyilvánvalóan szemben álló Bajnainak.

Kockázatos magyar adományozás

Az OTP és a Mol vezetői azonban másképp döntöttek, és odaadták a Bajnai által kért támogatást. A Haza és Haladás által nyilvánosságra hozott lista szerint 2011-ben a két cégtől 10-10 millió forintot, tavaly pedig az OTP-től 30, a Moltól pedig 15 millió forintot kapott a szervezet. Az alapítvány hangsúlyozta, hogy a Magyarországról és külföldről kapott pénzt elemzésekre és kutatásokra fordították, a Bajnai által tavaly ősszel indított politikai szerveződés nem kapott belőle. (Pénteken Csányi Sándor, az OTP vezetője is hasonlóan érvelt.)

Hernádi Zsolt, a Mol elnöke és Bajnai Gordon 2009-ben Algyőn

Az OTP azzal indokolta a támogatást, hogy a bank "igen széleskörű és sokszínű támogatási tevékenységet végez. Évente több mint száz szervezetet támogat". A Mol pedig azt írta az [origo]-nak, hogy "az évi több mint száz társadalmi szervezettel való együttműködés részletei nem nyilvánosak". Az ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a két vállalat politikai kockázatot vállalt Bajnai támogatásával. Az ügyben a nyilvánosságot általában kerülő Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter is megszólalt, és a Hír TV-nek azt mondta, hogy nem tartja helyesnek, hogy egy részben állami tulajdonban álló vállalat, mint a Mol bármilyen politikai formációnak anyagi támogatást nyújtson. Németh Lászlóné ezért az eddigi gyakorlat befejezését kéri a Mol vezetőitől.

A kormányt azért érintheti kellemetlenül, hogy a magyar üzleti élet két meghatározó vállalata támogatást adott Bajnainak, mert fideszes politikusok korábban azt kommunikálták, hogy Bajnai visszatérését külföldről támogatják. Amikor tavaly a Heti Válasz közölte, hogy az amerikai demokratákhoz közel álló Center for American Progress pénzt adott Bajnaiéknak, Orbán Viktor kijelentette, hogy külföldről akarják újjászervezni a magyar baloldalt. "A nemzetközi baloldal megpróbálja ismét felépíteni a magyar baloldalt, aminek ugyan én nem örülök, de érthető. Támogatnak alapítványokat és baloldali beállítottságú személyeket, akik egy baloldali alternatívát akarnak kialakítani Magyarországon" - mondta Orbán.

A Center for American Progress nyíltan vállalja, hogy vannak politikai céljai, de állításuk szerint ez nem konkrét pártok támogatását, hanem az általuk progresszívnek nevezett politikai megoldások erősítését szolgálja. "Mi egy kutatóintézet vagyunk, nem pedig egy egyetem. Próbáljuk terjeszteni a saját elképzeléseinket, és örülünk annak, hogy ha ezeket befogadják" - fogalmazott Matt Browne.

Egy politikai hálózat tagjaként

Az intézetet még 2003-ban alapította Bill Clinton korábbi kabinetfőnöke, John Podesta, méghozzá azzal a céllal, hogy felrázza a megfáradt amerikai liberálisokat. A CAP-hez hasonló, angolul think tankeknek hívott intézetek általában szakmai programok kidolgozásával szoktak foglalkozni, Podesta viszont azt akarta, hogy az új intézet sokkal közvetlenebb és agresszívebb szerepet játsszon a politikában. Aktív kommunikációjukkal beszálltak a napi politikai csatározásokba, segítettek felkészíteni a demokrata politikusokat a hírcsatornákon állandósulttá vált tévévitákra, és a saját munkatársaik is gyakran vállaltak ilyen szerepléseket.

Ez nem számított újdonságnak, a republikánus oldalon ugyanis már működtek ilyen szervezetek, és Podesta lényegében csak a lemaradást akarta behozni. Ez nagyrészt sikerült, a CAP mára megkerülhetetlen szereplőjévé vált az amerikai politikának, különösen, mióta a Fehér Házat a demokraták uralják. Jelzésértékű volt, hogy a 2008-as választás után Podesta vezette az Obama-kormányzásra való felkészülést, és ennek eredményeként sok olyan ember került pozícióba, akinek volt valamilyen kötődése a CAP-hez. Azóta is van átjárás az intézet és a kormányzat között, ahonnan több távozó tisztviselő is - köztük a legismertebb Lawrence Summers, aki Obama gazdasági tanácsadó testületét vezette - a Center for American Progressnél kötött ki. A CAP nem köteles közzétenni adományozói listáját, de a New York Times 2008-as cikke szerint gazdag, liberális érzelmű üzletemberek - köztük Soros György befektető - támogatták.

Bár az intézet elsősorban az amerikai politikában játszott aktív szerepéről ismert, nemzetközi tevékenységet is folytat. Matt Browne szerint partnerségben dolgoznak számos "progresszív intézettel" szerte a világon, köztük a brit Policy Networkkel, a német Friedrich Ebert Stiftunggal és a spanyol Fundacion IDEAS-szal. Ezekben a szervezetekben közös, hogy szoros viszonyt ápolnak az adott ország baloldali, szociáldemokrata pártjaival (ilyen intézetek vannak a legtöbb országban a konzervatív oldalon is). Browne szerint ennek a nemzetközi együttműködésnek a része a Haza és Haladás támogatása is, és némi kritikus éllel megjegyezte, hogy "ha van ország, ahol szükség van progresszív, tényeken alapuló politikai javaslatokra, akkor Magyarország ilyen".