Pontosan mikor van az óraátállítás, mikor kezdődik a téli időszámítás?
Hivatalosan a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart, míg a téli időszámítás kezdete október utolsó vasárnapja, a vége pedig március utolsó vasárnapja. Idén ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy:
- A nyári időszámítás kezdete március 27-re esett, ezen a vasárnapon kellett hajnali 2:00 órakor 3:00 órára előre állítani az órákat.
- A téli időszámítás kezdete pedig október 30-ra esik, vagyis most vasárnap kell hajnali 3:00 órakor 2:00 órára visszaállítani az órákat.
Így kezdődött: az óraátállítás története
Az óraátállítás története a 18. századig nyúlik vissza, de igazán csak az első világháború során kapott erőre - írtuk korábbi cikkünkben. Az ötlet az volt, hogy az óra átállításával talán spórolni lehet a szénfogyasztáson. Legalábbis ezt remélték tőle a britek, a franciák és a németek is, úgy gondolva, hogy ezzel is segíteni lehet a háborús célkitűzéseiket. Később aztán olyan érvek merültek még fel, hogy az óraátállítással az üzletek forgalmát lehet növelni, miközben a bűnözést a fényviszonyok megválasztásával egyben csökkenteni. A dolog máig jól hangzik, hiszen spórolhatunk az energiával és még egyéb kedvező hatásokat is látunk. De persze a történet egyáltalán nem ilyen egyszerű, a pro érvek mellé pedig az utóbbi években egyre több kontra érv került.
Döntöttek az óraátállítás eltörléséről
Az elmúlt időszak kutatásai rávilágítottak, hogy az órák állítgatása bizony káros hatásokkal is járhat, és nem mellesleg az emberek jelentős része az egészet úgy utálja, ahogy van. Az EU politikusait feltehetően ez utóbbi győzhette meg igazán, hiszen amikor felmérték az uniós közvéleményt, rögtön kiderült, hogy durván a polgárok 84 százaléka eltörölné ezt az egészet.
Az Európai Parlament 2019 márciusában úgy döntött végül, eltörli az óraátállítást. Egyben állást foglalt arról, hogy azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg.
Az Európai Parlament egymás közötti egyeztetésre kérte fel a tagállamokat és a Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. Az utóbbi években viszont nagyon nagy volt a csend a témában. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint:
A JAVASLATTAL KAPCSOLATBAN ELFOGADOTT TANÁCSI ÁLLÁSPONT NINCS, A SOROS ELNÖKSÉGEK EGYIKE SEM TÁRGYALTA A KÉRDÉST, AMELY DÖNTŐEN A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNNYAL VOLT MAGYARÁZHATÓ.
Az Európai Unió különböző szervei és a tagállamok elsősorban a kialakult problémák megoldásával voltak és vannak elfoglalva, amelyek rendre háttérbe szorították az óraátállítás eltörlésének kérdését. Az EU vezetői jelenleg Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára koncentrálnak, amely új csúcsra emelte az energia- és élelmiszerárakat, amelyek súlyosan érintik az európai fogyasztókat és vállalkozásokat. A kialakult helyzet pedig azzal fenyeget, hogy recesszióba taszítja az Európai Unió gazdaságát – írja összefoglaló anyagában az Euronews.
Pedig sok előnye van az óraátállítás eltörlésének
A Magyar Alvás Szövetség korábban közzétett értékelése szerint az évi kétszer történő óraátállításnak az Európai Unióban eldöntött megszüntetése alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár.
A fáziseltolódáshoz való alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentráló képesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy az élő szervezetek előbb-utóbb alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz.
Magyarország a többséggel együtt szavaz majd
A kérdés már csak az, hogy az óraátállítás megszüntetésével végül a nyári vagy a téli időszámításra volna-e érdemes átállnunk. Gulyás Gergely annak idején elmondta, a kérdés a magyar kormány felett áll, mivel az ügyben Európai Uniós döntés szükséges. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt is hozzátette, hogy
MAGYARORSZÁG NYITOTTA ARRA, HOGY AZ ÓRAÁTÁLLÍTÁS KÉRDÉSÉBEN A TÖBBSÉGGEL EGYÜTT SZAVAZZON, VAGYIS NEM TÁMASZT MAJD ELLENVETÉST A TÉLI, VAGY A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS BEVEZETÉSÉVEL SZEMBEN SEM.
Árnyaljuk azért a képet!
Az Európai Parlament három évvel ezelőtti döntését nagyon sokan kedvezően fogadták. Már az akkori értékelő cikkünkben rámutattunk ugyanakkor, hogy az óraátállítás eltörlése körüli általános ujjongás mellett alig hallani azokat a hangokat, amelyek a hátrányokra hívják fel a figyelmet.
A tények: Európa túl széles ahhoz, hogy egyetlen egységes időzónával mindenki a napi ritmusának megfelelő időszámítást kapjon. Hajnali napsütés és korai délutáni naplemente. Sötétben munkába indulás és éjszakai világosság. Ezeket mindenki ismeri. Kevésszer rögzítjük azonban, hogy az óraállítás éppen ezt a problémát enyhíti: tulajdonképpen az aktívan töltött órákat rátoljuk a napsütéses időszakra.
Ha a széles időzónánknak ezt a korrekciós elemét eltöröljük, akkor két dolog történhet:
- Még extrémebb napkelte és napnyugta időpontokkal fogunk találkozni.
- Ezt elkerülendő Európa két nagy időzónára szakad, és nem csupán a kontinens szélein látunk majd üdítő kivételként "CET±1" időzónákat, hanem lesz két nagyjából egyforma időzóna, melynek határa valahol középen szeli majd át az Európai Uniót.
Ebben a helyzetben kell tehát majd valamelyik időzónába sorolnunk. A téma nyilván sokkal komplexebb, mint hogy egy rövid írásban fejtegessük. Most mindössze azt állítjuk, sokkal fájdalmasabb és kötöttebb döntés lesz időzónát választani, mint ahogy most gondoljuk (a magyarok ugyanis a felmérések szerint mindenkinél jobban elutasítják az óraátállítást és a jelek szerint a többség a nyári időszámítás mellett érvel).
Állításunk, majd Németország és Franciaország eldönti, hogy mi jó nekik (amihez buzgón asszisztálnak a Benelux-államok, Dánia, Olaszország, Svájc alkalmazkodik, Ausztria meg lobbizik). Ha a francia-német tengely a jelenlegi nyárit választja, nincs semmi látni való. De mi van, ha a télit? Az erről szóló értékelő cikkünk teljes egészében itt olvasható.
Így változik a BKK menetrendje az óraátállítás miatt
A legtöbb éjszakai járaton, melyek óránként, félóránként vagy még sűrűbben közlekednek, a hajnali 2 és 3 óra közötti indulások a téli és a nyári időszámítás szerint is járnak. A 907A, 909A, 914A, 931A, 973A buszjáratok csak a nyári időszámítás szerint indulnak el 2 és 3 óra között - írja a BKK.
Felhívják a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy néhány vonalon – jellemzően a ritkábban közlekedő járatoknál – egy-két indulás időpontja a fentiektől eltérően változik az óraátállítás miatt.
Aki ezen járatok (918-as, 922B, 937-es, 938-as, 940-es, 943-as, 948-as, 956-os, 964-es, 972-es, 980-as, 990-es, 992-es, 994-es, 996-os, 996A, 998-as, 999-es) valamelyikével utazik, a BKK oldalán tudja ellenőrizni a változásokat.
Mit okoz a MÁV-Volán-csoport menetrendjében az óraátállítás?
Az óraigazítás néhány belföldi és nemzetközi vonatot érint, menetrendi változást nem okoz – híja fel a figyelmet a mavcsoport.hu.
Kiemelik, a belföldi forgalomban az átmenet éjszakáján egyes vonatok a nyári időszámítás szerint, néhány vonat pedig már a téli időszámítás szerint közlekedik, ennek megfelelően indulásnál megvárják az óraigazítást. Az érintett járatok listája ide kattintva elérhető.
Az október 30-ai óraátállítás érinti az Érd térségében közlekedő 720-as és 735-ös, a Kiskunhalasról, illetve Kunszentmiklósról Budapest felé közlekedő, a vonatpótlásban érintett 653-as, illetve 1115-ös, valamint a Hódmezővásárhely és Szentes között közlekedő 5150-es járatokat is. Az érintett autóbuszjáratok változó menetrendje itt érhető el.
Címlapkép forrása: Getty Images
