Alapítványba szerveznék és elvennék a teljes vagyonát.

A kormány teljesen elvenné az Akadémiától a kutatóintézeteket, azokat egy új alapítványba tenné át, megszüntetve ezzel a kutatók közalkalmazotti státuszát is – derül ki a minisztérium és az MTA múlt héten megkezdett tárgyalásainak Index által megszellőztetett jegyzőkönyvéből.

A Corvinuséhoz hasonló alapítványi struktúrát a múlt heti tárgyalásokon Palkovics minisztériumának és Trócsányi ügyvédi irodájának emberei ismertették az Akadémia vezetőivel. Ennek értelmében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) önként átadja székházait és az összes vonatkozó vagyontárgyát egy új alapítványnak, melynek a törvényi kereteit csak most kezdi tárgyalni a parlament. Ha az Akadémia belemegy, a kutatóintézetekben dolgozók elvesztik a közalkalmazotti státuszukat, és a kormány a jövőben parlamenti szavazás nélkül dönthet a finanszírozási kérdésekről.

A parlament most hétfőn kezdi tárgyalni annak az újfajta, nagy vagyonokra szabott alapítványi konstrukciónak a törvénytervezetét, melybe kivinnék az MTA kutatóintézeti vagyonát. Ebben a modellben működne július 1-től az idáig állami Corvinus Egyetem. A minimálisan 600 millió forinttal létesíthető, kedvező adózást ígérő vagyonkezelő alapítványokat komoly családi és közérdekű célt szolgáló vagyonok kezelésére hoznák létre.

Az Akadémia vagyonának alapítványba szervezésének terve múlt szerdán derülhetett ki az MTA vezetésének. Akkor hallgatták meg at MTA főtitkára és gazdasági vezetői a minisztérium képviselőit, akik között ott volt a Corvinus kancellárja (Pavlik Lívia), valamint két kormányközeli jogász tanácsadó, egyikük a volt államtitkár Gál András Levente ügyvédi irodájából, a másik (Bogdán Tibor IM főtanácsadó) pedig Trócsányi igazságügyi miniszter kormánymegbízásokkal szintén jól ellátott saját korábbi irodájából. A minisztériumi prezentáció egyetlen lényegi témája az új, vagyonkezelő alapítványi forma ismertetése volt.

Palkovics már két hete határozottan megüzente az MTA kutatóintézeti vezetői felé, hogy már nemcsak a finanszírozásuk a kérdés, hanem teljesen elvenné az MTA-tól az intézeteket, a fenntartást egy újonnan létrehozandó alapítványnak adná, melynek a kereteire és részletes tervekkel rendelkezett, azt is beleértve, hogy hány kormányzati delegált lenne az alapítványi kuratóriumban (75%) és a szenátusban (49%).

Az első tárgyaláson ennek az új vagyonkezelői alapítványi formának az előnyeiről igyekeztek meggyőzni az MTA-t, azt hangsúlyozva többek között, hogy angol és német modellen alapszik, az idáig érvényben lévő alapítványi szabályozásnál pedig azért is jobb lenne, mert kevesebb benne a megkötés, és alkalmasabb a rendes gazdálkodásra.

Az MTA egyelőre csak meghallgatta a részleteiben még nem ismert tervezetet, arra egyelőre nem reagáltak. Egyelőre nem tisztázott, hogy a kutatóintézetek és a tudomány milyen garanciákat tudna megőrizni a felkínált konstrukcióban. De az már most valószínűsíthető, hogy ebben az esetben a parlament nem szavazhatna az akadémiai költségvetésről, a kormány országgyűlési hozzájárulás nélkül befolyásolhatná, hogy mire mennyit költene. A jelenlegi törvényekhez képest alacsonyabb védelem illetné meg az akadémiai intézeteket. A kutatók és a többi munkatárs pedig elvesztené a közalkalmazotti státuszát.

A jegyzőkönyv szerint az MTA főtitkára rá is kérdezett: Mennyire garantálható, hogy ez a szabályozási rendszer változatlanul marad? A jegyzőkönyvben szereplő válasz szerint „az alapítvány, mint elkülönült tulajdon, alkotmányos védelem alatt áll. Az alapító részére sem ad lehetőséget a megszüntetésre. (...) Ha később egy jogszabály megszünteti, akkor az az alkotmány szabályai szerinti államosításnak minősíthető. Ez jogszerűen nem lehet, a mai ismeretek szerint.” Ez a magánnyugdíjpénztársak államosítása óta nem túl erős érv – mutat rá az Index.

A Magyar Tudományos Akadémia a lap információi szerint teljes hírzárlat mellett folytatja a tárgyalásokat a Palkovics-minisztériummal. Palkovics még februárban le akarja tárgyalni az intézményátadást.

Az MTA elleni támadásról többször is beszámoltunk már, például itt, meg itt, míg Palkovics László saját kutatói fizetéséről ebben a cikkben írtunk.